2013. október 31.

Petrezselymes sárgarépa főzelék

Tegnap nosztalgiáztam egy kicsit, miután elkészítettem ezt a főzeléket. Feltöltöttem a fotóját a Facebook oldalunkra  és a kommenteknek köszönhetően kialakult bennem egy kis visszaemlékezés az ovis menza-menükre. Tudom, hogy sokan nem értenek egyet velem, de szerintem nagyon finomak voltak az óvodai ebédek. Na és a tea! Amiben szinte semmi nem volt vízen és citromon meg cukron kívül! :)

Imádtam a leveseket a  pici kagylótésztákkal, a grízes és mákos tésztát, a paradicsomszószt húsgombóccal és a főzelékeket is. Egyedül a spenótot nem tudták megetetni velem. Szerencsére ez mára már megváltozott és bármikor képes vagyok spenótot enni.

Folyamatosan keresem azokat az ízeket, amiket 3 és 6 éves korom között nap mint nap éreztem. De sehogy nem tudom előállítani, sehol nem találom.


Sok mindent próbáltam már reprodukálni, de valahogy meglepetésként ért, amikor Imi egyik nap megkérdezte, hogy csinálok-e sárgarépa főzeléket. Néztem rá nagy szemekkel, hogy az vajon micsoda? Soha életemben nem ettem és nem is hallottam róla, pedig Kriszti kolléganőm időnkét - számomra - érdekes főzelékekkel szokott megérkezni a munkahelyünkre. Pl. salátafőzelék, kelbimbófőzelék, karalábélevél-főzelék... De sárgarépát még nála sem láttam.

Imi szerint ugyanúgy kell csinálni mint a finomfőzeléket. Így aztán gyorsan el is nyerte tetszésemet, mert a finomfőzeléket nagyon szeretem, ráadásul pikk-pakk elkészíthető. És mint kiderült, ez is az ovis menü része volt, én mégsem emlékszem rá.

Tegnap este nekiálltunk és közösen megalkottuk. Imi az aprítás részét végezte, amiben mindig nagy segítségem. Nekem ehhez van a legkevesebb türelmem. Utána órákig tudok főzőcskézni, csak legyen felaprítva minden...

Hozzávalók (2 fő részére készült)
- 60 dkg sárgarépa
- víz
- fél liter tej
- 2,5 evőkanál liszt
- 1 nagy csokor friss petrezselyem
- só

Tehát a sárgarépát megtisztítjuk, felkockázzuk, majd annyi sós vízben feltesszük főni, hogy bőven ellepje. Amint megpuhult, a tejben csomómentesre elkeverjük a lisztet és besűrítjük a főzeléket. Friss, aprított petrezselyemmel fűszerezzük.


Ennyi az egész. Ezért is szeretem a főzelékeket. Kevés hozzávalóból viszonylag olcsón, gyorsan, laktatót lehet főzni. Aki szeretné, megbolondíthatja egy kis fokhagymával, de én inkább a finomfőzelék jellegzetes, egyszerű ízét akartam elérni.

Sikerült is, mert nagyon ízlett. Máskor is biztosan csinálok. Több hozzászóló javasolta, hogy fasírtot készítsek mellé feltétnek, mások a tükörtojásra szavaztak. Én csak úgy magában ettem, és nagyon jól esett így is.



2013. október 29.

Zserbógombóc

Dió- és édességimádók figyelem! A zserbógombóc egy igazán nektek való süti. Viszont csak az fogjon hozzá, akinek van türelme az elkészítéséhez, ugyanis nem két perces munka. Igaz, a legtöbb időt az "üresjáratok" veszik el: amíg áll, hűl, összeérik...

Én egyszer megcsináltam, mert valami különlegességet szerettem volna egy családi ünnepre. Látványos, mutatós, de nem az a fajta süti, amit azonnal felfal az ember. Ebből a gombócból egyszerre egy is elég, és már ki is elégült az édesség iránti igény.


A hozzávalók alapján azt gondolnánk, hogy kevés. Nagyjából 16-18 gombóc lesz belőle és tényleg elég egy 6-7 fős családnak vagy baráti társaságnak. 

Hozzávalók:
- 15 dkg aszalt sárgabarack
- 2-3 evőkanál rum
- 15 dkg dió
- 2 evőkanál baracklekvár
- 2-3 evőkanál darált keksz
- 1 csomag vaníliás cukor
- 2 evőkanál porcukor
- 10 dkg étcsokoládé bevonó
- 1 evőkanál olaj
- 25 dkg leveles tészta

A legelső feladat az aszalt sárgabarackot felaprítani, egy tál alján kiteríteni és meglocsolni a rummal. Néhány óráig hagyjuk állni, hogy jól magába szívja az alkoholt.

Amíg áll, pirítsuk meg a diót, majd daráljuk le.


Néhány óra múlva a barackhoz adjuk hozzá a diót, a lekvárt, a darált kekszet, a vaníliás- és a porcukrot. Alaposan gyúrjuk össze. Vigyázzunk, hogy ne legyen túl ragacsos. Ha kell, inkább adjunk hozzá több darált kekszet.

Formázzunk belőle dió nagyságú gombócokat és legalább egy órára tegyük hűtőbe, hogy megdermedjen.

A tortabevonó csokit tördeljük kis kockákra és az olajat hozzáadva olvasszuk fel vízgőz felett. Mártsuk egyesével a csokiba a gombócokat, forgassuk meg, hogy minden oldaluk be legyen vonva, majd villával emeljük ki például egy sütőpapírral bélelt tepsire.


Miután a csoki megszilárdult a gombócokon, a szobahőmérsékleten felolvasztott mirelit leveles tésztát lisztezett deszkán nyújtsuk vékonyra és vágjuk fel egyforma négyzetekre. Mindegyik négyzet közepébe helyezzünk egy-egy golyót. A tészta sarkait húzzuk fel a golyók tetejére és ha tudjuk, csavarjuk meg vagy csípjük össze, hogy megakadályozzuk a szétbomlását.

A batyukat sorakoztassuk egymás mellé a sütőpapírral bélelt tepsiben és 180 fokra előmelegített sütőben süssük amíg szépen mepirulnak.


A fenti képen több látható, mint amennyi 1 adagból készül, mert én rögtön duplát csináltam. Aki szeretné és tényleg imádja az édességet, megszórhatja még egy kis fahéjas porcukorral miután kihűlt.

Én személy szerint még egy kis sós aprósüteményt javasolnék mellé... :)



2013. október 28.

Frankfurti leves

Ez az a leves, ami nem szép, viszont nagyon finom. Nem is tudtam róla túl jó képeket csinálni, de szerénytelenség nélkül állítom, hogy most kifejezetten jól sikerült. Hétvégén elfogyott egy hatalmas adag belőle.

Gyors közvélemény-kutatást rendeztem az ismerőseim körében, megkérdeztem, hogy ki szereti. Az eredmény meglepő volt, nagyon kevesen mondták, hogy nem ennének belőle. Volt olyan, aki elmesélte, hogy a kisgyereke is imádja, és akár minden héten csinálhatna frankfurti levest, a család akkor sem utálná ki. :) Pedig a káposztás, kelkáposztás ételek nem szoktak a gyerekek kedvencei közé tartozni.


A frankfurti leves receptje is "ahány ház annyi szokás" kategóriába tartozik, de aminek biztosan szerepelnie kell benne az a virsli és a kelkáposzta. Van aki fokhagymásan készíti, van aki különféle zöldségekkel, pl. zellerrel, fehérrépával, krumplival. Én csak sárgarépát szoktam karikázni bele.

Valójában az én receptem egy frankfurti ragu alapján alakult ki az évek folyamán. Sok-sok évvel ezelőtt olvastam egy egytálételről, aminek egy kelkáposztás-virslis ragu volt a fő összetevője, én ezt alakítottam át levessé.

Hozzávalók:
- 1 kisebb fej kelkáposzta
- 3-4 pár virsli
- 2 db nagyobb sárgarépa
- 1 nagy fej hagyma
- 2 dl tejföl
- 3 evőkanál liszt
- őrölt bors
- őrölt kömény
- pirospaprika
- majoranna
- só
- olaj

A kelkáposztát kettévágom és sós (vagy ételízesítővel ízesített) vízben felteszem főni. Amikor félpuha, leszűröm róla a vizet és félreteszem, hogy kissé kihűljön.

Amíg hűl, a megtisztított, felaprított hagymát kevés olajon egy nagy fazékban megpárolom. A tűzről lehúzva megszórom pirospaprikával, felöntöm egy pici vízzel, összekeverem és visszateszem a tűzre az edényt. Hozzáadom a karikára vágott sárgarépát, rövid ideig, időnként megkeverve pirítom.

Közben csíkokra vágom a kelkáposztát, a torzsáját eltávolítom belőle. A csíkokat a tejföllel és a liszttel együtt hozzáadom a sárgarépához és a hagymához. Alaposan összekeverem, kissé összerottyantom. Felöntöm bőven vízzel, ízesítem sóval, borssal, majorannával és fedő nélkül főzöm, amíg megpuhulnak a zöldségek.

Hogy miért fedő nélkül? Mert így elkerülhető a puffadás. Ugyanis a káposztafélék kéntartalma és illóolajai felfúvódást okoznak, ezek az illatanyagok főzés közben felszabadulnak. Ha nem tesszük rá a fedőt az edényre, az illatanyagok elpárolognak. És a kelkáposzta előfőzése is pontosan a felfúvódás elleni trükk: ha az első főzővizet leöntjük a káposztafélékről forrás után, majd újratöltjük, akkor máris csökkentettük az esélyt, hogy kellemetlen tüneteket okozzanak ezek a finom zöldségek.

Ha szükséges, közben pótolom az elfőtt vizet, de nem probléma az sem, ha kicsit sűrű, majdnem egytálétel jellegű leves lesz a végeredmény.
Amint megfőttek a zöldségek, belekeverem a karikára vágott virslit és további 10 percig főzöm még.


Kicsit utánaolvastam, hogy mire is jó a kelkáposzta és ezen a weboldalon például a következő hasznos információkra bukkantam:

" - Egyrészt kiváló csonterősítő, a szervezet remekül tudja hasznosítani a magnéziumot és a kálciumot együttesen
- Vérnyomás szabályozó hatása van a benne megtalálható káciumnak és káliumnak együtt, valamint remekül hat a szabályos szívverésre, a szívműködésre
- Másodsorban kitűnően hasznosítható a rákos megbetegedések kialakulása ellen, mivel nagy mennyiségben találunk benne béta-karotint. Ez nagy mértékben elősegíti a szervezet és az immunrendszer jó működését. A káposztában található A-vitamint ajánlani szokták gyulladásos megbetegedésekre, és az E-vitamin tartalma ezt még jobban elősegíti. Az idegrendszerre és az emésztésre jótékony hatással van..."

És így tovább. Tehát szeressük csak továbbra is a kelkáposztás ételeket, köztük a frankfurti levest! :)



Koronás Cukor ajándékcsomagot nyerhettek

A Koronás Cukor egy újabb ajándékcsomagot ajánlott fel, melyet szeretnénk egy játék keretében kisorsolni és eljuttatni valakinek. Még nincs késő a lekvárkészítéshez!

Az ajándékcsomag a következő, befőzéshez hasznos eszközöket tartalmazza:
- 1 doboz (500 g) befőzőcukor (2:1 vagy 3:1)
- 1 db tölcsér
- 1 db műanyag kanál
- 1 db konyhai óra
- 1 db lekváros üveg
- 1 db receptes füzetke


A játék a Facebook-on zajlik. Mit kell tenni ahhoz, hogy rész vehessetek rajta?

1.) Csatlakozzatok Facebook odalunkhoz, ha még nem tettétek meg
2.) Soroljatok fel a Facebook-on a játékkiírás alá kommentben néhány olyan gyümölcsöt, amelyekből lekvárt lehet készíteni az őszi hónapkban
3.) Osszátok meg a játékkiírást a Facebook-on

A játék időtartama: 2013. október 25. péntek - október 28. hétfő éjfél
Sorsolás és eredményhirdetés: október 30. szerda

1 nyertest fogunk sorsolni azok közül, akik a játékkiírás mindhárom pontját teljesítik.

Facebook oldalunk elérhetősége: www.facebook.com/kicsibors

Jó játékot kívánunk mindenkinek!



2013. október 24.

Almás-szőlős pite


Nyakig járunk az őszben és a lehulló falevelekben. Igaz, hogy tegnap gyönyörű, kora nyári időnk volt, de hamarosan jön a hideg. A kopasz fák, az ónos eső, a szürkeség... De egyelőre még minden rengetegféle színben pompázik és van friss, magyar gyümölcs is a fákon, a piacokon.

Használjuk ki ezt, készítsünk gyümölcsös süteményeket, ételeket. Például ezt a pitét, amibe almát, szőlőt tölthetünk és a tetejét egy másik őszi terméssel, dióval szórhatunk meg.

Finom, én már kóstoltam. Anyuék sütötték meg nemrég és gyorsan el is kértem a receptjét.


Hozzávalók a tésztához:
- 20 dkg liszt
- 12 dkg vaj
- csipet só
- 1 tojássárgája
- 1 teáskanál sütőpor
- 1 evőkanál cukor
- kb. 2-3 evőkanál tejföl
+ szóráshoz zsemlemorzsa

A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval együtt összegyúrjuk. Annyi tejfölt adunk hozzá, hogy lágy, könnyű de nyújtható tésztát kapjunk.

Kettévesszük a tésztát, kerek formára nyújtjuk mindkettőt, az egyiket picit nagyobbra. A nagyobbat beletesszük a kerek sütőformába úgy, hogy a széle takarja a sütőforma oldalát. Megszurkáljuk villával, megszórjuk zsemlemorzsával. Ebbe töltjük majd a gyümölcsöket.



Hozzávalók a töltelékhez:
- 1/4 kg alma
- 1/4 kg szőlő
- 15 dkg darált dió
- 5 dkg cukor
- 5 dkg vaj
- csipetnyi őrölt fahéj
- pici rum

A gyümölcsöket megmossuk. A szőlőt leszemezzük a száráról és a szemeket félbevágjuk. Az almát meghámozzuk, felaprítjuk.

Felolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk a gyümölcsöket és kevergetve, fedő nélkül pároljuk, hogy a leve elpárologjon. Ezután hozzáadjuk a cukrot, diót, rumot, fahéjat és kihűtjük.


Miután kihűlt, beletöltjük a tésztával bélelt sütőformába. Beborítjuk a másik, kör alakúra nyújtott tésztával, ezt kicsit rányomkodjuk, a széleit összenyomjuk.

A tetejére:
- 1 tojás
- 5 dkg darált dió
- 2 dkg kristálycukor

Felvert tojással megkenjük a tészta tetejét, villával sűrűn megszurkáljuk, majd durvára darált dióval és kristálycukorral meghintjük. 175 fokra előmelegített sütőben 35-40 percig sütjük, amíg szépen megpirul a teteje.

Tulajdonképpen ez egy továbbfejlesztett almás pite. Egy igazi őszi pite. A sok gyümölcs miatt eteti magát, a rum pedig pikánssá teszi.



2013. október 21.

Csülökpástétom

Ez a bejegyzés valójában a "férfi főz" rovatunkba tartozik, hiszen Imi remekművéről van szó. De mivel ő most eléggé elfoglalt, magamra vállaltam a recept közzétételét.

Szombaton délelőtt nem voltam otthon, így Imire maradt, hogy valamit készítsen ebédre. Megbeszéltük, hogy nem lesz nagy főzés, viszont megcsinálja azt, amit már hónapok óta emlegetünk: a csülökpástétomot.


Az egész úgy kezdődött, hogy júliusban a szokásos soproni pihenésünk ideje alatt betértünk kedvenc ottani éttermünkbe a Papa Joe's Steakhouse-ba. Én már jó előre kinéztem magamnak a weboldalukon található étlapon a legújabb előételüket, a csülökpástétomot frissen sült croissant-nal. Végül Imivel mindketten ettünk belőle, kértünk hozzá még pirítóst is és annyira ízlett, hogy elhatároztuk, mi is elkészítjük hamarosan. A "hamarosan"-ból három hónap lett.

Ez volt a Papa Joe-féle csülökpástétom:


Nemrégiben hozzájutottunk egy szép darab füstölt csülökhöz. Nem is volt kérdéses, hogy mi legyen belőle. Megfőztem pénteken és a többit Imire bíztam. A következőkből készítette el a pástétomot:

Hozzávalók:
- füstölt, főtt csülök
- hagyma
- mustár
- pirospaprika
- só
- őrölt bors
- vaj/margarin

Mennyiségeket direkt nem írtam, hiszen mindenki annyi csülökből készítse, amennyiből szeretné. A többi hozzávaló pedig adni fogja magát, hiszen kenhető állagúnak kell lennie a végeredménynek.


Imi a puhára főzött csülökről eltávolította a bőrét, a nagyja zsírt és kivette belőle a csontot. Így legalább Vilma és Frakk is örült, hogy éppen erre az ételre esett a választásunk. Ők is láttak valami hasznot belőle :)

Apró darabokra vágta a húst és beleszórta az aprítógépbe. Pépesre darálta. Átkanalazta egy másik edénybe, majd a gépbe a megtisztított, gerezdekre vágott hagymát tette. Ezt is felaprította és hozzáadta a csülökhöz.

Kevés pirospaprikával, őrölt borssal és mustárral ízesítette. A sóval vigyázni kell, hiszen a csülök önmagában is sós, így mindenképpen kóstoljuk meg, mielőtt sóznánk! Margarint is adott hozzá, majd az egészet jól kikeverte. Ahogy írtam, kenhető, tehát elég krémes állagúnak kell lennie. Fogyasztás előtt érdemes néhány órára a hűtőbe tenni, hogy jól összeérjenek az ízek.

Pirítóssal, zöldségekkel, vajjal ettük, nagyon finom volt! Kísértetiesen emlékeztetett a soproni csülökpástétomra. Meg is dicsértem Imit, hogy egészen jól eltalálta az ízesítést.


Nekünk kb. 30 deka volt a "tiszta" hús, miután kicsontozta Imi és eltávolította róla a felesleges zsírt, bőrt. Ebből akkora adag pástétom lett, hogy harmadik napja esszük. Kiadós, főleg ha pirítósra, rozskenyérre kenjük és sok zöldséget eszünk mellé.

Nekem azért is tetszik, mert jellegében hasonlít a tatár beefsteak-re, de mégsincs az az érzésem, hogy nyers húst eszek. Valahogy nem tudom legyőzni az ellenszenvemet a nyers húsok iránt. Azon is mindig elcsodálkozom, hogy hogy tudja Imi megenni a félig átsütött steak-et. Lehet, hogy férfinak kellett volna születnem, hogy ezt megértsem. :)



2013. október 19.

Nyereményjáték a Herbatea Manufaktúra Kft. támogatásával

Közeledik a hideg idő, a tél, ezért itt az idő, hogy erősítsük egy kicsit az immunrendszerünket. Erre tökéletesen megfelelő a Herbatea Manufaktúra Kft. Csipkebogyó-Méz készítménye, melyet most megnyerhettek a Facebook-on meghirdetett játékunkon. 
 

A játékszabály nagyon egyszerű:

1.) Csatlakozzatok Facebook oldalunkhoz, ha még nem tettétek meg. 
2.) Soroljatok fel a Facebook-os játékkiírás alá legalább 2 féle gyógyteát és 2 féle gyógymézet, melyet a Herbatea Manufaktúra gyárt és forgalmaz. Weboldalukon megtalálható a teljes termékkínálatuk.
3.) Osszátok meg a játékfelhívást a Facebook oldalon

A játék időtartama: 2013. október 17. csütörtök - október 21. hétfő éjfél
Sorsolás és eredményhirdetés: 2013. október 23. szerda

1 nyertest fogunk sorsolni azok közül, akik a játékkiírás mindhárom pontját teljesítik. A nyeremény a fotón látható Csipkebogyó-Méz készítmény lesz.

Jó játékot kívánunk mindenkinek!



2013. október 18.

Citromisu

Még mindig tart nálunk a konyhafelújítás, bár végre az utolsó napok következnek és elkezdhetek bepakolni a szekrényekbe. Egyelőre dobozokban állnak a konyhai eszközeim, edényeim, így egy egyszerű leves elkészítése is igényel némi kutatómunkát, mire összeszedem hozzá a szükséges dolgokat. Éppen ezért, az utóbbi időben nem igazán főztem semmit.

Szemfüles olvasóink láthatták, hogy mostanában olyan ételek receptje került fel a blogra, amelyeket anyukámék, Judit vagy Eszti készített el, vagy pedig olyan, amit én, de már régebben.

A citromisu is egy ilyen édesség. Fel sem tudnám idézni, hogy pontosan mikor csináltam meg. Viszont megvannak a fotók róla és a recept hozzá, ezért semmi akadálya, hogy megosszam az olvasókkal is, hátha valaki nem ismeri ezt az egyszerűen elkészíthető, de nagyon finom desszertet.


Hozzávalók:
- 30 dkg babapiskóta vagy piskótatallér
- 2,5 dl tejszín (én Hulala-t szoktam használni, az habfixáló nélkül is tökéletesen keményre felverhető)
- 1 csomag habfixáló
- 3,5 dl tejföl
- 2,5 dkg citrom ízű vagy natúr joghurt
- 3 evőkanál porcukor
- 1,5 (vagy ha natúr joghurtot használunk 2) citrom leve
- 3 lime leve
- 1 narancs leve

A tejfölt, a joghurtokat és a porcukrot jó alaposan kikevertem, majd hozzáadtam 1 és fél lime levét. Belekevertem a kemény habbá vert tejszínt is. Nekem így elég savanykás volt, de akinek nem az, bátran keverjen hozzá még citrom vagy lime levet.

Kifacsartam a narancs, a másfél citrom és a maradék másfél lime levét is és az egészet összeöntöttem egy tálban.

Egy kör alakú, magas peremes üveg sütőtálban elkezdtem lerétegezni a piskótatallérokat, méghozzá úgy, hogy előtte mindegyik tallér alját néhány másodpercre belemerítettem a citrusok levébe.
Az első réteg piskótatallért megkentem a citromos habbal, majd újabb réteg piskóta következett egészen addig, amíg a tetejére került a maradék hab.

Citromszeletekkel és mentalevéllel díszítettem és néhány órára a hűtőbe tettem pihenni.


Ez alatt az idő alatt összeérnek az ízek, a piskótatallér pedig megszívja magát annyi nedvességgel, hogy szépen szeletelhető lesz az édesség, nem esik szét. Elég kiadós, mert a krém mennyisége miatt nem lehet egyszerre nagy adagot fogyasztani belőle, hamar eltelít. Bár halkan megjegyzem, hogy a habos-krémes sütik kedvelőinél nem fog sokáig tartani a citromisu... :)

Akár előző nap is elkészíthető, a díszítést pedig hagyhatjuk a tálalás előttre. Ha nincs otthon friss menta vagy citromfű, a lime-ból hagyjunk pár gerezdnyit a tetejére, hogy a hab fehérségét kiemeljük a vidám sárga-zöld gyümölcsökkel.


Többek között azért is jó visszanézni a régebben elkészített ételeket, sütiket, mert így legalább eszembe jut, hogy miket csinálhatnék meg újra.

Amikor András meglátta a citromisu fotóját, kijelentette, hogy lehet, hogy ezt fogja kérni névnapjára a már megbeszélt mandarinos torta helyett. Kíváncsi vagyok, hogy dönt, miután elolvasta a receptjét. :)



2013. október 14.

Kinder Bueno szelet

Mostanában fut a Kinder Bueno nyereményjátéka, amin többek között párizsi utat is lehet nyerni, így természetesen küldözgetem be a kódokat, hátha... Ehhez persze az kell, hogy minél több csokit vásároljak, mert minél több kódot küldök be, annál nagyobb a nyerési esély. De hát ez egyáltalán nem esik nehezemre, hiszen az egyik kedvenc csokim a Kinder Bueno.

Eszembe is jutott róla, hogy néhány évvel ezelőtt Eszti a süti változatával várt minket. Megtaláltam a képeket róla és a receptet, így aki nem ismerné, most elkészítheti. Nagyon mutatós és legalább annyira finom is! Én alig bírtam abbahagyni az evést, annyira ízlett. Nagyon megdicsértem Esztit, de hát ő mindig ilyen különlegességgel szokott készülni. Tavaly például a kevert kuglóffal, idén pedig a kócos krémessel ismertetett meg bennünket.


Azt hiszem, én is meg fogom csinálni záros határidőn belül. Kicsit időigényes, de egészen biztosan elfogy, nem marad belőle semmi. Akik szeretik a habos-krémes sütiket, azok repetázni is fognak belőle. Legalább háromszor. :)

Hozzávalók a tésztához:
- 6 tojás fehérje
- 6 evőkanál cukor
- 2 evőkanál liszt
- fél csomag sütőpor
- 15 dkg darált mogyoró
- 1 evőkanál étolaj
+ a tetejére mogyorókrém

A tésztához a tojásfehérjéből kemény habot verünk, apránként hozzáadjuk a cukrot. A lisztet összekeverjük a sütőporral és a mogyoróval, és óvatosan belekeverjük a tojáshabba, közben belecsurgatjuk az étolajat is. A kész masszát kb. 35x25 cm-es kivajazott, -lisztezett tepsibe tesszük, majd 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
A tészta tetejét még melegen megkenjük mogyorókrémmel.


Hozzávalók a krémhez:
- 1 liter tej
- 6 tojás sárgája
- 35 dkg cukor
- 2 csomag vaníliás pudingpor
- 5 evőkanál liszt
- 20 dkg csokoládé
- 50 dkg vaj

Közé:
- háztartási keksz
- tej

A tetejére:
- 5 dl habtejszín
- 2 csomag habfixáló
- ízlés szerint cukor

A tejben csomómentesre keverjük a tojássárgáját, a vaníliás pudingport, a lisztet és a cukrot, majd az egészből egy sűrű krémet főzünk. Elfelezzük. A csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk és a krém egyik feléhez dolgozzuk. Félretessszük hűlni.

A vajat/margarint habosra keverjük és két egyenlő részre osztjuk. A sárga és a csokis krémhez dolgozunk egy-egy részt.

A mogyorókrémmel megkent tésztára rákenjük a sárga krémet, ezt beborítjuk tejbe mártogatott háztartási keksszel. A kekszeket szépen, egyenletesen, szorosan egymás mellé rendezzük, sehol ne maradjon üres rész. Erre jön a csokis krém. Tetejére a tejszínből, cukorból és habfixálóból vert kemény habot simítjuk.

Néhány órára hűtőbe tesszük dermedni, majd felszeletelve tálaljuk.


A fenti képen egy szelet krémes társaságában látható. Tortaként is elkészíthetjük a Kinder Buenót, mindössze annyi a trükk, hogy nem szögletes, hanem kerek formában kell sütni a piskótalapot.

Én egyszer próbáltam Kinder tortát sütni, méghozzá a Pinguit Imi egyik névnapjára. Borzalmas lett, rossz élmények fűződnek hozzá. Sem a krém, sem a tortalap nem úgy sikerült, ahogy kellett volna. Lehet, hogy most, néhány évvel később, egy kis tapasztalattal kiegészülve újra nekiállhatnék. Végül is: ha ledob a ló, vissza kell ülni rá. :)



2013. október 12.

Kolbásszal töltött sertéskaraj

Valamelyik nap a Facebook-on arról beszélgettünk olvasóinkkal, hogy ki mennyire igényli a húst, húsféléket heti étrendjébe. A válaszokból kiderült, hogy a többség a hét nagyobb részében, de van olyan is, aki naponta fogyaszt valamilyen húsfélét, legyen az akár valamilyen szalámi, sonka a szendvicsbe.

Pontosan ebbe a kategóriába tartozunk mi is. Bár szeretjük a zöldéget, a főzeléket, a tésztaféléket, hetente kb. 5-ször igényeljük, hogy húst is tartalmazzon az étrendünk. Például belefőzök egy kis kolbászt a paprikás krumpliba. Vagy sült virsli a feltét a borsófőzelék mellé. A bolognai spagetti szószába darált hús kerül, és így tovább.

De olyan jellegű húsételeket, mint például rántott csirke, vagy ez a kolbásszal töltött karaj általában csak hét végén szoktam készíteni.
 

Ennek a karajnak a receptje a Facebook-os beszélgetésünk kapcsán jutott eszembe, ugyanis már évekkel ezelőtt készítettem utoljára, egy szilveszteri összejövetelünkre. Emlékszem, volt ott mindenféle földi jó, több féle sült hús, hidegtálak, lencseleves, friss, házi készítésű kenyér... De jó is volt! Én az elmaradhatatlan tormakrémes sonkatekercsemmel készültem és ezzel a karajjal. Régebben elég gyakran készítettem, mostanában valahogy elfeledkeztem róla, de itt az ideje, hogy újra megcsináljam.

Hozzávalók:
- sertéskaraj egyben, csont nélkül
- kolbász (ne legyen száraz)
- paprika
- paradicsom
- hagyma
- sertészsír
- fokhagyma
- só (fűszersó)
- őrölt bors

Nem írok mennyiségeket, hiszen nem tudok. Mindig annyit szoktam beletenni mindenből, amennyit éppen jónak látok. Vagy amennyi sürgős felhasználásra váró paprikám, paradicsomom van itthon. :)


Az első lépés, hogy a karajt egy éles, hosszú kés segítségével középen szúrjunk fel, úgy hogy egy lyuk keletkezzen benne, amibe majd bele tudjuk fűzni a kolbászt. A legtöbb hentes készségesen felszúrja nekünk a húst, ha megkérjük rá.

A kolbász legyen olyan hosszú - vagy kicsivel hosszabb - mint a karaj. Lehet egy kicsit csípős, vagy nagyon csípős, ki hogyan szereti. Lényeg, hogy ne legyen száraz, mert akkor alig enged magából zsírt. Húzzuk le a héját és töltsük bele a karajba.

A hús minden oldalát szórjuk meg őrölt borssal, sóval vagy bármilyen fűszersóval, majd fektessük egy zsírral kikent tepsibe.

A paprikát és paradicsomot daraboljuk fel, a hagymát karikázzuk. Szórjuk a karaj köré, ha egynél többet töltöttünk meg, akkor közéjük is jusson. Ne sajnáljuk, bőven lássuk el zöldséggel. Néhány gerezd fokhagymát is pucoljunk meg és akár egyben, akár felkarikázva azt is helyezzük melléjük.


Öntsünk alá egy kis vizet, fedjük le a tepsit és toljuk 220 fokra előmelegített sütőbe. 1-1,5 óráig hagyjuk párolódni.

Ekkor vegyük le a tetőt vagy alufóliát, szurkáljuk meg villával, locsoljuk meg a szaftjával és mérsékeljük a sütő hőfokát 180 fokra. Ha nagyon elpárolgott alóla a víz, keveset töltsünk utána. Gyakran meglocsolgatva, most már lefedetlenül süssük addig amíg teljesen megpuhul.

Melegen vagy hidegen, de mindenképpen vékonyra szelve tálaljuk. Én külön tálkában szoktam kínálni mellé a zöldséges szaftot, de behűtve nagyon finom, kenyérre kenhető sült zsír lesz belőle.


Leggyakrabban valamilyen krumplis köretet, vagy majonézes salátát szoktam készíteni hozzá. Rizzsel is biztos nagyon finom.


Ha marad belőle, nem kell megijedni, hideg helyen, főleg ha a zsírjában tároljuk, sokáig eláll. 



2013. október 7.

Mantovai hústekercs

Egy olyan étel receptje következik blogunkon, amely - szerintem írhatom Mazsi nevében is - gyerekkorunk vasárnapjainak emlékét idézi fel bennünk.

Valamikor a 80-as években jelentek meg Lajos Mari és Hemző Károly szakácskönyveinek első részei. Anyukám onnantól kezdve megvette az összeset, a mai napig ott sorakoznak szépen egymás mellett a könyvespolcon és sűrűn forgatja is őket. Ha jól emlékszem, a legelső a 99 Húsétel 33 színes ételfotóval című volt. Ez a kedvence, sok mindent kipróbált belőle. A mantovai hústekercsre is abban a könyvben bukkant rá és miután először megfőzte, rendszeres vasárnapi ebéd vált belőle.


Ma is érzem orromban jellegzetes illatát, amely a fehérbornak és a friss petrezselyemnek köszönhető. Előfordult, hogy én segédkeztem a kis húsbatyuk kötözésénél és utána, amikor eltávolítottuk a madzagokat, én kaptam meg, hogy a ráolvadt sajtot lerágcsálhassam róla.

Hozzávalók:
- 8 szelet sertéscomb
- 10 dkg vékonyra szelt mortadella
- 10 dkg szeletelt ementáli sajt
- 10 dkg túró
- 1 db zsíros kockasajt
- 1 csokor petrezselyem
- olaj
- só
- bors
- 3 dkg vaj
- 2 dl fehér bor
- 2 dkg sűrített paradicsom
- 1/2 húsleveskocka vagy ételízesítő

Aki nem szereti a sertéshúst, készítheti akár pulykamellből is. Lényeg, hogy nagyobb szeletek legyenek, hiszen tölteni kell majd, aztán feltekerni.


A hússzeleteket megmossuk, szárazra töröljük, kissé kiklopfoljuk. Egy csipet sóval, borssal megszórjuk az egyik felüket, beborítjuk egy-egy szelet mortadellával majd sajttal. Figyeljünk, hogy a mortadella és a sajt akkora legyen mint a hús.

A túróhoz hozzáadjuk a kockasajtot és a felaprított petrezselymet. Villával alaposan összenyomkodjuk, összedolgozzuk. Megkenjük vele a húson fekvő sajtszeleteket.

Óvatosan feltekerjük a húst, vigyázva hogy a töltelék ne potyogjon ki. Zsineggel szorosan megkötözzük minden irányból. Egy mélyebb serpenyőben megforrósítjuk az olajat és a vajat. Erős tűzön átforgatjuk benne a batyukat, hogy kifehéredjen minden oldala. Meglocsoljuk a borral és fedő nélkül, közepes tűzön addig főzzük, amíg elpárolog a leve.


Közben kevés vízben feloldjuk a leveskockát/ételízesítőt, hozzákeverjük a paradicsompürét és a húsra öntjük. Mérsékelt tűznél fedő alatt puhára pároljuk a batyukat.

Végül kiemeljük a serpenyőből, eltávolítjuk a zsineget és előmelegített tálra szedjük. Meglocsoljuk a saját mártásával. Forrón tálaljuk!

Anyu rizst szokott főzni hozzá, Lajos Mari szerint burgonyakrokettel is finom.


Tehát ez volt az egyik olyan étel, aminek elkészítésében időnként segédkeztem anyukámnak. Nem véletlenül posztolom ezt most, nem véletlen, hogy most jöttek elő gyerekkori emlékeim konyhai ténykedésemről. Ugyanis Facebook oldalunkon még javában zajlik a Kiskukta fotópályázat, amelyre már rengeteg kép érkezett, fel is töltöttük az albumba. Jó látni, hogy manapság is sok gyerek segít szívesen szüleinek, nagyszüleinek sütni-főzni. A lelkes arcocskákban magamra ismertem. :)



2013. október 6.

Pirított rizstészta csirkemellel

Nagyon szeretem a thai büfékben kapható pirított tésztát zöldségekkel, hússal. Hol marhahússal kérem, hol csirkével, mikor milyen kedvem van. Tetszik, hogy pillanatok alatt összeállítják, méghozzá úgy, hogy egy jó nagy wokba beletesznek mindenféle alapanyagot és erős láng felett kevergetik, dobálják, rázzák. Büfénként eltérő a felhasznált zöldségek összetétele, egy ici-picit még a végeredmény íze is. De nekem eddig mindegyik ízlett.

Néhány évvel ezelőtt megpróbáltam reprodukálni. Kipróbáltam ilyen-olyan receptet, saját kútfőből is összeállítottam néhányat, de persze nekem nem lett olyan! Ennek ellenére némelyik tészta nagyon finomra sikeredett. Például ez is, amelyiknek a receptjét most közzéteszem. Rizstészta felhasználásával készítettem.


 Hozzávalók:
- 1 csomag (300 g) rizstészta
- fél kg csirkemell
- szójaszósz
- 1 kávéskanál cukor
- 1 dl borecet
- őrölt bors
- 8 duci gerezd fokhagyma
- 1 nagyobb sárgarépa
- fél üveg bambuszrügy (konzerv)
- 1-2 marék szeletelt káposzta
- 1 póréhagyma
- 1 fej hagyma
- diónyi gyömbér, vagy fél kávéskanál gyömbérpor
- só, ha nem elég sós a szójaszószunk
- olaj

A csirkemellet rövid, vékony csíkokra vágtam, majd 3-4 evőkanál szójaszósz, a borecet, pici őrölt bors és a cukor keverékével bepácoltam. Kb. 1 órán át állni hagytam.

Ezalatt megtisztítottam, felkarikáztam a póréhagymát és a sárgarépát, a káposztát vékonyra szeltem. A vöröshagymát először félbe majd csíkokra vágtam. A szeletelt bambuszrügyről lecsöpögtettem a levét, a fokhagymagerezdekről eltávolítottam a héját. 3 gerezdet összezúztam, 5 gerezdet felszeleteltem.

A rizstésztának feltettem a vizet forrni, pici sót kevertem bele. Amikor felforrt, lezártam alatta a gázt, beletördeltem a tésztát, lefedtem és 8 percig állni hagytam.

Közben a wok felületén eloszlattam az olajat, felforrósítottam és beledobtam az összezúzott fokhagymát. Leszűrtem a tésztát és a wokba öntöttem. Kevergettem, majd villával fel-felhúzogatva megpirítottam a fokhagymás olajon. Ezután egy edényben félretettem a tésztát.


Újabb adag olajat forrósítottam a wokban. Beletettem a bepácolt csirkehúst a páclével együtt. Ha túl sok a leve, akkor csak a felét öntsük a hús alá. Először pár percig fedő alatt, majd fedő nélkül, nagy lángon addig sütöttem-pirítottam, amíg a páclevet teljesen felszívta. A húst is áthelyeztem egy másik edénybe és félretettem.

Megint egy kis adag olajat öntöttem a wokba. Felforrósítottam és néhány másodperc alatt megpirítottam benne a szeletelt fokhagymát (ha friss gyömbért használunk, akkor apróra vágva azt is most, a fokhagymával együtt kell kezelni). Rádobtam a póréhagymát, sárgarépát, vöröshagymát, bambuszrügyet és a káposztát és néhány perc alatt, kevergetve megsütöttem a zöldségeket. Nem szabad megpuhulniuk!

Ezután beleöntöttem a húst és azzal is kevergettem-pirítottam 1-2 percig a zöldségeket. Megszórtam fél kávéskanálnyi gyömbérporral. Majd végül a tészta következett. Jó alaposan összekevertem a wokban mindent, meglocsoltam bőven sötét szójaszósszal (vigyázzunk, ha sós a szójaszósz, nehogy elsózzuk az ételt), és igyekeztem mindenhova eloszlatni.1-2 percig még együtt sütöttem, végül elkészült a tészta.

Lehet hozzákeverni chilipaprikát, vagy darált erőspaprikát is. Mi a tányérunkon szoktunk hozzáadni, mert én kevésbé csípősen szeretem mint Imi.


Kissé időigényesnek tűnik, de nem vészes. Amíg a hús pácolódik, addig elő lehet készíteni minden egyebet: a tésztát a zöldségeket. Utána pedig már gyorsan megy, hiszen semmit nem kell sokáig sütni a wokban, éppen csak megpirítani.

A rizstésztával egész jól összebarátkoztam. Nagyon tetszik, hogy nem kell főzni, csak forró vízben áztatni. És az is, hogy ha kicsit tovább marad a vízben mint az előírt, nem esik szét, ugyanolyan rugalmas marad.

Amint sikerül előállítanom azt a bizonyos thai tésztát, amivel évek óta próbálkozom, azonnal publikálom a receptjét, hátha más is hasonló cipőben jár mint én. :)



2013. október 4.

Kiskukta fotópályázat - ismét nyerhettek

Anyukák, Apukák, Nagyszülők!

Kicsi gyereketek van és gyakran segédkezik a konyhában? Már most gyúr, kever, "süt-főz"? Ha büszkék vagytok rájuk, mutassátok meg a világnak! Készítsetek róluk egy fotót a konyhai ténykedés közben és küldjétek el nekünk e-mailben a kicsibors@indamail.hu címre és nyerhettek.

Játékunk a Facebook-on zajlik, oldalunk: www.facebook.com/kicsibors

2 nyertest fogunk sorsolni (tehát nem lájkgyűjtő a játék), a nyeremények pedig a következők:
- 1 db recepttartó állvány
- 1 db szakácskönyv: a TV Paprikából ismert Bill Granger Most te főzz című könyve
- természetesen a nyertes fotókon szereplő gyerekek is kapnak tőlünk 1-1 apró ajándékot
- valamint játékfelhívásunk megosztói és a játékkal kapcsolatos összes poszt, fotó megosztói közül is sorsolunk, a nyertes egy meglepetés ajándék tulajdonosa lesz


A kis kuktákról szóló fotókat 2013. október 3. csütörtök és október 8. kedd éjfél között várjuk a kicsibors@indamail.hu e-mail címre.

Sorsolás és eredményhirdetés: 2013. október 10. csütörtök

Az e-mailnek tartalmaznia kell:
- a beküldő nevét
- a fotón szereplő gyermek nevét
- és azt, hogy mi készül éppen a konyhában, amiben a kis segéd részt vesz :)

A képeket egy, erre a játékra létrehozott albumba töltjük fel a Facebook oldalunkon.

Mindenki csak 1 db képpel nevezhet. Többet is lehet küldeni, ha ránk bízzátok, melyiket töltsük fel az albumba.

Jó játékot kívánunk mindenkinek!



2013. október 2.

Gundel palacsinta

Rengeteg magyar étteremben, vendéglőben megtalálható az étlapon a Gundel palacsinta, hiszen nagyon híres desszertünk. Biztosan sokan kóstoltátok már, így tudjátok, hogy egy finom diós-mazsolás töltelékkel, rummal megbolondított csokiöntettel meglocsolt palacsintáról van szó.

De azt vajon tudjátok-e hogy ez az édesség nem mindig a Gundel nevet viselte? Ha igazak a híresztelések, akkor Gundel Károly az eredeti receptet Márai Sándor feleségétől, Lolától kapta. Máraiék egy fogadást tartottak a Gundel vendéglőben és erre az alkalomra készítette el Lola a palacsintát. A tulajdonosnak annyira megtetszett, hogy felvette az étlapra ezt a különleges desszertet Márai-palacsinta néven. Csak később keresztelték át Gundel palacsintára.

Gundel Károly 130 éve, 1883. szeptember 23-án született. Ebből az alkalomból természetesen elkészítettem a Gundel palacsintát. :)


Kicsit időigényes desszert, de megérí bíbelődni vele, hiszen a siker garantált.


Első lépésként a tésztát, vagyis a palacsintát sütjük meg.  Nálam 3 dl-es bögre volt a mérőedény.

Hozzávalók:
- 2 tojás
- 1 csésze liszt
- 1 csésze tej
- 1 evőkanál vaníliás cukor
- citrom reszelt héja (nálunk lecukrozva áll a hűtőben több dobozzal)
- szódavíz vagy buborékos ásványvíz

Egy edényben összekeverjük a tojást, tejet, vaníliás cukrot, citromhéjat, majd hozzáadjuk a lisztet és csomómentesre eldolgozzuk. Szódavízzel vagy ásványvízzel beállítjuk a sűrűséget, kicsit hígabb legyen mint a tejföl.

Kis ideig pihentetjük, majd kiolajozott serpenyőben egyesével megsütjük a palacsinták mindkét oldalát. Ne legyenek nagyon barnák, rövid ideig süssük csak. Ha elkészültek, tartsuk meleg helyen.

Második lépés a diótöltelék elkészítése.

Hozzávalók:
- 3-4 dl habtejszín
- 10 dkg cukor (nekem cukrozott volt a tejszín, ezért kevesebbet használtam)
- 25 dkg darált dió
- 4-5 evőkanál rum
- fél marék mazsola
- 1 evőkanál őrölt fahéj

A tejszínt felforraljuk a cukorral, majd apránként belekeverjük a többi hozzávalót is. Ha túl sűrű lesz, adjunk hozzá még egy kis tejszínt vagy tejet. Krémes állagú legyen.


És végül következhet a csokoládémártás.

Hozzávalók:
- 1,5 evőkanál liszt
- 2 dl tej
- 5 dkg étcsokoládé
- 4 evőkanál keserű kakaópor
- fél dl rum
- 5 dkg vaj

A tejet felforraljuk, majd a kakaóport, lisztet, porcukrot belekeverjük, vízgőz felett felfőzzük. Az étcsokit beletördeljük, beleolvasztjuk, majd ugyanígy teszünk a vajjal. A végén rummal ízesítjük.

További hozzávalók:
- vaj
- porcukor

A palacsintákat megkenjük a diótöltelékkel, háromszög alakúra hajtogatjuk. Egy serpenyőben vajat olvasztunk és ezen mindegyik palacsinta mindkét oldalát kissé megpirítjuk. Ezután előmelegített tányérokra szedjük, fél oldalát leöntjük a csokiöntettel, másik felét megszórjuk porcukorral.

Flambírozva is tálalhatjuk, ekkor locsoljuk meg felmelegített rummal a palacsintát és tálaláskor gyújtsuk meg.


Talán nem mindenki tudja, hogy Gundel Károly unokái közül többen is híresek lettek. Mint például a Latinovits-Frenreisz testvérek, vagyis Latinovits Zoltán, Frenreisz Károly és Bujtor (Frenreisz) István. Édesanyjuk Gundel Katinka, Gundel Károly lánya is köztiszteletnek örvendett, ő volt "Balatonszemes nagyasszonya". Katinka 100 évesen halt meg három éve. Most már fiaival, Zoltánnal és Istvánnal együtt nyugszik a szemesi temetőben, de a Gundel, Latinovits és Bujtor név tovább él a köztudatban.