Húsvéti édes-sós süti

Nem vagyok egy konyhatündér, sőt! Eleve nem is lehetek, hiszen kan vagyok, így születtem. Nem erősségem a főzés, az evés annál inkább. Ennek a sütinek az alapját egy nagyon egyszerű muffin recept adta, amit már leteszteltünk, és mondhatom, azaz írhatom, nagyon finom lett. Közeledett a húsvét, összeültünk megbeszélni, mi is legyen a menü. Elgondolkoztam, hogy milyen süti is lenne az, amiben érvényesülhetne a húsvéti hagyományos étel, a sonka és a tojás. Az első tervem egy sonkás-tojásos muffin volt, de erről letettem, mert már így is rengeteg tojásos étel volt tervben, és allergiás is vagyok a rá. A sonkát megtartottam, és a tojás helyett lett az újhagyma. Olyan kis tavasziasnak tűnt a sonka és az újhagyma páros.  Mikor elmondtam a tervem, azért elég érdekesen néztek rám. Sonka meg újhagyma az édes tésztában? Én ragaszkodtam az általam kigondolt sütihez. :) És jól tettem, mert a végeredmény egy nagyon finom, puha és érdekes süti lett.

Nekem még most is összefut a nyál a számban, ha ránézek a képre..

Az alaptésztához, azaz a muffinhoz a következők kellenek:

1 pohár joghurt (lehet kefir is)
2 pohár liszt (joghurt pohara)
3/4 pohár cukor
1 pohár étolaj
1 vaníliás cukor
1 csomag sütőpor

Ez pedig a belevaló, a „töltelék”:

1 csokor újhagyma
20 dkg. sonka

A tészta hozzávalóiból 4 adagnyit készítettünk, mert készült egy másik süti is ezzel egy időben. Arról majd egy másik bejegyzésben lehet olvasni.
Macsekom (Mazsi) a tésztát állította össze, a cukornál aggályai támadtak, de én nem engedtem belőle, tehát belekerült az a 3/4 pohár cukor. Kevesebb mint amennyi a fele, azaz a két adagnak megfelelő mennyiség lett volna. Egy tanácsot megfogadtam, így egy mokkáskanál sót még tettem a tésztába. Miközben a tészta készült, felkockáztam a sonkát, és felkarikáztam az újhagymát, fél centis darabokra. Féltem, ha nagyobbra vágom, lesüllyed az aljára a tésztának. Miután a belevaló megvolt, meghintettem egy kis sóval, biztos ami biztos alapon.  A tésztát elosztottuk, és óvatosan belekevertem az előzőleg felvágott, darabolt hozzávalókat.

Felvágva, majd belekeverve a tésztába..

Változtattam az eredeti elképzelésen, azaz mégsem muffin formába sütöttük meg, hanem őzgerinc formában. Itt igazán a lustaságom volt a mérvadó. Nem volt kedvem több időt tölteni a sütikkel a konyhában. :P Szóval az őzgerinc formát kivajaztam, és a tésztát beleöntöttem, elsimítottam. Előmelegített sütőben, 180 fokon nagyjából 40-50 percig, tűpróbáig sütöttük ezt az egyedi süteményt. Itt megjegyezném, hogy a sütő is egy új dolog nekem - és a tűpróba is -, mert amit csak lehetett, azt én eddig a mikróban sütöttem meg.

Nagyon vártam, hogy megkóstolható legyen, néztem az arcokat az első falat után. Szerencsémre nem kaptam rossz véleményt, ízlett mindenkinek az általam kitalált süti.
És, hogy miért szerencsémre? Mert ehettem volna meg az egészet egyedül. :D
Tehát akiben van egy kis mersz, az igenis bátran vegyítse a nem megszokott ízeket, az édeset a sóssal. Elárulhatom, hogy ezen süti sikerén felbuzdulva , már van két újabb süti ötletem, de ismét nem a megszokott receptet, és ízvilágot  követve.