Mákosguba torta

Fogalmam sincs, apukám honnan szerezte a receptjét, valamelyik újságból vágta ki még évekkel ezelőtt, de mindig csak halogatta az elkészítését. Tavaly szentestére viszont megsütötte. Én meg a recept közzétételét halogattam egészen idáig. Most viszont itt a tökéletes alkalom, hátha valakinek megtetszik és megsüti karácsonyra. 

Hozzávalók a mákosgubához:
- 12 db kifli
- 1,2 liter tej
- 4 tojás sárgája
- 12 dkg vaj + a forma kikenéséhez
- 1 csomag vaníliás cukor

- 10 dkg cukor
- 15 dkg darált mák
- 1 citrom reszelt héja

A kiflit felkarikázzuk és egy tálba tesszük. A vajat összemelegítjük a tejjel. A tojássárgáját kikeverjük a cukorral, vaníliás cukorral és hozzáadjuk a tejhez. Lassú tűzön, kevergetve kissé besűrítjük. Vigyázat, forrni nem szabad, mert összeugrik a tojás! A darált mákba belekeverjük a citromhéjat és ezt is hozzáadjuk a tejhez. Ezzel a keverékkel leöntjük a kiflit és alaposan összekeverjük.

Egy 26 cm-es kapcsos tortaformát kivajazunk és belenyomkodjuk a mákos kiflimasszát. 170 fokra előmelegített sütőben kb. 20-25 perc alatt megsütjük.

Amíg sül, elkészítjük a krémet.

Hozzávalók a krémhez:
- 4 tojás sárgája
- 1 csomag vaníliás pudingpor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 8 dkg cukor
- 4 dl tej
- 15 dkg vaj

A tojások sárgáját jól kikeverjük a pudingporral, a vaníliás cukorral és a cukorral. A tejet felforraljuk. Ebből egy keveset átmerünk a cukros tojássárgájához és összekeverjük. Ezután ezt a keveréket beleöntjük a forró tejbe és kevergetve sűrűre főzzük. Kihűtjük, azután robotgép segítségével kikeverjük a vajjal. Egynemű krémet kell kapnunk.

A kihűlt mákosguba tetejére simítjuk és pár órára hűtőbe tesszük.

Díszítéshez:
- 3 dl habtejszín
- 1 evőkanál porcukor

- 1 csomag zselatinfix

- darált mák

A tejszínből, porcukorból és zselatinfixből kemény habot verünk. Tálalás előtt a tortáról eltávolítjuk a tortaforma karimáját és habzsák segítségével rózsákat nyomunk a tetejére a tejszínhabból. Ízlés szerint darált mákkal megszórhatjuk.

Mutatós és kiadós torta, nagyobb létszámú családnak is megfelelő lehet, hiszen egy nem túl vastag szelet is laktató.

Ezzel a recepttel szeretnék békés adventi készülődést és kellemes karácsonyi ünnepeket kívánni minden kedves olvasómnak! 

Olajban sült krumplis pogácsa

Tulajdonképpen inkább krumplis lángos mint pogácsa az én véleményem szerint. Vagy inkább a kettő közötti.

Imi gyakran mondogatta, hogy gyerekkorában sokszor ettek vacsorára olyan pogácsát, amit anyukája olajban sütött ki és nem kerekre szaggatott, hanem késsel négyzet alakúra vágott. El nem tudtam képzelni, hogy milyen az a pogácsa amit valamiféle zsiradékban kell kisütni, nem tepsiben... Sajnos Imi anyukája sok-sok éve meghalt már, így nem is tudtam kitől megkérdezni, csak találgattam. Amikor burgonyás lángost sütöttem, azt mondta, hogy ez már majdnem az, de mégsem.

Egyszer aztán a szokásos éves balatonszárszói nyaralásunkon voltunk a jól megszokott helyünkön - Erzsi néninél és Vili bácsinál - amikor is egyik reggel kedves házinénink egy nagy tál friss, forró, olajban sült pogácsát küldött fel nekünk. És Imi egyből felismerte, hogy ez volt az a gyakori vacsora gyerekkorában! Rögtön el is kértem a receptet Erzsi nénitől és azóta már többször is elkészítettem itthon. 

Legutóbb például múlt héten az én nagy-nagy segítségemmel, Dorottya lányommal, amíg öccse, Dani az igazak álmát aludta. Nagyon egyszerűen és viszonylag gyorsan elkészíthető finomság, egy babaalvásnyi idő alatt megvan. :)

Hozzávalók:
- 50 dkg főzni való krumpli
- 1 tojás
- 2 csapott evőkanál tejföl

- só
- liszt, amennyit felvesz a krumpli
- olaj a sütéshez

A krumplit meghámozzuk, felkockázzuk és sós vízben megfőzzük. Leszűrjük, áttörjük és hagyjuk langyosra hűlni. Hozzáadjuk a tojást és a tejfölt, ízlés szerint sózzuk és annyi liszttel gyúrjuk össze, hogy könnyen kezelhető, nem ragacsos tésztát kapjunk.

Lisztezett deszkán kb. 1 cm vastagra nyújtjuk és kerek pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, vagy késsel kisebb darabokra vágjuk.

Bő, forró olajban mindkét oldalát pirosra-ropogósra sütjük, majd lecsepegtetjük és papírtörlővel bélelt tálra szedjük.

Forrón, frissen a legfinomabb. Önmagában, sajttal-tejföllel, fokhagymával vagy akár lekvárral is ehetjük, ki hogyan szereti.

Savanyú káposztás sztrapacska

Jaj, nagyon szeretem a krumplis ételeket. Sztrapacska, dödölle, tócsni, krumplis lángos, rázalék - hogy csak néhányat említsek a rengeteg féléből amit bármikor meg tudnék enni. Szerencsére van egy sztrapacskakészítő mesterünk családon belül - nevezetesen apukám - aki bármikor kapható arra, hogy egy jó nagy adagot főzzön. Ugyanis ő is nagyon szereti, juhtúrósan és káposztásan egyaránt. 

Hozzávalók:
- 50 dkg burgonya (lehetőleg főzni való, lisztes burgonya legyen)
- 30-35 dkg rétesliszt
- 1 tojás
- 10-15 dkg füstölt szalonna
- 2 evőkanál zsír
- 50 dkg savanyúkáposzta
- 1 kisebb fej hagyma

A szalonnát apró kockára vágjuk, beletesszük egy lábasba, hozzáadjuk a zsírt és ebben ropogósra sütjük. A pörcöket szűrőkanállal kiemeljük, egy tálkában tegyük félre.

A szalonnazsír felét átöntjük egy serpenyőbe, ezen megdinszteljük az apróra vágott hagymát. Ezután rádobjuk a jól átmosott savanyú káposztát és megpároljuk rajta.

A meghámozott és megmosott burgonyákat, lereszeljük. Hozzáadjuk a tojást, a kiolvasztott szalonnazsírból egy keveset, fél kávéskanálnyi sót és minimum 30 dkg lisztet, de valójában annyit, amennyit a krumpli felvesz. Keményebb galuskatésztát kell kapnunk.

Forrásban lévő vízbe szaggatjuk a tésztát nokedliszaggató segítségével. Apukám úgy szokta készíteni, ahogy a nagymamámtól látta: vágódeszkára vesz egy keveset a masszából és egy éles késsel kis darabokat vagdos belőle és gyors mozdulattal a vízbe helyezi. Addig ismétli, amíg elfogy az összes nyers tészta. Forrástól számítva kb. 8 percig főzzük a galuskákat, majd leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük és a felforrósított maradék szalonnazsírra dobjuk. Hozzáadjuk a savanyú káposztát is és jól összekeverjük.

Tálaláskor ne felejtsük a szalonnapörcöt kínálni mellé, azzal az igazi!

Néger szelet

Vagy másképpen néger kocka. Gyors Facebook-os felmérésem alapján nagyon sok helyen régi családi recept alapján készülő sütemény, sokak nagy kedvence. Nincs ez másképp nálunk sem. 

A mi receptünk eredetije Nagyi testvérétől, az iszkázi Emma nénitől származik. Hogy ő kitől kaphatta, azt már nem tudhatjuk meg sajnos, mert Emma néni lassan 20 éve nincs köztünk és Nagyi is itt hagyott minket több mint 2 éve... Emma néni receptjét Nagypapa legépelte - több példányban is, mindenkinek akinek akkoriban szüksége volt rá - egy példány nálunk maradt. Anyuék a mai napig erről készítik el a sütit.

A recept így szól:

6 tojás sárgáját 20 dkg cukorral, 2 evőkanál vízzel habosra keverjük. 7 csapott kanál liszttel elvegyítünk 2,5 dkg kakaóport és 1/2 csomag sütőport. Ezt a keveréket és a 6 tojás csipetnyi sóval kemény habbá vert fehérjét apránként beleforgatjuk a cukros masszába és alaposan elkeverjük. Kivajazott-lisztezett tepsiben 180 fokon tűpróbáig sütjük.

20 dkg cukorból, 4 tojás fehérjéből gőz felett kemény habot verünk.  Ezt a kihűlt piskótalapra kenjük.

A kakaós bevonathoz: 5 evőkanál tejben 2,5 dkg kakaót és 10 dkg cukrot csomómentesre keverünk és közepes lángon összefőzzük. Cseppentő próbával - egy pohár hideg vízbe cseppentjük a kanálról a kakaós krémet - ellenőrizzük, hogy elkészült-e. Ha a vízben nem folyik szét, akkor elkészült. Félig kihűtjük, majd 10 dkg vajat keverünk bele és bevonjuk vele a tojásfehérje habot.

A fentiekből látszik, hogy ez egy igazi szénhidrátbomba sütemény, aki fogyókúrázik semmiképpen ne készítse el. Már csak azért sem, mert nem lehet megállni egy szeletnél. Igazán finom, amolyan békebeli édesség. Gyerekkoromban is sokszor készítette nagymamám. Olyan is előfordult, hogy csak a kakaós piskótalapot sütötte meg és ha kirándulni mentünk, ezt vágta kockára és csomagolta el nasinak.

Nálatok hogyan készül? Eltér valamiben a ti receptetek a miénktől?

Olaszos bableves spenóttal

Pillanatok alatt elkészülő leves dolgos hétköznapokra. Vagy csecsemőt és kisgyereket nevelő anyukáknak mint amilyen én vagyok. :) Szóval olyanoknak, akiknek kevés idejük van finom, saját készítésű ételt főzni a családnak.

Az eredeti receptet anyu a Receptvarázs könyv formában megjelent receptgyűjteményében találta. Eleinte kicsit húzódozott elkészíteni, mert ő nem szereti a spenótot. De rajta kívül mindenki a a családban, így gyorsan beadta a derekát. Aztán megkóstolta és rájött hogy nagyon finom ez a leves a spenóttal együtt! 

Hozzávalók:
- 3 evőkanál olívaolaj
- 1/2 vöröshagyma
- 15 db bébirépa
- 2 doboz fehérbab konzerv
- 1 liter csirkealaplé
- 3 mokkáskanál olaszos fűszerkeverék (oregano, bazsalikom, kakukkfű)
- 15 dkg bébispenót
- frissen őrölt bors

Felforrósítunk 1 evőkanál olajat, hozzáadjuk az apróra vágott vöröshagymát és a durvára vágott répát. 3 percig kevergetjük, majd hozzáöntjük a lecsöpögtetett babot és az alaplét, megszórjuk a fűszerkeverékkel.

Felforraljuk, a babot kissé szétnyomkodjuk benne. Kis lángon, néha megkeverve további 8 percig főzzük.

A spenótot a maradék olajon egy serpenyőben megfonnyasztjuk.

A levest tálakba merjük, közepére halmozzuk a spenótot és frissen őrölt borssal megszórjuk.

Remélem kedvet kaptatok ehhez az egyszerű kis leveshez. Érdemes kipróbálni, hűvös őszi napokon tökéletes lélekmelegítő lehet.

Szezámos-mákos csavart rudak

Az új kedvenc sós sütim. Rengetegszer sütötték már meg anyuék, de mindig olyan gyorsan elfogyott hogy esélyem sem volt lefotózni. Most viszont még azelőtt lefényképeztem, mielőtt egyetlen darabhoz is hozzányúltam volna.  :)

Anyukám nagy Ízőrzők rajongó, ha teheti, minden részt megnéz a tévében. Így figyelt fel a 2018. 14. epizódban a gátéri részben erre az igazán egyszerű sós süteményre.

A receptet változtatás nélkül közlöm.

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 1 csomag sütőpor

- 2 teáskanál só
- 1 csapott evőkanál kristálycukor
- 1,5 dl étolaj
- 1,5 dl fehérbor
- 1 tojás
+ szezámmag, egész mák

A lisztet tálba borítjuk. Beletesszük a sütőport, sót, cukrot. Összekeverjük, közepébe fészket készítünk. Ide kerülnek a nedves hozzávalók: bor, étolaj, tojássárgája. Kemény tésztát gyúrunk belőle, amit lisztezett deszkán átforgatunk.

Téglalap alakúra kinyújtjuk. A tojásfehérjét villával felverjük, megkenjük vele a tésztát. Szezámmaggal megszórjuk és kicsit rányomkodjuk, hogy megálljon rajta. A lapot átfordítjuk. Ezt az oldalát is lekenjük tojásfehérjével, majd mákkal megszórjuk.

Az egészet először egy centi vékony csíkokra, majd kb. hat centis rudakra felvágjuk és egyenként kézzel megtekerjük.

Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt ropogósra sütjük.

Bár az eredeti recept nem írja, szerintem 170 fokra előmelegített sütőben süssük meg. Finom, ropogós süti lesz a végeredmény, ami egészen biztosan sokáig eltartható ha lezárt dobozba tesszük, de nálunk soha nem élt meg még két napot sem. :)

Nyári káposztasaláta

Mozgalmas volt a múlt hetünk, ugyanis anyunak is és apunak is szülinapját ünnepeltük. Ráadásul apukám kerek évfordulót ült, 70 éves lett. Ennek örömére egyik nap grilleztünk egy kis kolbászt, anyu készített két féle salátát és már meg is volt a kánikulai ebédünk. 

Nyári káposztasaláta néven fut anyu egyik szakácskönyvében (amint megtudom a címét, pótolom a forrást!) az amelyikről most fogok írni. Nekem nagyon ízlett, főleg a sok-sok friss kapor miatt. Tudom, sokan pont a kaprot nem szeretik, ők inkább ne is olvassanak tovább. :)

Hozzávalók:
- 2,5 evőkanál fehérborecet
- 2 evőkanál olívaolaj
- 2 gerezd fokhagyma
- 5 szál kakukkfű csokorba kötve
- 1,5 dl víz vagy zöldségalaplé
- 1 lilahagyma
- 25 dkg fejes káposzta
- 1 kisebb, zsenge cukkini
- 12 dkg zöldborsó
- 1 teáskanál frissen aprított kapor
- 1 mokkáskanál őrölt édeskömény mag
- fél citrom leve
- só, bors

Szükségünk lesz egy akkora lábasra amelyben az összes zöldség elfér. Ebben az edényben elkeverjük az ecetet, az olajat, az apróra vágott fokhagymát  a vízzel (vagy zöldségalaplével), beletesszük a kakukkfű csokrot, ízlés szerint sót és forralni kezdjük.

Ha már gőzölög de még nem forr, belehelyezzük a vékonyra szelt lilahagymát, a fejeskáposzta szeleteket és a borsót és fedő alatt néha megkeverve 10 percig főzzük. A tűzről levéve hozzáadjuk a félbevágott, majd vastagabb szeletekre vágott cukkinit és fedő alatt hagyjuk kihűlni az egészet.

Végül leszűrjük a zöldségeket, összekeverjük a kaporral és az édesköménnyel. Sóval, borssal, citromlével ízesítjük a salátát.

Azt hiszem, én ettem belőle a legtöbbet, annyira ízlett. :) Sűrűn fog előfordulni nálunk.

Gyömbéres kuglóf karamellszósszal

Ízéből-illatából adódóan ez a kuglóf tulajdonképpen a karácsonyi ünnepekhez illik. Talán éppen ezért választotta és kérte az én karácsonyrajongó tesóm, hogy készítsem el a májusi névnapjára. :) Örömmel tettem neki eleget, mert Cupcake Jemma csatornáján végignézve a süti elkészítését, úgy tűnt, hogy ez bizony nem az a hagyományos kuglóf amit mi olyan jól ismerünk (és szeretünk!). Ideje volt kipróbálni egy egészen más fajtát. 

A sütihez tehát Jemma receptjét vettem alapul némi kis módosítással. Nálam így nézett ki.

Hozzávalók a kuglófhoz:
- 25 dkg vaj
- 20 dkg barnacukor
- 1 tojás
- 30 dkg méz
- 1,5 dl zsíros joghurt
- 1 dl víz
- 45 dkg liszt
- 1 teáskanál szódabikarbóna
- 1 teáskanál sütőpor
- fél teáskanál só
- 2 teáskanál őrölt fahéj
- 8 dkg resztelt friss gyömbér

A lágy vajat habosra-könnyűre keverjük a barnacukorral. A robotgép menjen folyamatosan miközben hozzáadjuk a tojást, ezután pedig a mézet. Sima, egységes krémet kell kapnunk.

A lisztet, fahéjat, sütőport, szódabikarbónát szitáljuk össze, adjuk hozzá a reszelt gyömbért is. A joghurtot és vizet kavarjuk össze.

A vajas-cukros keverékbe forgassuk bele a száraz alapanyagok harmadát, majd a joghurtos keverék felét. Azután a liszt újabb harmada és a maradék joghurt következik. Végül a lisztes keverék maradéka. Forgassuk addig amíg sima masszát nem kapunk.

Simítsuk egy kivajazott kuglófformába. Vigyázzunk, hogy ne töltsük a forma háromnegyedénél tovább. 170 fokra előmelegített sütőbe toljuk a formát és kb. 1 órán keresztül sütjük. (Jemmának kevesebb időre volt szüksége, nekem kicsivel többre mint 1 óra, érdemes figyelni!)  Tűpróbával ellenőrizzük. Amint elkészült, kb. 15 percig pihentetjük a formában, majd tálra borítjuk a kuglófot.

Hozzávalók a karamellszószhoz (szerintem elég lenne a fele!)
- 22 dkg cukor
- 1,2 dl víz
- 25 dkg habtejszín
- 1 teáskanál vanília kivonat

Egy magasabb falú kislábasban keverjük el a vizet a cukorral és kezdjük összemelegíteni. A tűzhelyen már ne kevergessük. Amint szép barnává válik, húzzuk le a tűzről és apránként keverjük hozzá a tejszínt, végül a vaníliát is. Ahogy elkészül az öntet, ráönthetjük a kuglóf tetejére.

Azt gondolom, hogy a karamellszósz rengeteg ehhez a sütihez, elég lenne a fele mennyiség is. Jutott bőven a kuglóf tetejére és a tálaláskor is minden szelet sütit meg tudtunk locsolni vele. Finom, illatos, puha kuglóf még 2-3 nap múlva is, de nagyon-nagyon-nagyon édes, így egy-egy vékony szelet bőven elég belőle egyszerre. Karamellimádóknak nagyon fog ízleni!

Többmagvas csokis keksz

Van már egy hasonló csokis keksz recept a blogon, csak éppen magvak nélkül. Nem tudom eldönteni, hogy a kettő közül melyik a jobb. Talán most - mivel újdonság volt számomra, a másikat már ezerszer készítettem - ez a magvas ízlik egy icipicit jobban. 

                                                                         

Pici lányom nagyon lelkesen segített keverni, összeöntögetni a hozzávalókat, sütés közben még a macijának is megmutatta, hogy mi készül a sütőben. Már most látom, hogy hatalmas segítségem lesz a későbbiek során a konyhában. :)

Hozzávalók:
- 10 dkg puha vaj
- 17 dkg cukor
- 1 tojás
- 12,5 dkg liszt
- 7,5 dkg holland kakaópor
- fél zacskó sütőpor
- 10 dkg étcsokoládé
- 1 púpozott evőkanál csokis gabonapehely
- 7 dkg mandula, földimogyoró, tökmag vegyesen
- csipetnyi só

A lágy vajat és a cukrot fehéredésig keverjük, majd adjuk hozzá a tojást és keverjük habosra. Apránként adjuk hozzá a sót, kakaóport és a sütőporral elkevert lisztet.

A gabonapelyhet tördeljük apróbbra, a magvakat és az étcsokit aprítsuk fel és keverjük bele a masszába.

Egy sütőpapírral bélelt sütőlemezre evőkanállal halmozzunk kb. 5 cm távolságra egymástól gombócokat a tésztából. 180 fokra előmelegített sütőben süssük kb. 10-12 percig. Ekkor kívülről már szilárdnak, belülről még kissé nyersnek tűnik, de amint kihűl a süti, meg is szilárdul.

Langyosan és teljesen kihűlve is nagyon finom!

Itt pedig az én kis segítségem, a 27 hónapos Dorottya lánykám látható. :) 

Tejszínes carbonara spagetti

A carbonara spagetti magyarosított változata, avagy hogyan hasznosítsuk a megmaradt húsvéti sonkát. :) Az eredeti, olasz carbonara receptjében hiába is keresnénk, többek között ez a hozzávaló sem található meg. Ahogy a tejszín és a fokhagyma sem. Ellenben ott a tojás és a szalonna adja az étel szaftosságát, egyedi ízét.

Elég sok sült sonka maradt meg anyuéknál a húsvéti ebédről, hozzánk is került belőle. Húsvét hétfő után viszont már tésztát kívántam, így ez a magyar carbonara készült nálunk a maradék sonka egy részéből. 

Hozzávalók (nagy adaghoz):
- 50 dkg spagettitészta
- 10 dkg kockázott bacon
- 20 dkg (maradék) füstölt, sült sonka
- 5 dl főzőtejszín
- 3 tojássárgája
- 2 gerezd fokhagyma
- 10 dkg reszelt parmezán + tálaláshoz
- só
- őrölt fehérbors
- 2-3 evőkanál olaj

A spagettit bő, forró sós vízben al dente (harapható) állagúra főzzük, leszűrjük, egy evőkanálnyi olajjal elkeverjük és félretesszük.

A szalonnát egy magas falú edényben a maradék olajon megpirítjuk, hozzáadjuk az apró kockára vágott sonkát is.

A tejszínben elkeverjük a tojássárgáját, a zúzott fokhagymát, 10 dkg reszelt parmezánt, csipetnyi sót és ízlés szerint fehérborsot.

A kifőtt spagettit rátesszük a szalonnára-sonkára, összekeverjük. Ráöntjük a tejszínes szószt, ezzel is összekeverjük és összeforraljuk 1-2 perc alatt.  Tovább nem kell főzni.

Tipp: egyszerre csak annyi szószt és tésztát forrósítsunk össze amennyit elfogyasztunk. Ha állni hagyjuk, beszívja a tészta a szószt és úgy jóval szárazabb lesz.
Tálaláskor további reszelt parmezánnal szórhatjuk meg.

Igazán jó kis felhasználási módja a maradék húsvéti sonkának, de ha nincs otthon sonkánk, az sem baj. Egy nagy adag húsos szalonnával is nagyon finom!

Kólában főtt sonka tojásos tésztasalátával

Húsvét előtt mindenhonnan Nigella Lawson kólában főtt sonkájának a receptje köszönt rám. Bevallom őszintén, azelőtt még soha nem hallottam róla, sem Nigella nevével fémjelezve, sem anélkül. Nem tudom hogyan kerülte el eddig a figyelmemet, mindenesetre most elég feltűnően áradt rám mindenfelől, így hát elolvastam, de annyiban is hagytam. Nem foglalkoztam vele, mert a húsvéti nagy sonkázás a szüleimnél szokott lenni, az ünnep nagy részét náluk töltjük. Ők veszik a kötözött (vagy egyéb) sonkát és ők készítik el - mikor hogyan. Nálunk maximum néhány szelet vagy egy kisebb darab füstölt parasztsonka fordul elő, csak úgy mutatóban, hogy mégis utaljon valami a húsvétra. 

Most azonban egy több mint 1 kilós gyönyörű darab parasztsonka került hozzánk. Nagyon szeretjük nyersen, Imi többször evett is belőle - a képen láthatjátok, hogy ezek után mennyi maradt -, de mivel én most várandós vagyok, nem kockáztattam, inkább kihagytam.

A maradék sonkával azonban mielőbb kezdeni kellett valamit! Nagypénteken úgy döntöttem, kipróbálom a kólában főzést és Imi javaslatára tésztasalátát készítek mellé. Jó kis bevezető lesz a vasárnapi-hétfői húsvéti családi sonkázáshoz. (Igen, hétfőre már kezdtünk megcsömörleni a sonkától...)

Igaz, hogy Nigella receptje kötözött sonkáról szól de ez engem jelen esetben nem zavart. Tulajdonképpen csak a kólában főzés érdekelt igazán, a többi mozzanat elhanyagolható volt számomra. Nálam így készült a sonka:

Hozzávalók a sonkához:
- kb. 80-90 dkg füstölt nyers parasztsonka
- 1,5 liter kóla
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 nagy fej hagyma
- 2 evőkanál méz
- 1 evőkanál mustár

A sonkát egy nagy lábasba tettem, körészórtam a megtisztított, karikára vágott vöröshagymát és a szintén megtisztított, félbevágott fokhagymagerezdeket. Felöntöttem annyi kólával ami bőven ellepte a húst és kis lángon, az edényt lefedve főzni kezdtem.

Körülbelül 2 és fél óra lassan gyöngyöző főzés után elzártam a gázt, kibéleltem egy üveg sütőtálat sütőpapírral és átemeltem rá a puhára főtt sonkát. Azaz csak átemeltem volna, ugyanis darabokra hullott, annyira megpuhult. :) Így nézett ki miután összerakosgattam, mint egy puzzle-t:

Egy bögrében összekevertem a mézet és a mustárt és egy kanál segítségével bekenegettem vele a sonka minden részét. 200 fokra előmelegített sütőbe toltam és kb. 15 percig sütöttem. 

A tésztasalátát a sonka főzési idejében készítettem el. Fél óra alatt készen volt, így több mint két órát állt a hűtőben tálalás előtt. Persze finomabb ha tovább "érik", de így jár az, aki az utolsó pillanatban dönti el, hogy mi legyen az ebéd...

Hozzávalók a tésztasalátához:
- 25 dkg apró száraztészta (pl. szarvacska)
- 5 tojás
- 15 dkg trappista vagy gomolyasajt (én lilahagymás gomolyát tettem bele)
- 2-3 szál újhagyma
- kb. 2-3 dl majonéz
- 1 dl tejföl
- só
- bors
- teáskanálnyi mustár
- teáskanálnyi olívaolaj


A tésztát lobogó sós vízben kifőztem. Leszűrtem és egy tálba tettem, összekevertem az olívaolajjal. A tojásokat szintén sós vízben keményre főztem, majd lehűtöttem és meghámoztam. Kisebb kockára vágtam, hozzáadtam a tésztához, ahogyan a felkockázott sajtot és a vékony karikára szelt újhagymát is.

A majonézt elkevertem a tejföllel, mustárral, csipetnyi sóval, kevés őrölt borssal és ráöntöttem a többi hozzávalóra. Jól összekevertem és lefedve hűtőbe tettem a tálalásig. (Ha valaki száraznak érezné a salátát, további majonézzel dúsíthatja!)

Igazán finom ebédünk lett! A kólában főzéssel is elégedett vagyok, kicsit tartottam tőle, hogy édeskés lesz a sonka, de még a rákent mézes mustár sem édesítette meg túlságosan, csak éppen annyira amennyire kell. A képeken is látható, milyen omlós lett a hús, a sütés sem szárította ki.

És így még én is ehettem a finom sonkából! :)

Vaníliás fánk citromos mázzal

Bár farsang már régen elmúlt, egy fánk recept következik itt a blogon. De hát valljuk be őszintén: egy finom fánk az év bármelyik szakában jól esik, nem csak farsangkor.

Az eredeti receptet anyu vadászta le a Vidék Íze magazinból, ha jól emlékszem a 2019. márciusi számból. Mindent ugyanúgy csinált ahogyan ott le van írva, csak a végén nem szórta meg manduladarabkákkal az elkészült fánkok tetejét. Ettől függetlenül nagyon-nagyon-nagyon finom volt! 

Hozzávalók a fánk tésztájához:
- 60 dkg liszt

- 2,5 dkg élesztő

- 2,5 dl tej

- 2 evőkanál cukor + mokkáskanálnyi az élesztő felfuttatáshoz

- 3 tojássárgája

- 6 dkg vaj

- csipetnyi só
- fél citrom reszelt héja
+ olaj a sütéshez

A lisztet egy kelesztőtálba szitáljuk. Az élesztőt egy kevés langyos cukros tejben felfuttatjuk és hozzáöntjük a liszthez. Beletesszük a 3 tojássárgáját, a 2 evőkanál cukrot, a reszelt citromhéjat és a maradék meglangyosított tejet. Alaposan kidagasztjuk, a lágy vajat is beledolgozva.

Letakarjuk az edényt és duplájára kelesztjük a tésztát. Közben elkészítjük a vaníliás tölteléket. 

Hozzávalók a töltelékhez:
- 1 csomag vaníliás pudingpor
- 3 dl tej
- 2 evőkanál cukor

A hozzávalókból sűrű pudingot főzünk majd hagyjuk kihűlni.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk és jól átgyúrjuk, 1 cm vastagra kinyújtjuk. 6-7 cm átmérőjű szaggatóval kiszaggatjuk. Mindegyikre teszünk egy-egy teáskanál pudingot. Összecsípjük felette a tésztát, golyót formázunk belőle. Letakarva hagyjuk ismét kelni kb. 20 percig.

Felforrósított olajban aranybarnára sütjük a golyókat, majd szűrőkanállal kiemeljük, papírtörlővel bélelt tálcára sorakoztatjuk. Hagyjuk teljesen kihűlni.

Hozzávalók a citrommázhoz:
- fél citrom leve
- 20 dkg átszitált porcukor

A cukrot és a citromlevet csomómentesre kavarjuk és bevonjuk, becsíkozzuk vele a kihűlt fánkok tetejét. Ízlés szerint megszórhatjuk mandulaforgácsokkal is.

Ilyen egyszerű elkészíteni ezt az isteni finom töltött fánkot. Próbáljátok ki ti is!

Paradicsomos-cukkinis tészta húsgombóccal

Paradicsomos tészta, a megunhatatlan. Nagyon-nagyon szeretjük, de ezt egy párszor már biztos leírtam itt a blogon. Elnézést, ha magamat ismétlem. :)

Az alap, sima, fokhagymás paradicsomszósz a kedvencünk, de jó néha egy kis változatosságot vinni bele. Anyunak van egy szuper szakácskönyve (A Receptvarázs legjava című), és ebben találta ezt a cukkinis, húsgombócos variációt.

A receptet nagyjából változtatás nélkül közlöm, anyu majdnem pontosan úgy csinálta, ahogy le van írva a könyvben. Volt benne némi hiányosság, illetve ellentmondás, ezt én igyekszem javítva átadni.

Hozzávalók a húsgombóchoz:
- 50 dkg darált sertés- vagy marhahús vagy akár vegyesen
- fél marék frissen aprított petrezselyem
- fél marék frissen aprított bazsalikom
- só, bors ízlés szerint
- 2 evőkanál olívaolaj

A darált húst összedolgozzuk a zöldfűszerekkel, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Kis gombócokat formálunk belőle.
Egy serpenyőben felhevítjük az olívaolajat és ebben pirosra sütjük a gombócok minden oldalát. Amint elkészültek, szűrőkanállal kiemeljük, lecsepegtetjük és félretesszük.

Hozzávalók a tésztához:
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 fej vöröshagyma
- 2 kápia paprika
- 1 közepes cukkini
- 5 dl passzírozott paradicsom
- fél maréknyi frissen aprított bazsalikom
- fél maréknyi frissen aprított petrezselyem
- 2 dl száraz fehérbor
- só, bors ízlés szerint

+ 50 dkg tészta, 10 dkg mozzarella

A tésztát sós, lobogó vízben kifőzzük, leszűrjük.

A húsgombócok sütéséből visszamaradt zsiradékba tesszük a vékonyan felszeletelt fokhagymát, az apróra vágott vöröshagymát, a csíkokra vágott paprikát, a zöldfűszereket és a felkarikázott cukkinit. 5 perc párolás után hozzáadjuk a paradicsomot és a bort, ízlés szerint sózzuk-borsozzuk. Amint felforrt 10 percig rotyogtatjuk, vagy amíg kissé be nem sűrűsödik a szósz.

Ez után belekeverjük a kifőtt tésztát és a húsgombócokat. Tálaláskor mozzarelladarabokkal szórjuk meg a tetejét.

Isteni finom, gyorsan elkészíthető ebéd vagy vacsora!

Tökmagos-sajtos pogácsa

Amióta utoljára bejegyzést írtam, sok minden történt. Többek között eltelt a karácsony, megérkezett az új év és kislányunk betöltötte a második életévét. :)

A családi szülinapozásra a Bogyó és Babóca (nagy kedvenc!) tortaostyával ellátott gesztenyetortán kívül tökmagos-sajtos pogácsát sütöttem, hogy ne legyen édességtúltengésünk. Anyuék ugyanis csokitortával és cake pop golyócskákkal készültek. Na jó, végül kiderült, hogy ők is ráerősítettek a sós apósüti vonalra is, ugyanolyan megfontolásból mint én. :) Náluk szezámmagos-mákos csavart rudak kellették magukat. Meg merem kockáztatni, hogy abból fogyott a legtöbb.
       

Dorottya lelkesen részt vett a pogácsakészítésben. Kapott tőlem egy kis darab tésztát, amit kedvére nyújthatott, gyúrhatott, szaggathatott, így elkészült élete első 5 db pogácsája. Önállóan kiszaggatta, én csak beletettem a tepsibe és megsütöttem. A bejegyzés végén láthatjátok, milyen büszkén hordozta körbe a tányérra tett 5 db saját pogiját.

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt (+ néhány dkg ha esetleg szükséges)
- 2 evőkanál tökmagliszt

- 5 dkg élesztő

- 2 dl tej
- 1 csapott teáskanál cukor
- 3 tojás
- 2 teáskanál só

- 3 evőkanál tejföl

- 2 evőkanál zsír

- 10 dkg durvára aprított tökmag

- 10 dkg reszelt sajt
+ a kenéshez olvasztott vaj
+ a tetejére 1 db tojás, reszelt sajt

Az élesztőt a meglangyosított cukros tejben felfuttatjuk. A liszteket egy mély keverőtálba tesszük, közepébe mélyedést vájunk. Hozzáadjuk a tejfölt, lágy zsírt, tojásokat, sót, aprított tökmagot, reszelt sajtot és az élesztős tejet. Alaposan összedolgozzuk, megdagasztjuk. Lágy, de kezelhető tésztát kell kapnunk. Ha túl lágynak érezzük, egy kis lisztet még hozzáadhatunk.

Én egy éjszakán át hűtőben kelesztettem, de természetesen nem szükséges így tenni, elég ha letakarjuk és langyos helyen kb. 1 óra alatt duplájára kelesztjük.

Ez után lisztezett felületre borítjuk és fél cm vastagra nyújtjuk. Olvasztott vajjal megkenjük a tetejét és felcsavarjuk mint a kakaós csigát (így szép réteges lesz, de nem kell annyiszor hajtogatni). A két végét középre behajtjuk. Letakarjuk és további 20 percig hagyjuk kelni.

20 perc után ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát, a tetejét pogácsaszaggatóval berácsozzuk, majd pogácsákat szaggatunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk. Lekenjük felvert tojással, megszórjuk reszelt sajttal. 

180 fokra előmelegített sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sütjük.

 

Itt pedig a büszke kétévest láthatjátok élete első pogácsáival a kezében.