2013. június 29.

Meggylekvár

Ma végre felkerülhetett a kamrapolcra a meggylikőrös meggydzsem és a sima meggylekvár is. Ugyanazon a napon készítettem el mindkettőt, eddig egymás mellett dunsztolódtak a paplanok alatt.

Egyik kedvencünk a meggylekvár. Utoljára 2011-ben főztem be egy jó nagy adagot és már csak két üvegnyi van belőle. Idén sokkal kisebb adagnak álltam neki, mert az elmúlt években rájöttem, hogy inkább legyen többféle gyümölcsből készült lekvárunk, mint 2-3 féléből sok üveggel.
 

Most 3,5 kiló meggyet szántam erre a projektre. Ahogy a meggylikőrös meggydzsemnél említettem, az anyukámtól kapott 6,5 kiló gyümölcsből több mindent is akartam készíteni és szerencsére annyira jó minőségű volt, hogy minden tervemet meg tudtam valósítani belőle. Szép sorban láthatók is lesznek majd a blogbejegyzések között.

A kétféle lekvár készítését ugyanarra a napra időzítettem, hiszen ha már az egyiknek kifertőtlenítettem az üvegeket, akkor úgy volt a legegyszerűbb, hogy a másiknak is megtegyem. Amíg száradtak az üvegek, nekiálltam a gyümölcs feldolgozásának.

Hozzávalók:
- 3,5 kg meggy
- 70 dkg cukor
- 2 csomag Haas Quittin 2:1

Bár a zselésítőszer tasakján az olvasható, hogy "cseresznye és meggy esetében 1,25 kg. gyümölcshöz 0,5 kg cukrot és 2 tasak Quittint használjon fel", én ezt nem tartottam be. Nem akartam teljesen sűrű, zselés lekvárt főzni, mindössze a tartósítás miatt tettem bele két tasaknyit a Quittinből.


A meggyet megmostam, leszáraztam, kimagoztam és egy magas falú edénybe beleöntöttem. Botmixer segítségével kb. a negyedét pürésítettem. Belekevertem a Quittint és főzni kezdtem. Hozzáadtam a cukrot és gyakori kevergetés mellett, közepes lángon felforraltam, majd kis lángon kb. fél órát főztem.

Ez után ismét pürésítettem egy részét a botmixerrel, de azért hagytam is benne egész gyümölcsöket. Kb. negyed órát rotyogtattam még.

Végül a kimosott, megszárított üvegekbe töltöttem a forró lekvárt, lezártam és 5 percre fejre állítottam. Ahogy szoktam: újságpapírba csomagoltam az üvegeket és mehetett a dunsztba.


Tegnap estére tökéletesen kihűltek a meggylikőrös meggydzsemmel együtt és ekkor feldíszítettem az üvegeket, mielőtt a kamrapolcra kerültek volna.

Mindig hasznosítom a csomagolópapírokat és ezt a családom tagjai is tudják. Mazsiék legutóbb már direkt olyan papírba csomagolták az ajándékomat, amiről tudták, hogy nagyon jól mutatna egy lekvárosüveg tetején. A fent látható piros-fehér kockásba. :)



2013. június 28.

Minestrone leves II. - Olasz zöldségleves

Olasz zöldségleves, második felvonás. Van már a blogunkon egy minestrone leves recept. Azt én szoktam elkészíteni, általában karácsonykor.

Az tényleg egy igazi téli, fűszeres, erőteljes ízű leves. Ezt pedig, amit anyuék főztek, nevezhetnénk a nyári párjának. Sokkal könnyedebb ízvilágú, amit melegebb napokon akár egytálételként is fogyaszthatunk, hiszen laktatóvá teszi a sok zöldség és a tészta.


A recept F. Horváth Ilona Levesek című könyvéből való. Szüleim gyakran forgatják, már sok mindent elkészítettek belőle. Nagyon finom, viszonylag egyszerűen összeállítható levesek vannak benne.

Ebből a sorozatból több könyvet is megvettek anyuék és mindegyik nagyon hasznosnak bizonyult, rendszeresen főznek a benne található receptek alapján.



Én ritkán mérek le bármit is, amit levesbe teszek, csak úgy "érzésre" szoktam adagolni a hozzávalókat, de most kimásolom a könyvben olvasható mennyiségeket, mert biztos vagyok benne, hogy anyuék úgy csinálták, ahogy le van írva.

Hozzávalók:
- 10 dkg póréhagyma
- 1 cukkini
- 2 szál zeller zöldjével együtt
- 1 fej vöröshagyma
- 50 dkg paradicsom
- 20 dkg óriásbab konzerv
- olaj
- bazsalikom
- 1 gerezd fokhagyma
- zöldségleves kocka (vagy csontlé)
- 20 dkg makaróni
- só
- bors

Az elkészítés leírását viszont valamennyire átfogalmaztam, mert néhány helyen kicsit elnagyolt volt a könyben.

A zellerszárat, póréhagymát és a cukkinit megmossuk, felkarikázzuk. Ha túl nagy a cukkini, akkor félkarikára is vághatjuk. A finomra aprított vöröshagymát az olajon gyakori kevergetés mellett üvegesre pároljuk. Hozzáadjuk a felkarikázott zöldségeket és kevergetve néhány percig tovább pároljuk az egészet.

Felöntjük vízzel, belemorzsoljuk a leveskockát (vagy csontlével öntjük fel), valamint a zúzott fokhagymát. 10 percig főzzük, majd belekeverjük a finomra vágott zellerzöldet és a rövidre darabolt makarónit.

A paradicsomot forrásban lévő vízbe dobjuk,

20-30 másodperc után kiemeljük belőle, lehúzzuk a héját és apró kockákra vágjuk. A leszűrt babbal együtt a leveshez adjuk. Sóval, borssal ízesítjük. Közepes lángon addig főzzük, amíg minden megpuhul benne, beleértve a tésztát is. Amint elkészül, apróra vágott bazsalikomlevelet keverünk bele.


Nekem nagyon ízlett ez is. Igaz, én szeretem a zöldséges-paradicsomos ételeket és ha még tészta is van benne, akkor az maga a mennyország! :) Aki szeretné, reszelhet egy kis sajtot is a tányér aljába, mielőtt rámeri a forró levest, de nekem így is elég sűrű és laktató volt.




2013. június 26.

Kovászos uborka

Én nem szeretem a kovászos uborkát, de semmiféleképpen nem hagyhatom le a receptjét a blogról. Egyrészt azért, mert Imi és apu nagyon szeretik, így az utókor számára meg kell, hogy örökítsem, hogyan csinálom.

Másrészt pedig azért, mert Zsuzsától, kedves volt kolléganőmtől tanultam a receptet, akinek nemrég hatalmas gerincműtétje volt és ezzel a blogbejegyzéssel, ezúton is kívánok neki mielőbbi gyógyulást!
 

A múlt heti kánikula pont jókor jött, hiszen úgy terveztem, hogy a balatoni nyaralásunkra viszek egy adag kovászos uborkát. Jól fog jönni, amikor a tavalyihoz hasonló parti pikniket rendezünk a barátokkal. Az égiek meghallgattak és folyamatos napsütésben tudtam érlelni az uborkákat az udvaron.

Hozzávalók (5 literes üveghez):
- 2,5 kg uborka
- 2 csokor kapor
- 10-12 gerezd fokhagyma
- 2 szelet kenyér
- 2,5 liter víz
- 2,5 evőkanál só
+ NAPSÜTÉS

A piacon nagyon friss, szúrós uborkát tudtam venni. A mosása így nem volt túl kellemes, de legalább tudtam, hogy tényleg friss az uborka. Többször is átöblítettem, egyenként végigsúroltam, majd mindegyiknek levágtam mindkét végét és a tetejét is, alját is kereszt alakban bemetszettem.


A fokhagymagerezdeket megpucoltam, amit nagynak találtam, azt még ketté is vágtam.
Az üveg aljára elhelyeztem az egyik csokor kaprot, majd ráállítgattam az uborkákat. Közéjük dobáltam a fokhagymákat, a tetejét a másik csokor kaporral zártam le.

A vizet a sóval együtt felforraltam, majd még forrón ráöntöttem az uborka 3/4 részére. Ezután a két szelet kenyérrel befedtem az uborkát, kaprot, vagyis az üveg száját. Merőkanállal óvatosan ráeresztettem a kenyéren keresztül a maradék sós levet, úgy hogy a kenyér is jól szívja meg magát. Végül egy kistányérral lefedtem az egészet és kivittem az udvarra, abba a sarokba ahol kora reggeltől késő délutánig érhette az üveget a napfény.

Valamivel több mint 4 nap után láttam, hogy az uborka megfelelően sárgás színt vett fel, elvesztette azt a friss, harsány zöld színét, a leve is eléggé zavarosnak tűnt már, nem volt olyan szép áttetsző, mint amikor ráöntöttem. Vigyázni kell, nehogy túlérleljük, mert akkor túl puha lesz az uborka, olyan "löttyedt", amit nem szívesen eszik meg senki - legalábbis nálunk.


A kaprot, fokhagymát és kenyérmaradékot kidobtam, az uborkákat átemeltem egy másik edénybe és leöblítettem, a levét pedig átszűrtem egy sűrű szitán és ráöntöttem az uborkára. A nagy része a hűtőben hűl a hét végi kerti partira, valamint a jövő heti balatoni nyaralásra készülve. A mai napon már le lett tesztelve belőle egy adag Imi által és azt mondta, jól sikerült. :)

Giber Jánosnak, az Árnyas Étterem tulajdonosának pedig köszönöm az ötletet, miszerint jégen tálalva is tökéletes!



2013. június 25.

Krumplifőzelék

Magyarosan és savanykásan. Babérlevéllel és sült virslivel. Már el sem tudnám képzelni máshogy. Gondolom mindenkinek van valami megszokott párosítása, például a főzelékekhez. Nálunk ilyen a zöldbabfőzelék-fasírt, spenótfőzelék-főtt tojás és a krumplifőzelék-sült virsli páros.


És a krumplifőzelékhez tartozó emlékek. 

Amíg élt - velünk élt - Imi nagypapája, gyakran kérte, hogy főzzek krumplis tésztát vagy krumplifőzeléket. Mindkettőt nagyon szerette. Bármelyiket csináltam neki, minden alkalommal bezsebelhettem ugyanazt a dicséretet mellé: "Ilyen finomat még sosem ettem!". Könnyű volt boldoggá tenni ilyen egyszerű ételekkel.

Ezt a fajta savanykás-pirospaprikás főzeléket még Emma nénitől, anyu nagynénjétől tanultam. Gyerekkorunkban gyakran jártunk hozzájuk Iszkázra, és mindig meleg étellel várt minket. Nem volt nagy flancolás, nem kell hat fogásos menüre gondolni, de azért a házilag készített-nyújtott cseresznyés, káposztás, túrós rétes mindig ott gőzölgött az asztalon és volt mellé főétel vagy leves is.

Emma néni csinálta így a krumplifőzeléket és mindig olyan jól esett náluk. Körülbelül úgy érezhettem magam utána mint Imi papája, pedig hát tényleg az egyik legegyszerűbb ételről volt szó. És mégis, gyakran azok a legfinomabbak.


A két testvér: Laci és Emma néni, és a másik két testvér: a kicsi Mazsi és én 1986 nyarán

Hozzávalók:
- krumpli
- babérlevél
- tejföl
- liszt
- olaj
- pirospaprika
- só
- ecet

A krumplit meghámozzuk, karikára vagy kockára vágjuk és átöblítjük. Annyi sós vízben tesszük fel főni, ami ellepi. 2-3 babérlevéllel ízesítjük.

Amikor majdnem megpuhult, olajból és lisztből rántást készítünk, megszórjuk pirospaprikával, felengedjük egy kis vízzel, közben jól összekeverjük. Hozzáadjuk a főzelékhez, valamint 2-3 evőkanál tejfölt is és jól kiforraljuk. Kevés ecettel savanyítjuk és készre főzzük.


Mi közepesen sűrűn szeretjük a főzelékeket. Ne legyen híg, de ne is álljon meg benne a kanál. A krumplifőzelékem valahogy mindig inkább a híg felé hajlik. :)

Ahogy említettem: sült virslivel szoktam tálalni, méghozzá karikára vágott sült virslivel. Biztos finom fasírttal is, meg pörkölttel is, majd egyszer talán úgy is megkóstoljuk...


Én újkrumpliból is nagyon szeretem, de úgy egészen más állaga lesz, mint régi krumpliból. A régi krumpli egy kicsit sűríti a főzeléket, ahogy főzés közben kissé szétesik, de az új krumpliról ez nem mondható el.



2013. június 24.

Meggylikőrös meggydzsem

A mai termés. Mármint nem a meggy, hanem a dzsem. A meggyet még szombaton vette anyukám a piacon és annyira friss volt, hogy a 6,5 kilóból mindössze 10 db-ot kellett kidobnom, minden további nélkül kibírta az elmúlt napok kánikuláját.

A 6,5 kg meggyből sok mindent csináltam, nemcsak ezt a dzsemet: került belőle sütibe, gyümölcslevesbe, készült belőle sima meggylekvár is és egy adag félre van téve meggyszörpnek. Az majd a holnapi feladatom lesz.


Úgy gondoltam, éppen itt az ideje, hogy kipróbáljam a két féle Koronás Befőzőcukor (2:1 és 3:1) közül az egyiket. Még soha nem használtam ilyent, mindig csak sima cukorral készítettem a lekvárjaimat és kíváncsi voltam, mit tud. A 2:1-esre esett a választásom. Fél kiló Befőzőcukorhoz 1 kiló gyümölcsöt kellett adnom.

Különleges dzsemet szerettem volna főzni. Tavaly meggyből, cukorból és házi pálinkából meggylikőrt készítettünk. 3 hétig érleltük, minden nap kevergettük, majd a végén leszűrtük és félreraktuk a meggyet is. Üvegben tárolva, kevés meggylikőrrel vagy pálinkával felöntve még a mai napig fogyasztható, finom és különleges "desszert". A likőrünkből is maradt egy kevéske, így azt gondoltam, hogy ezekből mindenképpen kerülni fog a friss meggy mellé.


Hozzávalók:
- 90 dkg tisztított, magozott meggy
- 10 dkg pálinkában érlelt meggy
- 1 dl meggylikőr
- 50 dkg Koronás Befőzőcukor 2:1

Nagyon fontos, hogy a meggyet tisztítás és magozás után mérjük le, így kell 90 dkg-nak lennie. Így én ezzel kezdtem a befőzést. Alaposan megmostam a meggyet, eltávolítottam a szárát, magját, majd kimértem belőle 40 dkg-t. A pálinkában érlelt meggyel és a befőzőcukorral együtt egy lábasba öntöttem és botmixerrel pürésítettem. Hozzáadtam a maradék 50 dkg meggyet és közepes lángon felforraltam az egész keveréket.

Tovább főztem kb. 10 percig, majd úgy döntöttem, hogy nem kell bele olyan sok, nagy darab meggy, ezért a botmixerem segítségével kb. ötödére csökkentettem az egészben hagyott meggyek mennyiségét. Még két percig rotyogtattam a dzsemet, majd a cukor dobozán lévő utasítást követve egy sík felületre cseppentettem belőle. Hamarosan megdermedt, így késznek ítéltem. :) A Befőzőcukor a kristálycukor mellett pektint tartalmaz, ez segíti a zselésedést.

Előzőleg fertőtlenített, kiszárított üvegekbe töltöttem a dzsemet, azonnal beborítottam celofánnal, rácsavartam az üveg tetejét, fejre állítottam 5 percre a csírátlanítás érdekében, majd újságpapírba csavartam és már mehettek is a takarók közé dunsztolódni.


Még forrón megkóstoltam, mert nem bírtam ellenállni az illatának. Már úgy is nagyon finom volt, gondolom hidegen még jobb lesz.

Gondolkodtam egy másik verzión is, valahol olvastam egy csokis meggylekvárról. Még nem vetettem el teljesen az ötletet, lehet hogy az is megcsinálom, a másik doboz, 3:1-es Befőzőcukorommal, amivel tényleg csak 8-10 perc a lekvár főzési ideje. Így szívesen ajánlom olyan háziasszonyoknak is, akik esetleg csak munka után tudnak nekiállni a befőzésnek.




2013. június 21.

Baconbe göngyölt, sajttal töltött csirke

Továbbra is csirke és továbbra is mazsolás jázmin rizs. Nagyon bejött nekünk ez a párosítás. :) A fóliában sült csirkemell után itt viszont már született egy kis kompromisszum: Iminek csirkecomb filéből készítettem ezt az ebédet, mert ő azt jobban szereti. Magamnak pedig csirkemellből.

Az ötletet az adta, hogy még februárban kaptunk több kilónyi szeletelt bacont ajándékba Imi keresztszüleitől. Ennek egy kis részét még akkoriban felhasználtam, a többit pedig kis adagonként lefagyasztottam a mélyhűtőben.


Még akkor, frissiben, amikor megérkezett az ajándékcsomag, ez volt az első étel, amit elkészítettem a baconből. Azóta már többször csináltam, ezek a fotók is egy későbbi ebédnél készültek. Sajnos nem ez az adag sikerült a legjobban, a képeken is látszik, hogy kissé kifolyt a sajt sütés közben, így a hús közepén nem nagyon maradt belőle.

Hozzávalók:
- csirkemell és/vagy csirkecomb filé
- szeletelt bacon
- sajt
- sültcsirke fűszersó
- olaj

Már a hozzávalók mennyiségéből is látszik, hogy nem egy bonyolultan elkészíthető étel. 


A csirkemellből lapos, téglalap alakú szeleteket vágtam és kissé ki is klopfoltam. A csirkecomb filé már eleve lapos volt, viszont jó nagy, úgyhogy két részre osztottam. A húsokat nagyon vékonyan megszórtam kívül is és belül is sültcsirke fűszersóval. Vigyázni kell a mennyiségével, mert a bacon eleve sós, nehogy túlsózzuk.

Minden szelet hús közepére egy-egy akkora darab sajtot fektettem, hogy a szélén ne lógjon túl. A csirkéket ezután felcsavartam, mint a kakaóscsigát és szorosan körbetekertem annyi baconnel, amennyi teljesen beborította.

Egy üveg sütőtálat ecset segítségével vékonyan kiolajoztam - ez csak azért kell, hogy amíg a szalonnából kisül a zsír, addig se égjen oda a hús a tálhoz - , majd egymás mellé belehelyeztem a baconös tekercseket. A tálat alufóliával lefedtem.

200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöttem, majd eltávolítottam a fóliát a tetejéről és további 5 percig pirítottam még.


A köret pedig nem volt kérdéses, miután a fóliában sült csirkénél nagy sikert aratott a mazsolás jázmin rizs. Biztos, hogy sokszor fogok még csinálni, hiszen 5 kilós kiszerelésben vásároltam. Igaz, legközelebb már más ízesítést is ki kellene próbálni a rizshez. Majd beszámolok róla, hogy mire jutottam. :)




2013. június 20.

Baconös-sajtos-újhagymás csiga

Ezeken a forró nyári napokon már az is büntetés, ha csak meg kell közelítenem a sütőt. Azt hiszem, ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül. :)

De mit csináljunk, ha mégis házi sütire vágyik a család? Akkor válasszunk olyan receptet, amihez az van odaírva, hogy az előkészítés és a sütés együtt kevesebb mint egy óra!  Például ezt a baconös-sajtos-újhagymás csigát, ami nemcsak gyorsan elkészíthető és finom, hanem még mutatós is. Így akár kerti partira is vihetjük magunkkal.
 

Nálunk is egy kerti partin bukkant fel ez a süti, méghozzá akkor, amikor a szülinapomat ünnepeltük családilag. Anyukám egy tavalyi Nők Lapja Konyha magazint lapozgatott és abban találta meg Francsics Annamária, a Csillagánizs blog szerzőjének receptjét. Annamária több féle - édes és sós - csigát mutatott be az újságban, szüleimnek végül ez volt a szimpatikus és nagyon jól tették, hogy ezt választották.

Hozzávalók:
- 40 dkg leveles tészta
- 15 dkg bacon (húsos szalonna)
- 15 dkg (cheddar) sajt
- 3 szál újhagyma
- liszt a nyújtáshoz

Anyukámék valószínűleg nem cheddar sajtot használtak, hanem trappistát, ezért tettem zárójelbe a felsorolásnál.

A leveles tészta lehet házilag készített vagy akár mirelit is, lényeg, hogy ha mirelitet használunk, vegyük ki jó előre a mélyhűtőből, hogy mire a sütit készítjük, addigra jól nyújtható legyen.

A deszkát meglisztezzük és a tésztát nagy téglalappá nyújtjuk. A sajtot lereszeljük, a bacont apró kockákra vágjuk, az újhagymát zöldjével együtt felkarikázzuk, majd ezekkel egyenletesen megszórjuk a kinyújtott tészta tetejét.

Ezután hosszabbik oldalánál fogva szorosan feltekerjük és kb. 1 cm vastag szeletekre vágjuk. A csigákat sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük és kissé lelapítjuk. Forró sütőben kb. 10-15 perc alatt készre sütjük.


Ennyire egyszerűen és gyorsan elkészíthető. Hozzá kell tenni, hogy a fogyási üteme is elég gyors, mert nem lehet abbahagyni az evését. A hagyma, szalonna és sajt összesütve igazán finom ízharmóniát eredményez.

Az újságban ajánlottak mellé tejfölt vagy salsa szószt, de mi anélkül ettük és nem hiányzott hozzá semmi.



Apukám büszkén hozta a szülinapomra sütött csigákat. :)




2013. június 17.

Fóliában sült csirkemell mazsolás jázmin rizzsel

Június közepe elmúlt és alig írtam a blogba. Mindenkitől elnézést szeretnék kérni, de beindult a nyári rohangálós időszak. Nyaralás tervezés, kerti partik, kertrendezés, baráti összejövetelek, születésnapi nyereményjáték szervezése, hogy először a jó programokat említsem. Ezen kívül vannak persze kevésbé jók is, mint például szemészet és fogászat rendszeres látogatása, de hát nem állhat az élet mindig csak pozitív dolgokból, ugye? Hova lenne akkor az egyensúly? :)

Blogunk adminisztrációs felületén pedig csak gyűlnek, gyűlnek a publikálásra váró ételek fotói, melyekhez természetesen receptet is illene mellékelni, mert azért sütünk-főzünk is rendületlenül.


Ez a szegény, fóliában sült csirkemell szerintem már két hónapja várakozik sorára. Emlékszem, a Facebook oldalunkon még akkor megmutattam az olvasóinknak a fotóját, amikor elkészítettem és nagy tetszésnek örvendett. Így ha valaki azóta nem fejlesztette ki magának saját ötlete alapján a receptet, most innen meríthet egy kis ihletet.


Én még tavaly merítettem Anditól, a Közös konyha(kert) egyik blogszerzőjétől, amikor valami gyors sült húst akartam készíteni egy munkanap után másnapi ebédre. A köret készen volt, csak nem tudtam, hogy mit süssek mellé, ami nem a hagyományos, befűszerezett húsdarab sütőzacskóban megsütve.

Andi pedig Jamie Olivertől vette az ötletet. Nekem nagyon megtetszett, hogy szójaszósz is került a páclébe, na és persze az alufóliából készült csomagocskák sem voltak utolsók.  Azóta már többször is elkészítettem ezt a húst, de csak most jutottam el odáig, hogy le is fényképezzem.


Csirkemell szinte mindig található a mélyhűtőmben, így adott volt, hogy abból készítem. Azért is szeretem, mert nagyon rövid idő alatt megsül.  Én a következőképpen készítettem ezt a fóliában sült húst.

Hozzávalók (2 fő részére):
- 1 nagy csirkemell
- fehérbor
- szójaszósz
- 1 kisebb fej lilahagyma
- őrölt feketebors
- chilipaprika vagy cayenne bors
- olaj

A nagy csirkemellet először két részre, majd a két felet szintén két laposabb részre osztottam. Így kaptam 4 szelet húst. A tetejét hosszában bevagdostam.

Az olajban elkevertem a szójaszószt, fehérbort, a felaprított lilahagymát, majd az őrölt feketeborsot és a chilipaprikát. Ehhez nem tudok mennyiséget írni, mindenki ízlés szerint alakítsa. Nekem nagyon sötét és nagyon sós szójaszószom van, így azzal csínján kell bánni. Aki szereti az erőset, az ne sajnálja belőle a chilit vagy a cayenne borsot. Valamint elég hígnak, levesesnek kell lennie a páclének.

Alufóliából letéptem 4 nagyobb darabot és felhajtogattam a szélüket, "tálcát" készítettem belőlük. A fóliák közepére fektettem 1-1 csirkemellet és ezeket egy kanál segítségével jó alaposan bevontam a páclével. A fóliák széleit összehajtogattam és kis batyukat készítettem belőlük úgy, hogy ne tapadjon rá a húsra, legyen egy kis hely, ahol gőz képződhet, viszont ne eressze ki sehol ezt a keletkezett gőzt, hiszen ebben fog puhulni a csirkemell.

A batyukat tepsibe rendeztem és 200 fokra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 30 percig sütöttem így, majd kinyitottam a fóliát, hogy a hús teteje is pirulhasson egy kicsit. További 5-6 percig sütöttem így.


Nem volt kérdés, hogy jázmin rizst készítek mellé, hiszen akkor vettem életemben először ilyent. Ettem már máskor is és nagyon ízlett, csak sajnos eléggé elriasztott mindig az ára. Amióta felfedeztem egy helyet, ahol viszonylag olcsón - 600 Ft/kg - lehet vásárolni, azóta viszont rendszeres szereplője lett az étlapunknak.

Imi kérésére mazsolával ízesítettem. Semmi ördöngősség nincs az elkészítésében. A rizst ugyanúgy megpirítottam olajon ahogy a "sima" rizst szoktam, majd felöntöttem kétszeres mennyiségű sós vízzel. Időnként villával megkevertem és amikor félig magába szívta a vizet, hozzáadtam a mazsolát is.

Amikor majdnem teljesen felszívta a vizet, elzártam alatta a gázt és lefedtem, hogy párolódjon a gőzben.
Nagyon finom, illatos, laktató és könnyen formálható köret lett a végeredmény.


Ehhez a sós, kissé csípős sült húshoz remek párosítás az édeskés, illatos rizsköret. Ráadásul az egész elkészül 1 óra alatt pácolással, fóliahajtogatással együtt, ami nem egy hátrány, ha valaki munka után szeretne vacsorát, vagy másnapi ebédet készíteni.



2013. június 11.

Mozzarellás saláta sült paprikával

Születésnapi nyereményjátékunkat most picit félbeszakítom egy recept publikálásával. Hátha valakinek pont megjön a kedve egy friss salátához, elkészíti, lefotózza és ezzel nevez a játékunkra. :)

Jó választás lenne, mert gyorsan elkészíthető és még finom is! Akár sült húsok mellé, akár önmagában, könnyű nyári vacsoraként egyaránt fogyasztható.


Az alapötletet a néhány hete megjelent Nők Lapjában talált Lajos Mari-recept adta. Ő egy hasonló saláta receptjét mutatta be, mozzarella, bazsalikom és uborka nélkül, viszont fokhagymával ízesítve. Én semmiképpen nem szerettem volna hagymát keverni a salátába, mivel tudtam, hogy aznap este még moziba megyünk és oda nem túl szerencsés fokhagymaillattal körbelengve megérkezni. :)

Születésnapomat a szüleimnél ünnepeltük és kerti sütögetést terveztünk. Kicsit izgultunk, mert elég szeszélyes időjárás volt aznap, napsütést is ígértek, de váratlanul lezúduló nagy mennyiségű esőt is. Mindig ez van a szülinapomon, úgyhogy tulajdonképpen már hozzászoktunk, meg sem lepődtünk ezen.

Szerencsére anyuéknál van egy fából készült elég nagy méretű "sátor", ami alatt kényelmesen elférünk akár nyolcan is és nem ázunk meg, így tulajdonképpen tényleg csak a forma kedvéért bosszankodtunk az időjárás változatosságán.


Az én dolgom aznapra mindössze ennek a salátának az elkészítése volt. Előző este állítottam össze, hogy egy éjszaka alatt még jól összeérhessenek az ízek.

Hozzávalók (egy jó nagy adaghoz):
- 6 db paradicsom
- fél kígyóuborka
- 2 db kaliforniai paprika (piros, sárga vagy zöld színű)
- 1 kis doboz konzerv csemegekukorica
- 2 kis zacskó mozzarella
- fél marék friss bazsalikomlevél
- almaecet
- víz
- cukor
- só
- őrölt bors

Legelső lépésként a paprikát kell megsütni. Én két nagy, piros színű kaliforniai paprikát vásároltam. Mindkettőt 4 részre vágtam, hosszában. A vágott felükkel lefelé sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem és 200 fokos sütőben kb. negyed óráig sütöttem. Ekkor már elkezdett barnulni a héja. Fóliával letakartam a tepsit, majd tovább sütöttem a paprikát - most már gőzben, hogy puhuljon is - még kb. 10-15 percig. Ezután lezártam a sütőt és amíg feldaraboltam a többi zöldséget, hagytam, hogy tovább párolódjon.

A paradicsomot felkarikáztam, az uborkát pedig a héjával együtt felkockáztam. A kukoricát szűrőbe öntöttem és hagytam, hogy lecsöpögjön a leve. A mozzarellát kisebb darabokra vágtam.

Egy üvegtálban szépen elrendeztem a zöldségeket és a mozzarellát. A sült paprika héját lehúztam és a húsát csíkokra vágtam. Ezeket felcsavartam és elrendeztem a zöldségek tetején.

Vízből, almaecetből, sóból és cukorból salátalevet készítettem - Lajos Mari bazsalikomecetet használt - és leöntöttem a paprikát, paradicsomot, mozzarellát, uborkát, kukoricát annyi lével, hogy éppen ellepje. Fóliával letakartam a tálat és másnap délig hűtőben tároltam. Mielőtt átszállítottuk volna anyuékhoz, akkor szórtam meg a balkonládámból frissen szedett és aprított bazsalikommal és frissen őrölt borssal. 


Jó is, hogy nem készültem mással, mert anyuék kitettek magukért, ami az ennivaló mennyiségét illeti. :) Rengeteg pácolt csirkemell, grillzöldség és grillkolbász várt minket.

A kolbászokat a kedvenc hentesünktől vásárolták, aki egész nyáron saját kezűleg készít nagyon finom grillkolbászt.


A sütiket külön szeretném megemlíteni. Anyukámék egy különleges, leveles tésztából készült sós tekerccsel készültek, ezt majd egy külön posztban fogom részletezni hamarosan. Valamint egy hatalmas, tejszínes epertortát sütöttek nekem, ami szerintem az utolsó falatig elfogyott már másnap - ez a sütik mennyiségét tekintve nagy dicséretnek számít. :)

Tesómék pedig egy hatalmas tál epres-mentás muffinnal jelentek meg - saját termesztésű mentával ízesítve - és egy gyönyörű, kávékrémes tortával, amit éjszakába nyúlóan sütöttek, díszíttettek a szívemnek nagyon kedves Eiffel torony mintájával.

Mondanom sem kell, minden nagyon finom volt, nem győztem válogatni, hogy mit kóstoljak meg.


Az idő is kegyes volt hozzánk. Mindössze pár csepp eső esett, kényelmesen meg tudtuk sütni a húsokat és zöldségeket és ebéd után még napozásra is volt lehetőség. Szép szülinapom volt. :)



2013. június 8.

Születésnapi nyereményjáték a Méhes-Mézes szörp támogatásával

A mai napon 1 éves lett blogunk! Ebből az alkalomból nyereményjátékot hirdetünk és most kivételesen nem az ünnepelt kapja az ajándékokat, hanem ő osztja. :)

Örömmel jelentjük, hogy játékunk támogatója a Méhes-Mézes szörpök és a Szárika fűszerek gyártója a STORK Élelmiszer Manufaktúra  Kft. Támogatásukat ezúton is köszönjük!

Mivel a mi születésnapunk van, ezért a játék feladatait is igyekeztünk a blogunkhoz kapcsolódóan összeállítani. Összesen 5 féle ajándékot nyerhettek a következőképpen:


1. Válasszatok ki legalább egyet, a blogunkon található több mint 100 recept közül, készítsétek el az alapján az ételt, fotózzátok le és küldjétek el nevetekkel együtt a kicsibors@indamail.hu címre. Bármit választhattok a legegyszerűbb főzeléktől, körettől kezdve a legbonyolultabb tortáig. A beküldött fotókat albumba rendezzük Facebook oldalunkon. Összesen két nyertest sorsolunk a beküldők közül.
   - 1. nyeremény: 1 db serpenyő formájú falióra
   - 2. nyeremény: 1 db szakácskönyv - Különleges receptek

2. Ha nincs időtök, kedvetek sütni-főzni, vagy nincs fényképezőgépetek, játszhattok úgy is, hogy a Facebook oldalunkon megjelent játékkiírás alá kommentben megírjátok, hogy melyik a kedvenc receptetek azok közül, amelyek blogunkon szerepelnek. Ha be is linkelitek a recept neve mellé az elérési útvonalat, azt külön megköszönjük, de nem feltétele a játéknak. A kommentben válaszolók közül egy nyertest sorsolunk.
   - Nyeremény: 1 db zöld színű bevásárlótáska

3. A Méhes-Mézes szörp gyártója a STORK Élelmiszer Manufaktúra különdíjat ajánlott fel, melyet az összes játékosunk - tehát a kommentben válaszolók és a fotót küldők - közül egyvalaki kap majd.
  - Nyeremény: 4 üveg Méhes Mézes szörp, különböző ízben

4. Valamint szokás szerint a megosztásokat is díjazzuk. A játék időtartama alatt bármit meg lehet osztani, ami a játékkal kapcsolatos - fotókat, játékkiírást, stb. - és a megosztók közül is sorsolunk!
   - Nyeremény: meglepetés ajándék


Egy játékos mindkét kategóriában nevezhet - fotót is küldhet és kommentelhet is - így dupla esélye van nyerni.

A játék időtartama: 2013. június 8. szombat - június 16. vasárnap éjfél. Eddig az időpontig várjuk a kommenteket, fotókat, megosztásokat.

Fotót csak e-mailben, a kicsibors@indamail.hu címre küldve fogadunk el. Ne felejtsétek neveteket is elküldeni.

Az eredményhirdetésre 2013. június 18-án, kedden kerül sor.


Jó játékot kívánunk mindenkinek!  :)                                      Bea és Mazsi



2013. június 3.

Mentás bodza(virág)szörp

Nem is tudom hogyan kerülhette el a figyelmemet évekig, hogy bodzabokor nő a kertünkben. Mindig megcsodáltam szép és illatos fehér virágát, de valahogy nem párosítottam össze azzal a tudattal, hogy ez a bodza, amiből akár szörpöt is készíthetnék, hiszen nagyon szeretem.

Idén viszont kicsit jobban elkezdtem odafigyelni a kertre, bokrokat, cserjéket ültettem, mert végre megértek arra a vizsláink, hogy a "kert vagy kutya" helyett "kert és kutya" párosításban gondolkodhatunk. Így a gazolás, ültetés közepette felfedeztem magamnak a bodzabokrunkat.


Még ki sem nyílt a virágja, amikor elhatároztam, hogy idén bizony bodzaszörpöt fogok készíteni. Méghozzá mentásat. Az ötletet a Méhes-Mézes adta, akiknek a mézes, mentás bodzavirág szörpjét néhány hónapja kóstoltam először és nagyon ízlett. Anyuék kertje tele van mentával, én is ültettem a balkonládámba, citromot bármikor tudok venni. Már csak azt kellett kivárni, hogy virágba boruljon a bokor.

Addig is, elkezdtem keresgélni a neten, valamint konzultáltam több olyan ismerősömmel, akik már készítettek bodzaszörpöt és végül megalkottam a végleges variációt. :)


Hozzávalók (7 db fél literes üveghez)
- 1 db 5 literes befőttesüveg
- 3 db citrom
- 2-3 szál (kisebb) menta
- 10-12 nagy bodzavirág
- 3 liter víz
- 1,5 kg kristálycukor

A vízből és a cukorból szirupot főztem, felforraltam, majd lehűtöttem. Amíg hűlt, előkészítettem az üveget és levágtam a bokorról a virágokat. Óvatosan kirázogattam, hogy nehogy bogár maradjon benne, jól át is vizsgáltam. Nem mostam meg, hogy a sárga virágpor rajta maradjon. Nálunk túl sok szennyeződés nem érheti, zárt udvarban nő a bokor, autóval sem szoktunk beállni az udvarra.


A virágokat az üveg aljára helyeztem, majd a mentát és a karikára vágott, alaposan megmosott citromokat is beledobtam. Az első adagba kissé túl sok mentát tettem, csak kóstolás után derült ki, hogy ennél jóval kevesebbet kellene. Így a fenti receptbe már a helyesnek ítélt mennyiséget írtam.

A majdnem teljesen kihűlt szirupot beleöntöttem az üvegbe és egy műanyag kanállal alaposan összekevertem a hozzávalókat.

Az üveg tetejét befedtem egy papírtörlővel, legumiztam és az egészet a padlásfeljáróba állítottam, ahol hűvös van és sötét.

4 napig hagytam érni, ezalatt minden nap egyszer megkavartam. Már a második napon finom bodzaillat volt a padlásfeljáróban. Napról napra feljebb kerültek a hozzávalók az üvegben, a végén már egészen a tetején volt minden.


Az utolsó napon egy sűrű szita segítségével tiszta üvegekbe töltöttem, majd jól lezártam az üvegeket. Nagyon fontos, hogy hűtőben kell tárolni és minél előbb elfogyasztani, mert nincs benne semmilyen tartósítószer.

Körülbelül 1:7 arányban szoktam higítani.