2016. szeptember 28.

Szőlős almakompót

Van már egy almakompót receptünk a blogon, méghozzá egy mentás-lime-os verzió. Mondhatjuk úgy is, hogy az az almakompótok nyári, hűsítő változata. Most pedig az őszi variációt szeretném megosztani veletek, amit szőlővel egészítettem ki.

Az egész úgy kezdődött, hogy volt otthon körülbelül egy kilónyi almám, amit addig tartogattam, míg sürgetővé vált, hogy felhasználjam valamire, pár nap múlva már kidobhattam volna. Ezen kívül volt otthon néhány kiló szőlő is, ahogyan mostanában lenni szokott. Gyümölcsökből nincs hiány nálunk, etetni kell a pocaklakót. :)


Hozzávalók:
- 1 kg alma
- 30-40 dkg szőlő
- 2,5 liter víz
- 1 púpozott teáskanál őrölt fahéj
- 1 púpozott teáskanál szegfűszeg
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 citrom leve
- 4-5 evőkanál cukor, az alma édességétől függően

Az almát meghámoztam, magházát eltávolítottam, kisebb kockákra vágtam. A vízzel, cukrokkal, citrom levével, fűszerekkel feltettem főni egy lábasban. Félig lefedtem. Amikor félpuhára főtt - forrástól számítva kb. 10-12 perc - hozzáadtam a leszemelt, megmosott szőlőt és további 5-6 percig főztem még.


Ha savanykásabb az alma lehet további cukorral ízesíteni, nekem elég volt ennyi. Jól lehűtöttem a kompótot és a mustáros párolt marhalapocka mellé ettük. Na meg utána esténként, desszertnek. Nagyon finom!



2016. szeptember 26.

Könnyű almatorta

Eredetileg olasz almás pite néven fut ez a süti az interneten, rengeteg Facebook-os ismerősöm osztotta meg receptjét az elmúlt héten. Gondoltam, ha már mindenkinek ennyire tetszik, én is megcsinálom.

Viszont én átkereszteltem, mert úgy gondolom, hogy a könnyű almatorta név jobban illik hozzá két okból is. Az egyik, hogy nagyon egyszerűen elkészíthető. A másik pedig az hogy tényleg olyan könnyed, lágy tésztájú süti. Engem egyáltalán nem pitére emlékeztet, inkább egy nagyon puha, piskótaszerű tésztára. Imi azt mondta rá, hogy "krémes", vagyis tényleg nem tömör, inkább habszerű az egész sütemény.


Hozzávalók:
- 10 dkg puha vaj
- 25 dkg liszt
- 15 dkg cukor
- 2 db tojás
- 1 citrom reszelt héja
- 2 teáskanál sütőpor
- 1 teáskanál vanília kivonat
- 1 dl tej
- 4-5 db alma
- 1 csipet só

+ a tetejére: barna cukor és fahéj

A lisztet egy tálban összekeverjük a vajjal, cukorral, tojásokkal, citromhéjjal, sütőporral, vaníliakivonattal és tejjel. Egynemű tésztát kell kapnunk. Egy-másfél megtisztított almát felkockázunk (magházát kivágjuk) és hozzákeverjük a masszához. 

Egy kerek sütőtálat kivajazunk-lisztezünk vagy sütőpapírral béleljük és beleöntjük az almás tésztát. A többi almát szintén megtisztítjuk, félbevágjuk, magházukat eltávolítjuk majd felszeleteljük. A szeleteket körben elhelyezzük a torta tetején. A barna cukrot elkeverjük a fahéjjal és megszórjuk vele a tortánkat.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 40-45 perc alatt készre, barnás-aranyszínűre sütjük.


Langyosan és hidegen is nagyon finom sütemény! A tésztájába sütött, kockára vágott alma igazán krémessé és ízletessé teszi. 



2016. szeptember 23.

Mustáros párolt marhalapocka

A zöldfűszeres knédlinél említettem, hogy egy mustáros marhaszelet mellé készítettem köretnek. A recepteket Imi találta a Vidék íze weboldalán. Nagyon jónak tűnt a fotó alapján, a leírás alapján pedig pláne megtetszett mert egy egyszerűen elkészíthető ételről van szó. Múlt hét vasárnap el is készítettem, nagy sikere volt! :) Még én is ettem belőle, pedig amióta kislányunkat várom - immár huszadik hete -, azóta nem igazán kívánom a húst.


Hozzávalók:
- 1 kg marhalapocka
- néhány evőkanál dijoni (esetleg magos) mustár
- só
- őrölt bors
- 1-2 szál sárgarépa
- 1-2 szál fehérrépa
- 1 kis csokor zellerlevél
- 1 kis csokor friss vagy 1 evőkanál szárított oregano
- 2 dl főzőtejszín
- 1 púpozott evőkanál étkezési keményítő
- kevés olaj

A marhahús minden oldalát felhasználás előtti este sózzuk-borsozzuk, mustárral jó vastagon megkenjük. Egy tálban lefedve egész éjszakán át pihentetjük.


Másnap egy lábasban olajat hevítünk, ezen körbepirítjuk, elősütjük a húst. Hozzáadjuk a megtisztított, karikára vágott sárga- és fehérrépát, az oreganót, zellert, és még 2-3 evőkanálnyi mustárt. Kevés vizet öntünk alá és félpuhára pároljuk a húst. Majd felöntjük annyi vízzel, hogy teljesen ellepje és fedő alatt addig pároljuk amíg teljesen megpuhul a marhahús.

Ekkor kiemeljük a húst egy vágódeszkára. A visszamaradt levet átszűrjük, a zöldségekre és fűszerekre már nincs szükségünk. A többit visszaöntjük a lábasba. A tejszínnel elkevert keményítővel behabarjuk, jól kiforraljuk, kissé besűrítjük. Ha szükséges, kevés sóval ízesítjük még.

A húst felszeleteljük és a forró mártással, valamint a zöldfűszeres knédlivel tálaljuk.


Előző esti vacsoráról maradt néhány szelet sült sütőtökünk, gondoltam jól illene a hús mellé. Így ezt is átsütöttem-forrósítottam tálalás előtt. Nem csalódtam, tökéletes összeállítás volt az édeskés tök, az illatos knédli és a pikáns-mustáros szaftos hússzeletek. Máskor is elkészítem!



2016. szeptember 21.

Zöldfűszeres knédli

Van már fent egy jól bejáratott knédli receptünk, amit minden évben - akár többször is - elkészítek, mert az egész család szereti. Főleg a tesóm. Most viszont kicsit kitörtem a megszokásból, mert Imi talált egy új receptet a Vidék íze weboldalán. Valójában nem a knédli volt a lényeges számára, hanem a mustáros marhalapocka, amely mellé köretként ajánlották, de együtt pláne nagyon jól nézett ki.

Meg is főztem vasárnap a komplett húsos-knédlis fogást és meg kell hogy mondjam, nagyon jól sikerült! Közkívánatra a knédli receptjét osztom meg először, majd jön a marháé is.


Hozzávalók (2-3 bucihoz):
- 50 dkg liszt
- 1 evőkanál búzasikér
- 1 teáskanál só
- 1,5 dl tej
- kb. 2 dl langyos víz
- 1 evőkanál zsír
- 1 tojás
- 1 teáskanál cukor
- 2 dkg élesztő
- zöldfűszerek: petrezselyem, metélőhagyma, oregano, stb.

A tejet a cukorral meglangyosítjuk, felfuttatjuk benne az élesztőt. A lisztet a sikérrel együtt egy nagy tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk. Beleütjük a tojást, hozzáadjuk a sót, zsírt, az apróra vágott fűszereket és elkezdjük dagasztani. Ha szükséges, annyi langyos vizet adunk hozzá, hogy viszonylag lágy de gyúrható tésztát kapjunk. Alaposan kidagasztjuk.

Letakarva meleg helyen duplájára kelesztjük, majd lisztezett felületen átgyúrjuk és 2-3 cipót formázunk belőle. Egy tésztafőző edényben vizet forralunk, a ráilleszthető párolóbetétet kiolajozzuk, beletesszük az egyik cipót. A tetejét is megkenjük olajjal, majd lefedjük. Kb. 20 perc alatt készre főzzük a gőzben. Addig ismételjük, amíg nem fogy el a cipónk.


Azonnal tálaljuk, de langyosan, sőt hidegen is nagyon finom! Szépen szeletelhető, illatos, puha kenyérféleség.  Én kenyér helyett is fogyasztottam Bee zakuszkájához. :)



2016. szeptember 19.

Zakuszka

... Mosonmagyaróvár mellől, Halásziból. Bee és Dávid saját termesztésű zöldségeiből.

Pénteken egy kis baráti összejövetel volt nálunk, amire szégyen nem szégyen, én csak piacon vásárolt füstölt húsokkal, zöldségekkel és készen vett kenyérfélékkel tudtam készülni időhiány miatt - na jó, még egy kis banánhabos tortát is összedobtam - de Bee azon túl, hogy ellátott minket isteni házi paradicsommal, hozott még saját készítésű szilvalekvárt, egy nagy üveg zakuszkát és egy-két  ebédre való, télire eltett padlizsános paradicsomszószt is.


Valójában Bee zakuszkája is elállt volna a kamrapolcon, hosszú hónapokig, hiszen befőzte, kidunsztolta, de muszáj volt megkóstolnom, nem bírtam magammal, így már rögtön aznap este felbontottam és bedobtam a közösbe. Jelentem, annyira finom, hogy a péntek esti maradékot áttöltöttem a képen látható kicsi csatos üvegembe és már annak is csak a fele van meg. Nem lesz ideje megromlani nálunk.


A receptet természetesen elkértem, Bee így készíti a zakuszkát.

Hozzávalók:
- 3,5 kg padlizsán
- 3,5 kg kápia vagy paradicsom paprika
- 6 nagy fej lilahagyma
- 1 fej fokhagyma
- 1 liter sűrített paradicsomlé
- 7 dl olaj
- 5-6 babérlevél
- só, bors

Ez egy nagy mennyiség, én első körben mindig elharmadolom és akkor fér bele egy nagyobb fazékba (kb. 6-8 db 7 dl-es üveg lesz belőle). A padlizsánokat megmosom, a száras végét levágom. Megszurkodom villával és sütőben kb. 170 fokon addig sütöm amíg teljesen puha nem lesz. A paradicsomlé helyett lehet kb. 1 kg nyers paradicsom is, de annak le kell húzni a héját. Ha kész a padlizsán akkor lehúzom a héját. A paprikát csak megmosom és kicsumázom, utána a paradicsommal (ha nem lé formájában adom hozzá), padlizsánnal, megtisztított hagymákkal apránként összeturmixolom, vagy ha nincs turmixgép akkor le lehet darálni. Az a lényeg, hogy a végén egy teljesen homogén, sűrű, darabmentes massza legyen. Ekkor bekerül egy nagy lábasba az olajjal és fűszerekkel együtt és fel kell forralni. Ha forr, akkor kisebb lángra venni és legalább egy órán keresztül fortyogni hagyni. Akkor jó, ha már szinte lekvárszerű massza. A végén üvegekbe kell szedni, a tetejét olajjal zárni és nagyon fontos hogy sérülésmentes kupak kerüljön rá, celofán nélkül. Majd száraz dunsztban pihentetni pár napig, amíg teljesen ki nem hűl. 
Pirítóssal nagyon finom, de mi simán használjuk ételízesítőnek is pirosarany helyett.

Kicsit macerás az elkészítése, de valamivel egyszerűbb mint a sült paprikával, dinsztelt hagymával készült változat. Ahány ház annyi szokás... De a lényegen nem változtat: Bee zakuszkájából bármikor bármennyit meg tudok enni.  :)

Köszönöm a receptet, na és persze a kóstolót!



2016. szeptember 15.

Olaszos ebéd

Két hete Olaszországban nyaraltunk Imivel és a pocaklakóval, méghozzá a Garda tónál, ahogyan azt már a penne római módra című bejegyzésemnél említettem. Rengeteg fotót készítettünk, én személy szerint nem tudtam betelni a látvánnyal és a hangulattal. Már sok mindenkinek említettem, de szerintem el fogom mondani még párszor: nekem a Garda tó kategóriákkal felemelőbb élményt jelentett mint az olasz Adria. Remélem, lesz még lehetőségem visszamenni valamikor, újra bámulni a gyönyörű, tiszta vizű tavat, a hatalmas, sziklás hegyeket, sétálgatni a kisvárosokban a középkori várromok körül, a szűk, macskaköves utcákon.

A szállásunk Sirmione városkája mellett volt, ami tulajdonképpen a Garda tó legdélebbi részén egy benyúló félsziget. Sirmionén kívül felfedeztük még Desenzano del Gardát, Torri del Benacot, Malcesine-t is amikor körbeautóztuk a tavat. Megcsodáltuk a hegyvonulatba vájt alagutakat, némelyik 3 kilométer hosszan húzódik, és végig-végig a tó partján autózhattunk. Egyik nap kicsit távolabbra ruccantunk ki, meglátogattuk Maranellóban a Ferrari múzeumot.

Minden olyan szép és jó élmény volt, hogy még mindig ebből töltekezem. Sokat tudnék írni róla, de helyette inkább elmesélem, hogy természetesen vásárolni is jártunk egy boltba, hiszen önellátók voltunk. Magunknak haza nem hoztunk túl sok mindent - a pénzünk is véges volt és az autóban is a helyünk - de a Garda tó mellett készített olívaolajat, a szicíliai paradicsomszószt és a parmezán-ementáli-Grana Padano sajtok keverékéből készült kis csomagot nem hagyhattuk ott.


Ebből készítettem múlt hét végén ebédet, amikor fáradtan hazaértünk vizsláinkkal egy kirándulásról. Én nagyon szeretem a natúr paradicsomszószokat, nekem elég bele egy pici fűszer, és máris ki van elégítve a tésztaszósz igényem. Imi viszont szerette volna, ha valamilyen húsféle is kerül bele, így végül a következőként készítettem az ebédet.

Volt a hűtőben egy kevés kockázott bacon maradékunk, de inkább sonkának mondanám, mert zsír alig-alig volt rajta. Egy lábaskában gyorsan zsírjára pirítottam, öntöttem alá még egy kevés olívaolajat, rákockáztam két keményebb paradicsomot és fedő alatt 2-3 percig pároltam. Ezután jöhetett a Masseria Raciti bazsalikomos szósza, még egy ici-pici oregano és 5-6 percnyi rotyogtatás. Ezzel készen is volt a tésztafeltét. :) A Masseria Raciti egy Szicíliában készülő tésztaszósz, helyes kis üvegekben árulják. Többféle változata létezik, mi az olívaolajjal és bazsalikommal készült variációt választottuk. Nagy előnye, hogy nincs benne semmilyen hozzáadott adalékanyag, színező, ízfokozó és tartósítószer. A termékekről itt lehet bővebben olvasni.

Kifőztem egy adag spagettit, elkevertem egy evőkanálnyi olívaolajjal. Méghozzá olyannal, amelyet a Garda tó mellett készítenek. Ott egyébként nagy hagyománya van az olajbogyó feldolgozásnak, Bardolinóban például egy olívaolaj múzeumot is meg lehet látogatni. Elérhetősége itt, ezen a linken található.

Tálaláskor a Ferrari sajtgyár Gran Mix Classico reszelt sajt keverékével szórtuk meg a finom szósszal meglocsolt tésztát. Ez a sajtkeverék mint már említettem ementáli, Grana Padano és Parmigiano Reggiano vagyis parmezán sajtok mixéből áll. Természetesen ennek a cégnek is van bőven sajtválasztéka, itt láthatjátok. 


Nagyon finom volt, és négy tányérra elegendő mennyiség. Kicsit visszarepültem gondolatban a nyaralásunk idejére, amíg ettem. :)

Végezetül néhány fotó a rengetegből, hátha ti is kedvet kaptok meglátogatni a Garda tavat.














2016. szeptember 12.

Szilvás lepény

Mivel szilvaszezon van, előbányásztam a gépről egy olyan sütinek a fotóját, amit Mazsi néhány évvel ezelőtt készített nekünk. Szerencsére megvan a receptje is, így meg tudom osztani veletek.

Egy nagyon egyszerű süteményről van szó, amit akár munka után is elkészíthetünk és a gyerek uzsonnás csomagjába bekészíthetünk másnapra. :) Tuti sikere lesz! Akár úgy is megvariálhatjuk, hogy nemcsak szilvát, hanem őszibarackot is teszünk bele.


Hozzávalók:
- 50 dkg szilva magozva
- 12 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- 1 citrom reszelt héja
- 3 tojás
- 18 dkg liszt
- 1 csomag sütőpor
- 1 dl tejföl
- 5 dkg porcukor
- 1 mokkáskanál fahéj
- zsemlemorzsa

A vajat habosra keverjük a cukorral, a vaníliás cukorral és a citrom reszelt héjával. Hozzáadunk 2 tojást és apránként belekeverjük a sütőporral elvegyített lisztet is.
Egy kerek sütőformát vagy egy tepsit kivajazunk, meghintünk zsemlemorzsával. Beleöntjük a tésztát.
A félbevágott szilvákat a tészta tetejére helyezzük. A tejfölt a maradék tojással, a porcukorral és a fahéjjal elkeverjük, majd ráöntjük a szilvára.
180 fokra előmelegített sütőben kb. 45-50 percig sütjük, tűpróbáig. Vigyázzunk, hogy a teteje ne égjen meg, csak szépen megpiruljon.


A tetejét porcukorral vagy fahéjas cukorral is megszórhatjuk. Kihűlés után szépen szeletelhető.



2016. szeptember 7.

Penne római módra

Olaszországi utazásunk előtti napon ráhangolódásként ezt a tésztaételt készítettem ebédre. Bár nem Rómába mentünk, hanem a Garda tóhoz (gyönyörű!), megkívántam ezt a számomra ezer éve ismerős ételt. A nevére nem is emlékeztem, csak arra, hogy apukám gyerekkoromban gyakran készítette és bár akkoriban nem nagyon rajongtam érte - jobban szerettem a mákos nudlit :) - most bevillant az íze.


Mint kiderült, apu Lajos Mari 99/33 Pizza és tészta című szakácskönyvében találta a receptjét, amelyben csőtészta római módon szerepel. És valóban, emlékszem arra is, hogy mindig rövidcsővel főzte, ettől nem lehetett eltérni. :)

Nekem nem volt ilyen otthon, így jobb híján pennét főztem ki hozzá. Semmivel sem lett rosszabb, innen üzenem, apukám! :)


Hozzávalók:
- 40 dkg csőtészta
- 20 dkg húsos szalonna
- 20 dkg zöldborsó
- 1 nagyobb fej vöröshagyma
- só
- bors
- olaj
- 2 tojás
- reszelt sajt

A tésztát forró, lobogó sós vízben kifőzzük, leszűrjük.

Az apró kockára vágott szalonnát egy kisebb lábasban zsírjára sütjük, félretesszük. A vöröshagymát megtisztítjuk, lereszeljük és egy nagyobb edényben kevés olajon megpároljuk. Rádobjuk a zöldborsót, összekeverjük és fedő alatt puhára pároljuk. Ha szükséges, nagyon pici vizet önthetünk alá, hogy le ne égjen. A végén belekeverjük a félretett szalonnát, majd a leszűrt tésztát és jól átforrósítjuk.

A tojásokat felverjük, csipetnyi sóval, borssal ízesítjük. Tálaláskor már a tányéron meglocsoljuk vele a forró tésztát és megszórjuk a tetejét reszelt sajttal.


Kismamáknak nem ajánlom a tetejére a nyers tojást, én sem locsoltam meg vele a saját adagomat. Kicsit hiányoltam is róla az ízét, de ez nem akadályozott meg abban, hogy még vacsorára is egyek belőle egy közepes tányérnyit. :)



2016. szeptember 1.

Mákos piskótatekercs citromkrémmel

Mindjárt itt van Anya névnapja, így talán időszerű, hogy az Anyák napi sütijét bejegyezzem... :) A kérdésemre, hogy milyen sütit szeretne tőlünk, kiválasztott egy Vidék íze újságból és egy Nők lapja konyhából egy-egy receptet, és azokból hagyott dönteni. Bevallom, én a könnyebbet választottam, hogy ha már ünnepre készülünk, kisebb legyen a hibalehetőség. Nem volt elég kicsi. :)


Nézzük először a hozzávalókat:
10 dkg porcukor,
3 tojás,
10 dkg liszt,
2 evőkanál egész mák.

A krémhez:
2 tojássárgája,
10 dkg cukor,
1 dl frissen facsart citromlé,
1 citrom reszelt héja,
25 dkg mascarpone (az eredeti recept szerint 20 dkg mascarpone vagy natúr krémsajt)


Az elkészítés során az alábbiakat kell cselekednünk:
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a sütőformát kibéleljük sütőpapírral. Habverővel keverjük habosra, krémes állagúra a tojásokat a cukorral. Szitáljuk bele a lisztet, adjuk hozzá a mákot, öntsük a tepsibe a masszát, és süssük készre 15 perc alatt. Még melegen tekerjük fel a kész piskótát, így hagyjuk kihűlni.

A krémhez a tojássárgájákat keverjük habosra a cukorral, adjuk hozzá a citrom levét és héját, majd lassú tűzön, kevergetve sűrítsük be a krémet. Forgassuk össze a mascarponéval. Hűtőbe téve hagyjuk szilárdulni, és ha megfelelőnek találjuk az állagát, kenjük a kitekert piskótába, majd ismét tekerjük fel.


Sajnos külsőleg nem sikerült jól ez a tekercs, mert ki akarta rúgni magát, gyűrötté tette a sütőpapír... Lényegében csúnyácska lett egyben, ezért nem is készült így fénykép róla. Az íze és állaga viszont tökéletes lett, a ronda és finom tipikus példája. :) Ja és szerintem a hozzávalók eleve fél adagot takarnak. legalábbis 6 fős családban mindenképpen. :)