2013. október 21.

Csülökpástétom

Ez a bejegyzés valójában a "férfi főz" rovatunkba tartozik, hiszen Imi remekművéről van szó. De mivel ő most eléggé elfoglalt, magamra vállaltam a recept közzétételét.

Szombaton délelőtt nem voltam otthon, így Imire maradt, hogy valamit készítsen ebédre. Megbeszéltük, hogy nem lesz nagy főzés, viszont megcsinálja azt, amit már hónapok óta emlegetünk: a csülökpástétomot.


Az egész úgy kezdődött, hogy júliusban a szokásos soproni pihenésünk ideje alatt betértünk kedvenc ottani éttermünkbe a Papa Joe's Steakhouse-ba. Én már jó előre kinéztem magamnak a weboldalukon található étlapon a legújabb előételüket, a csülökpástétomot frissen sült croissant-nal. Végül Imivel mindketten ettünk belőle, kértünk hozzá még pirítóst is és annyira ízlett, hogy elhatároztuk, mi is elkészítjük hamarosan. A "hamarosan"-ból három hónap lett.

Ez volt a Papa Joe-féle csülökpástétom:


Nemrégiben hozzájutottunk egy szép darab füstölt csülökhöz. Nem is volt kérdéses, hogy mi legyen belőle. Megfőztem pénteken és a többit Imire bíztam. A következőkből készítette el a pástétomot:

Hozzávalók:
- füstölt, főtt csülök
- hagyma
- mustár
- pirospaprika
- só
- őrölt bors
- vaj/margarin

Mennyiségeket direkt nem írtam, hiszen mindenki annyi csülökből készítse, amennyiből szeretné. A többi hozzávaló pedig adni fogja magát, hiszen kenhető állagúnak kell lennie a végeredménynek.


Imi a puhára főzött csülökről eltávolította a bőrét, a nagyja zsírt és kivette belőle a csontot. Így legalább Vilma és Frakk is örült, hogy éppen erre az ételre esett a választásunk. Ők is láttak valami hasznot belőle :)

Apró darabokra vágta a húst és beleszórta az aprítógépbe. Pépesre darálta. Átkanalazta egy másik edénybe, majd a gépbe a megtisztított, gerezdekre vágott hagymát tette. Ezt is felaprította és hozzáadta a csülökhöz.

Kevés pirospaprikával, őrölt borssal és mustárral ízesítette. A sóval vigyázni kell, hiszen a csülök önmagában is sós, így mindenképpen kóstoljuk meg, mielőtt sóznánk! Margarint is adott hozzá, majd az egészet jól kikeverte. Ahogy írtam, kenhető, tehát elég krémes állagúnak kell lennie. Fogyasztás előtt érdemes néhány órára a hűtőbe tenni, hogy jól összeérjenek az ízek.

Pirítóssal, zöldségekkel, vajjal ettük, nagyon finom volt! Kísértetiesen emlékeztetett a soproni csülökpástétomra. Meg is dicsértem Imit, hogy egészen jól eltalálta az ízesítést.


Nekünk kb. 30 deka volt a "tiszta" hús, miután kicsontozta Imi és eltávolította róla a felesleges zsírt, bőrt. Ebből akkora adag pástétom lett, hogy harmadik napja esszük. Kiadós, főleg ha pirítósra, rozskenyérre kenjük és sok zöldséget eszünk mellé.

Nekem azért is tetszik, mert jellegében hasonlít a tatár beefsteak-re, de mégsincs az az érzésem, hogy nyers húst eszek. Valahogy nem tudom legyőzni az ellenszenvemet a nyers húsok iránt. Azon is mindig elcsodálkozom, hogy hogy tudja Imi megenni a félig átsütött steak-et. Lehet, hogy férfinak kellett volna születnem, hogy ezt megértsem. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése