2013. április 29.

Kaszinótojás franciasalátával

A kaszinótojás és a franciasaláta az én szótáramban elválaszthatatlanok egymástól. Én még egyiket sem csináltam, de anyuék ezzel (is) készültek húsvétra, így most az ő receptjüket jegyzem le.

Igaz, hogy franciasalátás bejegyzésünk már volt, méghozzá egy mutatós sonkaalagútról szólt, ami ezzel volt megtöltve, viszont a mostani franciasaláta sokkal finomabb lett annál, talán a hozzáadott hagyma miatt. Így megörökítem ezt is, hogy lehessen válogatni.

Aki saját kezűleg szeretne majonézt készíteni, az szintén a franciasalátás sonkaalagútnál találja meg anyuék házi majonéz receptjét.


Hozzávalók a kaszinótojáshoz:
- 10 db tojás
- mustár
- margarin
- majonéz
- tejföl
- só
- őrölt bors

A tojásokat megfőzzük, megtisztítjuk. Félbevágjuk, a sárgáját elválasztjuk a fehérjétől és egy tálban összegyűjtjük. Hozzáadjuk a margarint, a tejfölt, a majonézt és mustárral, sóval, borssal ízesítjük. Jól kikeverjük. Lágy, de nem híg állagú masszát kell kapnunk. Ezt a krémet beletöltjük a félbevágott tojásokba a sárgája helyére.


Ezután elkészítjük a franciasalátát.

Hozzávalók:
- 50 dkg mirelit franciasaláta alap zöldség
- 1 kis doboz konzerv kukorica
- 1 fej lilahagyma
- 1 dl majonéz
- 4 dl tejföl
- 1 teáskanál mustár
- cukor
- só
- bors

Először is tartármártást keverünk a majonézből, a tejfölből, a mustárból, egy csipet sóból és cukorból és ezt félretesszük, hogy érjenek össze az ízek.

Amíg áll a tartármártás, sós vízben megfőzzük a mirelit zöldségeket, leszűrjük és kihűtjük. Egy tálban hozzákeverjük a felaprított vagy csíkozott lilahagymát, a lecsepegtetett konzerv kukoricát és összedolgozzuk a tartármártással.


Anyuék egy szép nagy ovális üvegtálat kibéleltek salátalevelekkel, ráöntötték a franciasalátát, egymás mellé rendezték a tetején a tojásokat. A kaszinótojások tetejét a kimaradt töltelékkel díszítették, valamint petrezselyemmel és uborkakarikákkal színesítették az összképet. :)

Igazán vidám húsvét hétfői hidegtálas asztalunk lett, mindenféle jót megtalálhattunk rajta. A tormakrémes sonkatekercset és a sonkakrémmel töltött zöldségeket már említettem, a körözöttet Imi mutatta meg nektek, mert azt ő csinálta. A kaszinótojás mellett azonban készült még egy tojásos különlegesség, ennek lejegyzését Mazsi vállalta, hiszen ő is részt vett a munkálatokban.



Anyák napi nyereményjáték a Vidék Íze és az Epermester Pincészet támogatásával


Május első vasárnapja anyák napja és ennek kapcsán nyereményjátékot indítunk. Bizonyára sok embernek van egy olyan receptje, amit édesanyjától tanult, legyen az a legegyszerűbb főzelék vagy egy cukrászati mestermű.

TI MILYEN ÉTEL, SÜTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉT TANULTÁTOK ANYUKÁTOKTÓL?

Háromféleképpen válaszolhattok erre a kérdésre, 3 + 1 nyereményért.




1. A Facebook-os játékkiírás alá kommentben írjátok meg a tanult étel nevét. A kommentben válaszolók között 1 db teáscsésze szettet sorsolunk ki. A játékkiírás a facebook.com/kicsibors linken található kiemelt posztként az oldalon.
2. Küldjétek el e-mailben a kicsibors@indamail.hu címre az étel nevét és fotóját VAGY receptjét. Azok között, akik az étel neve mellé a fotóját VAGY receptjét mellékelik, 1 db szakácskönyvtartó állványt sorsolunk ki.
3. Küldjétek el e-mailben a kicsibors@indamail.hu címre az étel nevét ÉS fotóját ÉS receptjét. Azok között akik az étel nevét ÉS fotóját ÉS receptjét is mellékelik, 1 db egy éves Vidék Íze magazin előfizetést sorsolunk ki.

+ 1 nyeremény, különdíj: 1 üveg Eperméz eperbort sorsolunk ki az összes játékosunk között.
+ 1 nyeremény: 1 db meglepetés ajándék, melyet a Facebook-os megosztóink között sorsolunk ki.

A játék 2013. április 29-től május 6. hétfő éjfélig tart. Ez idő alatt várjuk a kommenteket, e-maileket, megosztásokat.
Az eredményhirdetés május 8-án, szerdán lesz.

Fontos:
- kommentben csak az ételek neveit várjuk
- fotókat, recepteket csak e-mailben küldjetek a kicsibors@indamail.hu címre, nevetekkel együtt
- a beérkezett fotókat, recepteket feltöltjük oldalunkra, a fotókat az albumok közé, a fotó nélkül érkező recepteket a jegyzetek közé
- a játékkal kapcsolatos összes poszt, fotó megosztható, a megosztók között sorsolunk
- egy játékos akár mindhárom kategóriában indulhat, azonban kategóriánként eltérő ételekkel kell jelentkeznie

Köszönettel tartozunk támogatóinknak:
a Vidék Íze magazinnak a felajánlott 1 éves előfizetésért és az Epermester Pincészetnek a felajánlott 1 üveg Eperméz borért.

Jó játékot kívánunk mindenkinek!



2013. április 25.

Sonkakrém

Húsvét hétfőn hidegtálas, sonkatálas napot tartottunk a családdal. Annyi mindennel készültünk, hogy egész héten a maradékokat ettük.

Amíg Imi a körözöttet keverte és töltögette a paprikákba, addig én elkészítettem életem első sonkakrémét. Kísérletezgettem vele, mert igazából azt sem tudtam, hogy milyen végeredményt szeretnék elérni. Azt tudtam, hogy tormával nem akarom ízesíteni, mivel a tormakrémes sonkatekercs is szerepelt a húsvéti menülistán és tojást, majonézt sem terveztem belekeverni András miatt, mert allergiás a tojásra. Aki tojásos hidegtálat akart enni, az választhatott két féléből is, amit szüleim és Mazsiék csináltak.


Miközben a tormakrémet kevertem ki, úgy gondoltam, hogy valami hasonló alapja lesz a sonkakrémnek is.A tormakrém már bejáratott, szeretett étel nálunk, könnyű - elkészíteni is. Így ez alapján a következőképpen oldottam meg a sonkás változatot.

Hozzávalók:
- 27 dkg vaj
- 6 csapott evőkanál liszt
- 10 dkg natúr krémsajt
- 3-4 evőkanál uborkás salátaöntet (Lidl-ben kapható, flakonos), vagy tejföl
- 2 dl tej
- 2 dl tejszín
- só
- őrölt fehér bors
- 15 dkg füstölt sonka


Haonlóképpen indítottam mint a tormakrémet, csak itt az egész vajat felolvasztottam egy lábasban, beleszórtam a lisztet és fehéredésig kevergettem. Félrehúztam a tűzről, csomómentesre kevertem a tejjel és a tejszínnel, valamint hozzáadtam a krémsajtot és a salátaöntetet. Sóval, fehér borssal ízesítettem.

Visszatettem az edényt a tűzre és felforraltam, besűrítettem a keveréket. Félretettem egy kis időre, hűlni. Amíg pihent a krém, addig aprítógépbe beledobáltam a kockákra vágott sonkát és felaprítottam. Hozzáadtam a besameles alaphoz és robotgéppel habosra kevertem.


Kaliforniai paprikából vágott szeleteket, "csónakokat" töltöttem meg egy habzsák segítségével és uborkaszeletekkel díszítettem. Eszembe jutott, hogy valahol láttam egy jópofa ötletet: vastag uborkaszeletek belsejét kiskanállal kivájtam, beletöltöttem a sonkakrémet, majd félbevágott paradicsommal fedtem be, ez lett a kalapja. A paradicsomra pici pöttyöket nyomtam a habzsákból, így úgy nézett ki mint egy gomba.


Első próbálkozásnak nem volt rossz, de legközelebb kihagyom belőle az uborkás öntetet, mert elég intenzív ízt adott neki. Inkább több natúr sajtkrémmel helyettesítem. Friss kenyérre, de pirítósra kenve is nagyon finom!

Az egyik fotón látható a háttérben anyuék kaszinótojása franciasaláta ágyon. Ez lesz a következő bejegyzés tárgya. :)



2013. április 22.

Körözött egyszerűen

Szép lassan kezd bővülni a férfi főz rovat is. Ebben a bejegyzésben nem főz a férfi, csak kever, egy egyszerű ám annál ízletesebb "szendvicskrémet" a körözöttet.

Kisebb korából biztos mindenkinek van emléke róla, még ha nem is mindennapi étel a konyhákban.


Mi sem szoktunk sokszor készíteni, általában 1-2 szer egy évben, nem is azért mert nem szeretjük, hanem inkább az azért mert nem jut eszünkbe.

Idén az első alkalom, hogy elkészítsük a Húsvétra esett. Mint már olvashattatok erről sok bejegyzést rengetek finom kaja készült az ünnepre. Bea nagyon sok finom dolgot talált ki, így ez, hogy készen legyen minden nagyszerű étek az én teendőim listáján landolt. Nem, nem kezdtem hanyatt homlok menekülni a konyhából, két dolog miatt is, az egyik, hogy nem először csinálom én a másik pedig, hogy tényleg egy roppant egyszerű ételről van szó. Szívesen ajánlom abszolút kezdőknek is, nincs sok vesződség vele. Egyetlen egy dolog foghat ki rajtunk, ha elrontjuk az arányokat.


Hozzávalók:

- 1/2 kg túró
- 3-4 evőkanál tejföl (sűrű, 20%-os)
- őrölt pirospaprika
- piros arany (vagy bármilyen más paprikakrém)
- őrölt kömény
- só
- közepes lilahagyma

Az elkészítése:

A lilahagymát apróra vágjuk és fére is tesszük, mert a végén kerül bele, de miért is ne kezdjünk a pepecselős munkával. Fogunk egy tálat és elsőnek rakjuk bele a túrót, és hozzá annyi tejfölt, hogy megkapjuk azt az állagú krémet amit szeretnénk. Mivel mi később ezt paprikába szerettük volna tölteni így én elég keményre csináltam. Ha ez megvan jöhet az őrölt pirospaprika, a pirosarany és a só. Körübelül szép sötét narancssárga színt kell elérnünk, közben sózzunk és vegyük figyelembe, hogy az adott paprikakrém is sós lehet. Ha sikerült mindezt összállítani akkor jön a kritikus pont: az őrölt kömény. Na ezzel nagyon csinján kell bánni, mert elég markáns íze van. Javaslom, inkább többször és kicsit rakjunk bele. Kb. egynegyed kávéskanállal kezdjünk. Ezután jöhet bele az apróra vágott lilahagyma és kész is van.


Mi paprikába töltve, szeleteleve tálaltuk volna csak, ha közben a Bea nem les el egy jó kis dekoráciáós ötletet Ági barátnőnktől, így lett paradicsomba töltött tulipán alakú is aminek "fiatal hagymák" képezték a szárát.


Az egész család körében nagy sikert aratott a különleges tálalás, és mint az összes húsvéti finomság, ez sem volt hosszú életű.



2013. április 18.

Sütőben sült almás palacsinta

Közkívánatra ennek a sütinek a receptjét teszem közzé most. Múlt vasárnap sütöttem meg és még aznap fel is töltöttem róla egy képet a Facebook oldalunkra. Azonnal nagy tetszésnek örvendett és volt olyan olvasónk aki már meg is kérdezte, hogyan készül. Így hát nem szeretnék késlekedni vele, máris leírom.



Aznap nem terveztem sütni, örültem, hogy az ebéd elkészítésére jutott idő. Viszont volt otthon néhány almám, ami kezdett kissé fonnyadozni és sajnáltam volna kidobni. Gyorsan leültem az internet elé és kerestem valami könnyen elkészíthető almás süti receptet. Az Ízek és Élmények blogon találtam meg ezt a különleges palacsintát, ahol Flóra több változatát is láthatjátok, különböző gyümölcsökkel elkészítve. Nekem kapóra jött, hogy az ő kedvence az almás, mert rögtön ezt dobta ki a Google.


Egy ici-picit módosítottam a receptjén, így ezt fogom most leírni.

Hozzávalók:
- 25 dkg liszt
- 3 tojás
- csipetnyi só
- 2 evőkanál porcukor
- 2,5 dl tej
- 1,8 dl szénsavas ásványvíz vagy szódavíz
- 4 db alma
+ a tetejére fahéj és cukor

A lisztet, a tojásokat, a sót, a porcukrot, a vizet és a tejet egy kézi habverővel jól összekevertem és egy híg palacsintatésztát kaptam.

Az almákat meghámoztam, negyedekre vágtam, magházukat eltávolítottam és felszeleteltem vastagabb szeletekre.

Egy szögletes üveg sütőtálat kibéleltem sütőpapírral, beleöntöttem a palacsintatásztát és beleszórtam az almát. 180 fokra előmelegített sütőbe toltam a tálat és kb. 5 percig sütöttem. Ekkor kihúztam, megszórtam a cukorral elkevert fahéjjal, majd újra betoltam a sütőbe és 35 perc alatt készre sütöttem.


Ugye milyen egyszerű? És amilyen egyszerű, olyan finom is. Én még melegen ettem, és természetesen nem maradhatott el mellőle a vaníliafagyi, ami számomra tökéletes párosítás az almás-fahéjas sütikkel.

Nagyon örülök, hogy megtaláltam Flóránál ezt a receptet, biztos, hogy én is ki fogom próbálni más gyümölcsökkel is. Kíváncsi vagyok, milyen lehet a savanykás ribizlivel, vagy szederrel, esetleg az édes sárgabarackkal. De a következő próbálkozás egészen biztosan a kedvenc gyümölcsömmel, az eperrel lesz! :)


A fenti mennyiségek nem tudom hány személyre elegendők. Mondhatnám, hogy 6 főre, vagy 8-ra. De az az igazság, hogy mi ketten ettük meg, és ebből a háromnegyedét a jó étvágyú férjem, a negyedét pedig én. Na jó, az is igaz, hogy nem egy nap alatt.... Hanem kettő. :)



2013. április 17.

Medvehagymás pogácsa

Itt a medvehagyma szezon! Éppen ezért, félbehagyom a húsvéti élmény- vagyis ételbeszámolómat és megmutatom, mit sütöttem múlt héten.

Tavaly fedeztem fel magamnak ezt a pogácsát és azóta többször is megsütöttem már. Ilyenkor, áprilisban elraktározok magamnak jó néhány csomag medvehagymát a mélyhűtőbe, hogy az év bármelyik szakában elő tudjam venni és elkészíteni belőle ezt a pogácsát, vagy ugyanebből a tésztából készült tekercset, amit krémsajtos-medvehagymás töltelékkel szoktam ellátni. Szerintem hamarosan azt is megsütöm és leírom a receptjét.


Ami nagyon érdekessé tette számomra ennek a pogácsának a tésztáját, az az, hogy hidegen kell keleszteni, vagyis a hűtőben állni hagyni egy éjszakát. Eleinte nem nagyon hittem benne, hogy normális tésztát fogok kapni, amikor másnap kiveszem a hűtőből, hiszen ellentmondott mindannak amit addig tanultam a kelesztésről: meleg helyen, akár előmelegítve a lisztet, néhány óránál nem tovább, nehogy túlkeljen... De legnagyobb meglepetésemre gyönyörű, hólyagos, könnyen formázható tésztát kaptam. Azóta mindig ezt alkalmazom, amikor pogácsát akarok sütni és tudom, hogy a sütés napján nem lenne idő kivárni hogy megkeljen, pihenjen, többször áthajtogassam, újra pihenjen. Előző nap szépen megdagasztom, akár néhányszor meg is hajtogatom, másnap pedig csak kinyújtom, szaggatom, megsütöm.


Hozzávalók:
- 60 dkg liszt
- 1 tojás
- 25 dkg vaj
- 2 dl tejföl
- 2 dkg élesztő
- 1 dl tej
- 1 teáskanál cukor
- ízlés szerint só
- 1 nagy csokor medvehagyma
+ a tetejére 1 tojás és reszelt sajt

A tejet a cukorral együtt meglangyosítom, felfuttatom benne az élesztőt. A lisztet, a tojást, a lágy vajat, a tejfölt, a sót egy tálban összekeverem, hozzáadom az élesztős tejet és az apróra vágott medvehagymát. Alaposan megdagasztom, összedolgozom. Kissé lágy állagú lesz a tészta, ettől nem kell megijedni.

A tálat lefedem és 2-3 órára a hűtőbe helyezem, ez alatt szépen meg kell kelnie a tésztának.


Ezután lisztezett deszkán átgyúrom és ujjnyi vastagra kinyújtom, majd meghajtogatom. A hajtogatást így szoktam elmagyarázni:

"Képzeletben 3 egyenlő részre osztom a tésztát 3 vízszintes vonallal. Először az alsó majd a felső harmadot hajtom rá a középsőre. Ezután 3 részre osztom 3 függőleges vonallal. Először jobb majd a bal oldalát hajtom a középsőre."

De olyan is van, amikor nem 3, hanem 4 vagy 5 részre osztom és úgy hajtogatom. Minél magasabb ez a szám, annál levelesebb lesz a tészta a végén.

Hajtogatás után visszahelyezem a hűtőbe, ismét pihentetem néhány órát, majd újra hajtogatom. Attól függően, hogy mennyi időm van, ezt megismétlem kétszer, háromszor.

Másnap, amikor sütni akarom a pogácsát, ismét ujjnyi vastagra nyújtom a tésztát és kiszaggatom. Néha kisebbre, néha nagyobbra, mikor mekkora társaságnak készítem. :)

Sütőpapírral bélelt tepsire rendezem, a tetejét felvert tojással megkenem, reszelt sajttal megszórom és 180 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütöm.


A medvehagyma, ez a fokhagymára hasonlító ízű növény nemcsak mutatóssá teszi a pogácsát, hanem nagyon finom ízűvé. Én már akkor megéhezem rá, amikor megérzem a sütőből szállingózó illatát. Nagyon finom, főleg frissen, de még másnap, harmadnap is.




2013. április 15.

Húsvéti édes-sós süti

Nem vagyok egy konyhatündér, sőt! Eleve nem is lehetek, hiszen kan vagyok, így születtem. Nem erősségem a főzés, az evés annál inkább. Ennek a sütinek az alapját egy nagyon egyszerű muffin recept adta, amit már leteszteltünk, és mondhatom, azaz írhatom, nagyon finom lett. Közeledett a húsvét, összeültünk megbeszélni, mi is legyen a menü. Elgondolkoztam, hogy milyen süti is lenne az, amiben érvényesülhetne a húsvéti hagyományos étel, a sonka és a tojás. Az első tervem egy sonkás-tojásos muffin volt, de erről letettem, mert már így is rengeteg tojásos étel volt tervben, és allergiás is vagyok a rá. A sonkát megtartottam, és a tojás helyett lett az újhagyma. Olyan kis tavasziasnak tűnt a sonka és az újhagyma páros.  Mikor elmondtam a tervem, azért elég érdekesen néztek rám. Sonka meg újhagyma az édes tésztában? Én ragaszkodtam az általam kigondolt sütihez. :) És jól tettem, mert a végeredmény egy nagyon finom, puha és érdekes süti lett.

Nekem még most is összefut a nyál a számban, ha ránézek a képre..

Az alaptésztához, azaz a muffinhoz a következők kellenek:

1 pohár joghurt (lehet kefir is)
2 pohár liszt (joghurt pohara)
3/4 pohár cukor
1 pohár étolaj
1 vaníliás cukor
1 csomag sütőpor

Ez pedig a belevaló, a „töltelék”:
1 csokor újhagyma
20 dkg. sonka

A tészta hozzávalóiból 4 adagnyit készítettünk, mert készült egy másik süti is ezzel egy időben. Arról majd egy másik bejegyzésben lehet olvasni.
Macsekom (Mazsi) a tésztát állította össze, a cukornál aggályai támadtak, de én nem engedtem belőle, tehát belekerült az a 3/4 pohár cukor. Kevesebb mint amennyi a fele, azaz a két adagnak megfelelő mennyiség lett volna. Egy tanácsot megfogadtam, így egy mokkáskanál sót még tettem a tésztába. Miközben a tészta készült, felkockáztam a sonkát, és felkarikáztam az újhagymát, fél centis darabokra. Féltem, ha nagyobbra vágom, lesüllyed az aljára a tésztának. Miután a belevaló megvolt, meghintettem egy kis sóval, biztos ami biztos alapon.  A tésztát elosztottuk, és óvatosan belekevertem az előzőleg felvágott, darabolt hozzávalókat.

Felvágva, majd belekeverve a tésztába..

Változtattam az eredeti elképzelésen, azaz mégsem muffin formába sütöttük meg, hanem őzgerinc formában. Itt igazán a lustaságom volt a mérvadó. Nem volt kedvem több időt tölteni a sütikkel a konyhában. :P Szóval az őzgerinc formát kivajaztam, és a tésztát beleöntöttem, elsimítottam. Előmelegített sütőben, 180 fokon nagyjából 40-50 percig, tűpróbáig sütöttük ezt az egyedi süteményt. Itt megjegyezném, hogy a sütő is egy új dolog nekem - és a tűpróba is -, mert amit csak lehetett, azt én eddig a mikróban sütöttem meg.

Nagyon vártam, hogy megkóstolható legyen, néztem az arcokat az első falat után. Szerencsémre nem kaptam rossz véleményt, ízlett mindenkinek az általam kitalált süti.
És, hogy miért szerencsémre? Mert ehettem volna meg az egészet egyedül. :D
Tehát akiben van egy kis mersz, az igenis bátran vegyítse a nem megszokott ízeket, az édeset a sóssal. Elárulhatom, hogy ezen süti sikerén felbuzdulva , már van két újabb süti ötletem, de ismét nem a megszokott receptet, és ízvilágot  követve.





2013. április 14.

Héjában sült töltött krumpli

Hónapokkal ezelőtt találtam ennek a köretnek a képét a Facebook-on. Még akkor lementettem a gépemre, de vagy nem volt alkalom, amire elkészíthettem volna, vagy elfelejtettem. Amikor anyukámmal és a tesómmal a húsvéti menüt állítottuk össze, akkor viszont kipattant a fejemből, hogy éppen ideje lenne megcsinálni. Így nem is volt kérdéses, hogy a tojásos-kolbászos-paprikás fasírt mellé ez lesz az egyik köret.


És milyen jó döntés volt! Mindenkinek ízlett, szinte az utolsó darabig elfogyott. Érdemes vele bíbelődni egy kicsit, mert amennyire mutatós, annyira finom.

Valójában a tölteléknek szánt dolgok felszeletelése, darabolása a legmunkaigényesebb az egészben. A többi szinte megy magától. Szerencsére, nekem volt egy nagy segítségem, Imi. Amíg én a húsvétra szánt hidegtálakat csináltam - beszámoló érkezik hamarosan azokról is -, addig ő előkészített mindent a bulgurhoz és a töltött krumplihoz. Másnap már csak sütni kellett és töltögetni.

Hozzávalók:
- közepes méretű sárga krumpli, lehetőleg nagyjából egyforma nagyságúak
- olaj
- só
- tölteléknek: kolbász, sonka, sajt, lilahagyma, szalonna, stb.


A krumplikat megmostam, szárazra töröltem és feléig-háromnegyedéig sűrűn bevagdostam. Egymás mellé helyeztem egy üveg sütőtálban és egy szilikonos ecset segítségével sós olajjal jó alaposan megkentem mindegyiket. Figyeltem, hogy a résekbe is jusson az olajból.

Alufóliával letakartam a tálat és 250 fokos sütőben kb. 35-40 percig sütöttem, amíg majdnem megpuhultak a krumplik.

Ekkor kivettem a tálat és jöhetett a töltögetés: az egyik résbe kolbász, aztán sajt, sonka, lilahagyma... Egészen amíg el nem fogyott. Sajnos volt olyan, hogy eltört a krumpli, ahogy feszítettem szét, hogy beférjen például a kolbász. Ezen a technikán még van mit javítani, de szerencsére nagy részt egyben maradtak.

A sütő hőfokát mérsékeltem 200 fokra és most már nem takartam le a tálat. Visszatoltam a sütőbe és kb. 15 percig sütöttem még. Addigra megpuhult a krumpli, a kolbászból kezdett kisülni a zsír, a sajt megolvadt. 


Szépek lettek és finomak. Egy kis változatosság a sült krumpli és a krumplipüré után. Csak vigyázni kell, hogy könnyű húsétel mellé tálaljuk, mert önmagában is elég laktató. Ha valaki szeretné, akár önálló ételként is eheti. Én készítenék hozzá valamilyen tejfölös vagy joghurtos öntetet és máris megvan egy finom vacsora.



2013. április 12.

Tojásos-kolbászos-paprikás fasírt

Húsvéti menünk folytatódik! A tavaszi tyúkhúsleves után szintén egy kissé tavaszias jellegű, zöldséges étel következett: ez a különleges töltött fasírt. Kicsit hagyománytörő, hiszen nem az egyszerű, egyben sült fasírt és nem is a gombócokká formált, zsemlemorzsával borított.


Sok-sok finom töltelék van benne, ami főtt tojásból, apróra vágott kolbászból és felkockázott kaliforniai paprikából áll. Ráadásul a hús sem csak zsemlével, fűszerekkel és tojással van összedolgozva, hanem még kakukkfű és dijoni mustár is érdekesebbé teszi az ízét. És ha még ez sem lenne elég, elárulom, hogy egy fehérboros-joghurtos-petrezselymes öntetet szokott anyukám kínálni hozzá.


Hozzávalók a fasírthoz:
- 1 szikkadt zsemle
- 4 + 2 db tojás
- só, bors
- 1 piros húsú paprika
- 1 nagy csokor petrezselyem
- 1 nagy fej hagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 10 dkg füstölt kolbász
- 1 evőkanál + 1 kávéskanál olaj
- 1/4 kanál (szárított) kakukkfű
- 1 evőkanál dijoni mustár
- 1 kávéskanál csípős paprikakrém
- 50 dkg darált hús
- 15 dkg sajt

A zsemlét beáztatjuk langyos, sós vízbe. 4 tojást sós vízben keményre főzünk, hideg vízben lehűtjük, majd meghámozzuk és felkarikázzuk. A paprikát kicsumázzuk, kis kockákra vágjuk. A petrezselymet megmossuk, leveleit lecsipkedjük és felaprítjuk. A kolbászt is kisebb kockákra vagdaljuk. A hagymát nagyon apróra vágjuk, a fokhagymagerezdeket áttörjük.


Felforrósítunk 1 evőkanál olajat, a hagymát megfonnyasztjuk benne, majd hűlni hagyjuk.
A zsemlét alaposan kinyomkodjuk, a hagymával, a petrezselyem felével, a maradék 2 tojással, a
kakukkfűvel, a mustárral, a paprikakrémmel és a fokhagymával a húshoz adjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, jól összedolgozzuk.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Egy kb. 30 x 40 cm-es tepsit kibélelünk alufóliával, és megkenünk olajjal. Egyenletesen elsimítjuk rajta a húsmasszát, a tetejét megszórjuk reszelt sajttal, majd úgy, hogy a hosszanti széleken 5-5 cm szabadon maradjon, beterítjük a tojáskarikákkal, valamint a kolbász- és paprikakockákkal.

A fólia segítségével szorosan feltekerjük (eltávolítjuk róla a fóliát), betesszük a sütőbe és kb. 45-50 perc alatt szép pirosra sütjük. Tálalás előtt 10 percig pihentetjük, aztán tálra emeljük és felszeleteljük.


Hozzávalók a joghurtos öntethez:
- 2 dl natúr joghurt
- 2 gerezd fokhagyma
- 1/2 dl fehérbor
- 1/4 kávéskanál porcukor
- 2 evőkanál olívaolaj
- 1-2 csipet chillipor
- apróra vágott petrezselyem
- só
- bors

A joghurtot, bort, porcukrot, olívaolajat, chiliport, a maradék petrezselymet és 2 gerezd fokhagymát valamint ízlés szerint sót és borsot turmixgépbe helyezzük és néhány pörgetéssel sűrű péppé keverjük. Jól lehűtve kínáljuk a fasírt mellé.


Szóval ilyen különleges és finom volt a második fogás húsvét vasárnapján. Természetesen anyu nem ekkora adagot szokott készíteni, hanem legalább dupla mennyiségűt, hiszen ha hatan-heten körülüljük az asztalt, mindenkinek bőven kell, hogy jusson belőle. A fenti mennyiségek 4 személyre lettek kalkulálva.


Ezen a képen látható, hogy milyen köretek készültek a fasírthoz. Apukám finom krumplipüréje mellé főztem még egy kis zöldséges bulgurt is és elkészítettem végre azt a töltött krumplit, amit már olyan régen terveztem. Nagyon nagy sikert aratott, erről olvashattok majd a következő bejegyzésben.



2013. április 9.

Tavaszi tyúkhúsleves

Ez a leves anyu egyik specialitása. Régebben gyakran kértük tőle, hogy ezt főzze, aztán elfelejtettük egy időre. Amikor a húsvéti menüt terveztük, akkor jutott eszembe, hogy milyen régen főzött ilyent. Az utóbbi időben inkább a sima húslevest részesítettük előnyben, de most újra felfedeztük ezt a méltatlanul elfeledett tyúkhúsleves-kistestvért.


Nevezhetnénk akár így is, hiszen jellegét tekintve nagyon hasonlít rá. Ma már bele sem tudok gondolni, de gyerekkoromban nem szerettem a húslevest. Jó, ha két evőkanállal belém tudtak diktálni. Bezzeg most! Akár minden héten ennék. Ha elmegyünk egy vendéglőbe, étterembe enni, akkor az esetek 90%-ában valamilyen húslevesfélét rendelek. A kedvencem lett. Semmi sem esik annyira jól egy hűvös napon mint egy finom, házi húsleves. Pláne ahogy anyu csinálja. Ebből meg aztán tényleg nem sajnálja a belevalókat és mindig egy hatalmas adagot főz belőle, hátha egy egész zászlóaljat meg kell etetnie belőle. :)

Hozzávalók (kevesebbhez, mint amekkora adagot anyukám szokott főzni :) )
- 1 csontos-bőrös csirke- vagy tyúkmell
- 1 csokor újhagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 csokor petrezselyem
- só
- szemes bors
- 1 zöldpaprika
- 1 paradicsom
- egyéb zöldségek: sárgarépa, fehérrépa, karalábé, gomba, borsó, zellergumó
- levesbetétként apró tészta


A húst megmossuk, belehelyezzük egy jó nagy fazékba, felöntjük hideg vízzel és felforraljuk. Az első levet leöntjük róla. Megismételjük az előzőeket és közepes lángon újra felforraljuk a vizet. Ha esetleg hab keletkezik a tetején, leszedjük róla.

Az újhagymát a zöldjével együtt és a petrezselymet csokorba kötjük és amikor a víz felforrt, beletesszük. A megtisztított fokhagymát és a borsot teatojásba zárjuk és ezt is beledobjuk. Így teszünk az egészben hagyott paprikával és paradicsommal is. Sóval ízesítjük a levest. Mérsékelt tűzön félpuhára főzzük a húst.

Közben a zöldségeket megtisztítjuk, felaprítjuk. A répaféléket felkarikázzuk, a gombát felszeleteljük, a zellergumót és a karalábét kockára vágjuk, majd a zöldborsóval együtt a leveshez adjuk és az egészet puhára főzzük.

Eltávolítjuk a teatojást, a paprikát, paradicsomot, a petrezselyem- és újhagyma csokrot. A húst kiemeljük, lefejtjük a csontról és kis kockákra vágjuk. Ezt visszatesszük a levesbe. Apró tésztával gazdagítjuk, friss petrezselyemmel díszíthetjük.


Ahogy már írtam, nagyon szeretjük. Tomi is. :) Egyszer, amikor egy kis adag megmaradt anyuéknál és átküldte a kutyáknak, Tomi megjegyezte: azt a fiiiinom levest a kutyáknak adod?? Hát igen, nálunk Vilma és Frakk is jól él. :)


Ahogy a fenti kép is mutatja, tényleg nincs rossz dolguk nálunk. Vilma időnként párnának használ engem. :)



2013. április 2.

Citromos-mákos nyuszitorta


Ez volt az én meglepetésem a családomnak húsvétra. És mint utólag kiderült, szinte mindenki készült valamivel, amiről nem tudtak a többiek. Mintha összebeszéltünk volna. :) Anyu is sütögetett titokban, Mazsi is kreatívkodott és Andrásnak is született egy jó ötlete az édes és sós összepárosítására.

Biztos vagyok benne, hogy tesóm is megmutatja majd, ők miket alkottak az ünnepi asztalra, de most jöjjön az én desszertem egy kis kalanddal fűszerezve. Mert majdnem akadályokba ütközött az én meglepetésem elkészítése. :)


Az én fantáziámat az alább látható kép indította be. Nagyon mutatós és ötletes nyuszi formájú torta van rajta és még az is látható, hogy hogyan kell formázni. Tulajdonképpen két egyforma méretű kerek tortalapra van szükség. Az egyiket meghagyjuk kereknek, a másiknak  pedig mindkét oldalából szimmetrikusan egy-egy íves részt levágunk. Ezek lesznek a nyuszi fülei, a megmaradt darab a nyakkendője.

Nem tűnt bonyolultnak, így mindenképpen meg akartam sütni. A legnehezebb része az volt, hogy kitaláljam, milyen ízű legyen a tortalap és a krém. Csokis és bármilyen magvas nem jöhetett szóba, mert András allergiás rájuk, kókuszos apu miatt nem, mert nem szereti. Néhány nap elmélkedés után megszületett a döntés: mákos lesz a piskóta és citromos a krém.



Nem akartam kísérletezgetni, így elhatároztam, hogy a két kerek tortalap a bögrés mákos hozzávalóiból készül el. Nagyon szeretem azt a sütit, mert napok múlva is olyan puha mintha frissen sütöttem volna és nincs vele sok macera. Csak összeöntögetem a hozzávalókat és megsütöm.

Hozzávalók:
- 2 tojás
- 10 dkg vaj
- 1 bögre cukor
- 1 bögre darált mák
- 1 bögre tej
- 1 bögre liszt
- 1 csomag sütőpor
- 1 teáskanál őrölt fahéj

Mindent ugyanazzal a bögrével mérjünk, lehetőleg 3 dl űrtartalmúval.

A vajat habosra kevertem a cukorral, majd a tojásokkal. Váltakozva, apránként hozzáadtam a mákot, lisztet, tejet, végül a fahéjat és a sütőport. Alaposan összedolgoztam.

Kivajazott, lisztezett kerek tortaformába öntöttem a masszát és 180 fokra előmelegített sütöben kb. 40 percig sütöttem.

Ezt megismételtem még egyszer, hogy két kerek tortalapot kapjak. Kiborítottam két tálcára hűlni.

24 cm átmérőjű sütőformában készítettem a mákos sütiket és miközben lemértem az átmérőjét, akkor ütött szöget a fejembe, hogy vajon mire fog ráférni már nyuszi formátumban??? Számításaim szerint körülbelül 60 cm-es tálcára lett volna szükségem. De nem volt. A legnagyobb lapos gáztepsim is csak alig nagyobb 40 cm-nél. Gyorsan felhívtam anyuékat és próbáltam elmagyarázni, hogy mire lenne szükségem úgy, hogy közben ne  sejtsék, mit akarok sütni. Természetesen nekik sem volt ekkora tálcájuk. Nem lehet, hogy ezen bukjon el a projekt!

Eszembe jutott, hogy bármi megteszi, ami lapos és nagy. Jobb híján Imi behozott a garázsból egy régi könyvespolcot. :):) A szélessége tökéletesen megfelelt, a magassága meg túlzottan is: 90 cm volt. Alufóliával betekertem, hogy mégse a csupasz polcra tegyem a sütit. Lelki szemeim előtt megjelent, hogy hogyan fogjuk átjuttatni anyuékhoz ezt a nem kis darab valamit. Végül megoldottuk, de ez már a vége a történetnek...


Addig még várt rám egy-két feladat. El kellett készítenem a krémet.

Hozzávalók a krémhez:
- 0,5 liter tej
- 1 csomag vaníliás pudingpor
- 3 evőkanál cukor
- 0,5 liter cukrászati habalap (vagy Hulala tejszín)
- esetleg 2 csomag habfixáló
- 1 nagyobb citrom leve

A tejből, vaníliás pudingporból, cukorból pudingot főztem, majd kihűtöttem. Közben felvertem a tejszínt. Én azért szeretem a Hulala-t, mert habfixáló nélkül is jó keményre lehet verni és még másnap is tartja magát, nem esik össze. Ráadásul édesített, így nem kell külön cukrot beletenni.

Amint kihűlt a puding, apránként belekevertem a felvert habba, robotgép segítségével. Így egy krémes habot kaptam. :) Hozzáöntöttem a citromlevet is és összedolgoztam


Következhetett a formázás és a díszítés.

Hozzávalók a díszítéshez:
- lekvár
- bármilyen aszalt gyümölcs
- csokidrazsé
- apró cukorka
- csokireszelék
- vagy bármi, amit a fantáziánk enged :)

A befóliázott könyvespolcra fektettem a tortalapokat, már formára vágva. Eredeti terveim szerint a közepét megkentem volna lekvárral, de annyira lágy volt a tészta, hogy nem lehetett kettévágni anélkül hogy szétesett volna. Így jobb híján a tetejüket kentem meg egy egész üveg házi meggylekvárral. Erre jöhetett a citromos habkrém, befedve minden részét a nyuszinak. Végül arcot is csináltam neki Ági segítségével aszalt áfonyából, szilvából és mazsolából. Színes cukorkából kapott nyakkendőt és fület. Igazán csinos nyuszifiú lett. :)

Mindenki megnyugtatására leírom, hogy sikeresen átjuttattuk anyuékhoz a sütit a nehéz és hosszú könyvespolcon, méghozzá egy kis kitérővel: még nagyiért is elmentünk közben. Én egyensúlyoztam a kocsi hátsó ülésén a művemet.

Nagyon-nagyon finom lett, szerénytelenség nélkül állíthatom. :) A külalakján még van mit javítani, de az ízén már semmit sem kell.