2012. október 29.

Zöldségekkel sült csirkemell

Múltkor kissé gondolkodóba estem, hogy mit is főzzek. Magamnak. Imi csirkeszárnyakat sütött magának, azt én sajnos nem szeretem. Tudom, most sokan felkapjátok a fejeteket, hogy mit nem lehet szeretni rajta?

Nos, én baromfiügyileg (is) eléggé korlátoltan fogyasztok húst. Csirkéből csak a mellet szeretem, de azt elég változatosan készítem. Sütve, párolva, levesbe, szószba, rakottan, rántva... És még ki tudja hányféleképpen.


Tehát körülnéztem, hogy mit is főzzek magamnak. A csirkemell biztos volt, de hogyan készítsem el? És akkor megláttam a nagy tál paradicsomot és paprikát, amit Bee és Dávid hozott nekünk Halásziból. Saját kertjükben termelt, saját kezükkel leszedett zöldségek voltak. Régen ettem ennyire ízletes paradicsomot, meg kell, hogy mondjam. Meg is fordult a fejemben, hogy nekem is kellene paradicsomot nevelgetni a kiskertben, de aztán rájöttem, hogy a termést nem mi ennénk meg, hanem Vilma és Frakk. :)

Pedig régen gyönyörű veteményes volt az udvaron gyümölcsfákkal, eperrel, paradicsommal, borsóval, uborkával... Amíg Imi nagypapája élt. Ő hihetetlen türelemmel és hozzáértéssel nevelgette a palántákat, kapált, gazolt. Nem akartam elhinni, amikor majdnem 90 évesen körömollóval igazgatta a gyepet, mert tökéleteset szeretett volna. Már évek óta nincs velünk, de gyakran szóbakerül, amikor a szerénységről, természetszeretetről, kitartásról beszélünk. Sok ember számára példa lehetne.


Egy kicsit elkalandoztam, de most vissza a csirkemellhez. Találtam a mélyhűtőben egy kisebb adagot lefagyasztva, de még az is sok volt egymagamnak. Úgy gondoltam, megsütöm az egészet, mert majd Imi is eszik belőle, úgyis elfogy. 

Hozzávalók:
- 1 egész csirkemell, csont nélkül
- paprika (lehet több színű)
- paradicsom
- póréhagyma
- sültcsirke fűszersó
- olaj

A csirkemellet vékony szeletekre vágtam, olajjal elkevert sültcsirke fűszersóval bepácoltam. Egy órát állni hagytam.


Közben felkarikáztam a póréhagymát, kettévágtam a pici koktélparadicsomokat és felcsíkoztam a paprikát. Bee-ék szép húsos, sötétzöld paprikáját és a hűtőben talált maradék TV paprikát használtam fel.

Egy jénai tál alját beterítettem a bepácolt csirkemellel, majd megszórtam a zöldségekkel. Ezután megint csirkemell jött és ismét zöldségek. Addig folytattam amíg el nem fogytak a hozzávalók. A legfelső réteg zöldség volt.

200 fokra előmelegített sütőbe toltam a lefedett edényt és kb. 40 percig sütöttem. Fűszeres tepsis sült burgonyát és fokhagymás sült céklát készítettem hozzá.


Nem volt rossz, de a húst valószínűleg hamarabb kellett volna bepácolni, mondjuk előző este, mert kicsit natúr maradt a hús íze. A sült zöldségek viszont nagyon finomak voltak rajta, ahogy összesültek a páclével.
Ketten is ettünk belőle, mégis elég sok megmaradt a húsból és kezdhettem agyalni, hogy mire használjam fel a zöldségekkel együtt.
Hamarosan jött is az ötlet.... De ez egy másik bejegyzés témája lesz. :)



2012. október 28.

Rózsatorta


Aki jobban ismer engem, az tudja, hogy én nem vagyok oda a nagyon krémes sütikért. Ha semmilyen krém nincs benne, az sem baj. Ilyen sütemény például a rózsatorta, amit apukám szokott készíteni, és mindig nagyon finom. Ezért soha nem készít csak egy adagot.


A rózsatorta hozzávalói 6 személyre:

A tésztához:
50 dkg liszt
2 egész tojás
1 tojássárgája
4 dkg vaj
5 dkg porcukor

3,5 dkg élesztő
2 kockacukor
1 dl tej
reszelt citromhéj
1 csomag vaníliás cukor

A krémhez:
10 dkg cukor
10 dkg vaj



A süti a következőképpen készül:
Az élesztőt a kockacukorral és fél dl langyos tejjel felfuttatjuk, 10 dkg liszttel elkeverjük, kis cipót formálunk belőle, lisztezett deszkán vagy tálban, konyharuhával letakarva, langyos helyen kétszeresére kelesztjük. A maradék lisztet a 2 egész tojással és a tojássárgájával, a vajjal, a cukorral, a reszelt citromhéjjal és egy csipet sóval jól összedolgozzuk, hozzáadjuk a megkelt cipót, és azzal is alaposan eldolgozzuk. Viszonylag lágy tésztát kell kapnunk, ha nem, egy kevés langyos tejet adunk hozzá. Alaposan meglisztezett deszkán kb. fél cm vastagságú, minél szabályosabb téglalap alakúra nyújtjuk a tésztát, megkenjünk a krémmel - azaz a cukorral habosra kevert vajjal - és a téglalap hosszabb oldala felől kezdve nem túl szorosan feltekerjük. A tekercset 3-4 cm hosszú darabkákra vágjuk, vágott felületükre fordítjuk, alul egy kissé összenyomjuk - hogy a krém ki ne folyjon belőle - és egy kivajazott, lisztezett, kerek tortaformába, egymástól némi távolságra körkörösen lerakjuk. Konyharuhával letakarjuk és langyos helyen addig kelesztjük, amíg a csigák-rózsák egymásba nem "nőnek". Ekkor előmelegített, forró sütőbe tesszük (200-220 fok), és kb. 50 percig sütjük. Hústűvel ellenőrizzük, hogy a közepe is átsült-e. 


A vaníliás cukrot feloldjuk a maradék tejben, kivesszük a tortát a sütőből, megkenjük vele a rózsák tetejét és közét, további 5 percre visszatesszük a sütőbe, mígnem gyönyörű, aranybarna színt kap. A formában hagyjuk kihűlni, lehúzzuk a tortakarikát, tálra csúsztatjuk, és így kereken tálaljuk.
A rózsatorta remek kiegészítője a reggeli kakaónak, kávénak vagy tejeskávénak, hűvös estéken pedig a meleg teának.



A Lajos Mari - Hemző Károly féle könyvben az a megjegyzés is szerepel a recept végén, hogy a rózsatorta tulajdonképpen a klasszikus "darázsfészek" egyik változata, csak sokkal mutatósabb.




2012. október 27.

Kelkáposzta főzelék

Ha valami gyors és laktató ételt kell csinálnom, akkor mindig a főzelék jut eszembe. Legtöbbször zöldborsó és zöldbab készül nálunk, mert ezek mindig vannak a mélyhűtőben. Harmadik helyen viszont a kelkáposzta áll, természetesen friss zöldségből.

Vannak, akik nem szeretik, mert túlságosan nehéz ételnek tartják, leginkább a puffasztó hatása miatt. Aki erre érzékeny, elkerülheti a kellemetlen tüneteket úgy, hogy a kelkáposzta első főzővizét leönti.
Sokan fokhagymával, majoránnával főzik, én a teljesen natúr, legegyszerűbb változatra esküszöm.


Hozzávalók:
- 1 fej kelkáposzta (nálunk kisebb fej)
- 2-3 db krumpli
- só
- őrölt kömény
- pirospaprika
- zsír vagy olaj
- liszt

A kelkáposzta külső héját eltávolítom, majd a zöldséget négy felé darabolom és kivágom belőle a torzsáját. A megmaradt leveleket vékonyan felcsíkozom.
A krumplit megpucolom, kockákra vágom.

Egy viszonylag nagy edénybe rétegesen beleteszem a kelkáposzta csíkokat és a krumplikockákat, felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Sóval és őrölt köménnyel fűszerezem. Félig lefedve közepes lángon addig főzöm amíg a krumpli és a káposzta is megpuhul. Ha kell, pótolom az elfőtt vizet.

Ekkor zsírból/olajból és lisztből rántást készítek, megszórom pirospaprikával és belekeverem a főzelékbe. Jól kiforralom. Ha túl sűrű lenne, még lehet higítani vízzel.


Nálam ennyi az egész. Legtöbbször tojást eszünk mellé, vagy éppen semmit. Nekem bőven elég egy üres főzelék minden nélkül, nagyon jól tudok lakni vele úgy is. Pörkölttel és fasírttal is finom.




2012. október 23.

Étcsokoládés almalekvár

A Lidl-ben vásárolt vödrös alma nagy részéből ezt a lekvárt készítettem.A receptje a Vidék íze magazin szeptemberi számában jelent meg és amint megláttam, tudtam, hogy meg fogom csinálni. Csoki és alma? Már jól kezdődik!

Ahogy átolvastam a receptet, már meg is fogalmazódott az agyamban, hogy mi az amit változtatok rajta. Az újságban 1 kg almához 50 dkg zselésítő befőző cukrot, fél csomag mézeskalács fűszerkeveréket és 10 dkg étcsokit kell adni. Ehhez képest én a következőképpen készítettem:

Hozzávalók:
- 4 kg alma (tisztítás, darabolás után)
- 20 dkg cukor
- 1 csomag Haas Dzsemfix 3:1
- fél citrom héjával együtt
- 2 evőkanál cukrozott, reszelt citromhéj
- 1 teáskanál őrölt szegfűszeg
- 2 teáskanál őrölt fahéj
- 10 dkg étcsokoládé

Meghámoztam, felaprítottam az almákat, magházukat eltávolítottam. Egy nagy lábasba feltettem főni, megszórtam cukorral és hozzáadtam a dzsemfixet is. Nagyon hamar levet eresztett és összeesett az alma. Örültem, hogy nem a receptet követtem, mert abban azt írták, hogy reszeljem le a gyümölcsöt. Kicsit hezitáltam, hogy vajon mennyire marad darabos ha csak felaprítom. De szerencsém volt, nagyon jó, lekvárnak való almát sikerült vennem.


Ekkor fűszereztem szegfűszeggel, fahéjjal, valamint cukrozott citromhéjjal. Ezt minden évben kapok a nagymamámtól. Vesz több kilónyi citromot, a levét kicsavarja magának teába, a héját pedig lereszeli, lecukrozza, hogy süteményeket, krémeket ízesíthessünk vele.

A fél citromot vékonyan felkarikáztam és azt is beledobtam a lekvárba. Összességében kb. 1,5 órát főztem. Ez alatta az idő alatt teljesen szétesett az alma, még a merülőmixeremet sem kellett elővenni, hogy pépesítsem. Egészen sűrű lett.

Amint elzártam a gázt a lekvár alatt, belekevertem a felaprított, kisebb-nagyobb darabokra tördelt étcsokit. Ekkor már nem szabad tovább főzni.

Azonnal beletöltöttem az előre elkészített, fertőtlenített üvegekbe. Az üvegeket lekötöztem, néhány percre fejre álítottam, aztán néhány napra szárazdunsztba tettem.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy a csoki mennyire fog beleolvadni az almába. Jól sejtettem, hogy szinte teljesen, hiszen a forró lekvárba kell beledobni. Csokis almáspite íze lett, erős citromos beütéssel. :)

A csoki egyébként nagyon jellegzetes ízt ad neki, nem is tudom mi lett volna, ha a receptet követem és 1 kg almához adok 1 tábla (10 dkg) csokoládét. Valamint amit még fontos megjegyezni: nekem ebből a mennyiségből 7 db 2-3-4 dl-es üveg lett tele, míg a recept szerint 1 kg almából jön ki 4 db 3 dl-es üveg.



2012. október 20.

Amerikai almás pite

Körülbelül egy hónapja hallottam a rádióban, hogy egy magyar mezőgazdasági szervezet szeretné elérni, hogy a jó minőségű magyar almákat is lehessen az áruházláncokban vödrös akcióban kapni, ugyanúgy ahogy a narancsot. Úgy láttam, sikerült a tervüket megvalósítani, mert a Lidl-ben nem sokra rá megjelentek ezek az almák és a kedves vásárló 799 Ft-ért válogathatott magának egy egész vödörnyit. Én is kihasználtam ezt az akciót.

Az alma egy részéből kétszer is sütöttem almás pitét, méghozzá ezt a fajtát, mert nekem ez a kedvencem. Szeretem, hogy a vékony, vajas tészta között rengeteg a gyümölcs.


Pár éve Bee-től tanultam ezt a sütit. Amikor ő először sütötte meg, akkor hozott át nekünk egy kis kóstolót és már akkor beleszerelmesedtem. Azonnal elkértem tőle a receptet. Jó néhányszor elkészítettem már és egy ici-picit átdolgoztam, mert nekem így lett az igazi:

Hozzávalók:
- 40 dkg liszt
- 2 dkg porcukor
- 20 dkg vaj
- 4 evőkanál hideg víz
- csipetnyi só

A töltelékhez:
- 1,1 kg alma (tisztítás, darabolás után)
- 3 dkg liszt
- fahéj
- 2 csomag vaníliás cukor
- 8 dkg kristálycukor
- 2 dkg vaj

A tetejére:
- tej
- barnacukor


A tészta hozzávalóit gyúródeszkán összegyúrtam. Lágy állagú vajjal dolgoztam, így pillanatok alatt összeállt. A tésztát kettévágtam, méghozzá úgy, hogy az egyik felét kicsit nagyobbra hagytam, mint a másikat, mivel az kerül majd a tortaformába és az oldalát is be kell takarni vele, egészen a pereméig fel kell érnie.

Mindkét felet gombóccá formáltam és kör alakúra nyújtottam őket. A nagyobbik felet beleigazgattam a kapcsos tortaformába.

Bee receptje szerint a tésztát összegyúrás után néhány órára hűtőbe kell tenni, mint a vajas tésztákat általában. Úgy lesz igazán finom. Én ezt a részt általában kihagyom. Csináltam már így is, úgy is, nagy különbséget nem érzékeltem egyik változat esetében sem. 

A tortaforma alját ki szoktam bélelni sütőpapírral, de ez csak azt a célt szolgálja, hogy ha sütés után nem emelem át egy másik tányérra, akkor a pite felvágásakor ne sérüljön a teflon sütőforma. Egyébként ha teflonos a sütőforma, akkor nem ragad bele süti a vajtartalom miatt.


Az almát meghámoztam, negyedekre vágtam, a magházukat eltávolítottam. A negyed almákat felszeleteltem. Egy keverőtálban összekevertem a fahéjjal, liszttel, cukorral, vaníliás cukorral. A tésztával kibélelt sütőformába szórtam és elrendezgettem benne. Vajszeletekkel megszórtam a tetejét.

A kisebbik tésztalappal befedtem az egészet. Széleit összenyomkodtam az alsóval. Tetejére hosszúkás lyukakat vágtam, megkentem tejjel és megszórtam barnacukorral.

160 fokra előmelegített sütőben kb. 45 percig sütöttem amíg szépen megpirult a pite.


Ha nagyon ínyenc akarok lenni, akkor még langyosan eszem fagyival. Életemben először 1999-ben ettem ilyen almás pitét fagyival, méghozzá Angliában. 3 hetes tanulmányi kiránduláson voltam Broadstairs-ben és egy fantasztikus családnál laktam. Az anyuka minden nap valami finomságot főzött és sütött. Ők nem a tipikusan angol, ízetlen ételeket ették és én ezen nagyon csodálkoztam. Egyik nap almás pitével és fagyival vártak haza és bevallom, én ettem aznap a legtöbbet a sütiből, nekik nem nagyon maradt. :)



2012. október 19.

Sütőtökös csokis keksz

Bevallom, én a tavalyi évig nem szerettem a sütőtököt. Illetve nem is emlékszem, megkóstoltam-e egyáltalán, vagy még arra sem vállalkoztam. Több területen érzem, hogy kezdek öregedni, de a legegyértelműbb jelek az evés terén vannak, ugyanis már sokkal kevésbé vagyok válogatós, mint gyerekkoromban.


Ennek mondjuk mindenki örül, még én is. Ezért is alakult úgy múlt ősszel, hogy megkóstoltam a sütőtököt, valamint a répát is - süteményben.


A sütőtököt először leves formájában ettem, ami azóta is nagy kedvencem, akár havonta többször is elfogyasztanék belőle néhány tányérral, ami nálam viszonylag kevés ételnél fordul elő. Mivel a leveshez túl nagy tök lett véve, újabb recept után kellett néznem, nehogy kárba vesszen a maradék. Édesszájú révén egy sütit választottam, a sütőtökös csokis kekszet.


A recept, amit a Mindmegette-n találtam, egyszerű, elég gyors és a végeredmény... nem lehet abbahagyni a keksz evését. Először azt gondolja az ember, hogy méz van benne, kicsit hasonlít is az íze a mézeskalácsra. Ebben azonban egy csepp méz sincs, az édességét a sütőtök és a cukor adja.


Tehát ezekből és így készül a keksz:
30 dkg Rama margarin
40 dkg cukor
2 teáskanál fahéj
1 csomag vaníliás cukor
1 tojás
40 dkg liszt (a recept a teljes kiőrlésű búzalisztet ajánlja)
2 teáskanál szódabikarbóna
10 dkg étcsokoládé
40 dkg sütőtök (elősütve)
1 csipet só
25 dkg zabpehely (kihagyható)
10 dkg mazsola (kihagyható)
10 dkg dió (kihagyható)

Egy keverőedényben keverjük habosra a margarint, adjuk hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot, egy kis idő elteltével a tojást és az előre megsütött, héjából kikapart sütőtököt is. Egy másik edényben keverjük össze a lisztet, a zabpelyhet, a szódabikarbónát, a sót, a fűszereket, a csokoládét, a diót és a mazsolát. Óvatosan, apránként adagoljuk a tökös keverékhez. Keverjük alaposan össze. Tegyünk sütőpapírt egy sütőlapra vagy tepsibe, evőkanál segítségével diónyi halmokat tegyünk a tésztából. Forró sütőben 150 fokon süssük 20-25 percig. Hagyjuk kihűlni. A recept szerint jól zárható dobozban, üvegben hetekig is el tudjuk tárolni a tökös kekszeket.
Mi a zabpelyhet kihagytuk a sütiből, de így is remek lett mindkét alkalommal. 


Azt javaslom, ha elkészítitek, hagyjátok több tálcán kihűlni, ne tegyétek hamar egymásra, mert összeragadnak. Nem mintha tépkedve, vagdosva nem lenne ugyanolyan finom.


Utoljára két hete készítettük el Andrással a barátainknak. Azoknak a barátainknak, akik tavaly is elismerően vélekedtek róla annak ellenére, hogy rántott májnak nézték és nevezték.



2012. október 17.

Káposztás tészta (cvekedli) - Alfonzóval

Örök kérdés: borssal, cukorral vagy mindkettővel? :)

A szülői házban nálunk előfordult mindenféle változat. Gyerekkoromban néha cukorral ettem, néha csak borssal. Most meg már el sem tudom képzelni, hogy hogy voltam képes megcukrozni??
Na jó, valljuk be, azért nem olyan egyszerű a besorolása ennek a tésztának, miszerint sós vagy édes, hiszen karamellizált cukron kell megpirítani a káposztát. 

Érdekes visszagondolnom, hogy mennyit nevettem anyukámon, amikor borsozta a tésztát - ő úgy szereti -, mert ahogy megérezte az őrölt bors illatát, azonnal sorozatos tüsszentésbe kezdett. Szegény, alig bírta abbahagyni. Engem meg egyáltalán nem zavart, nem voltam érzékeny az illatára. Nem véletlen a múlt idő, körülbelül 25 éves korom óta én is tüsszögök az őrölt borstól. :)


Biztosan említettem már, hogy nagyon-nagyon szeretem a tésztaféléket. Olyan változatosan lehet elkészíteni! Hússal, hús nélkül, édesen, sósan, rakottan, sütve, és még sorolhatnám. Ha tehetném, csak tésztán élnék. Na meg lecsón, de sajnos annak már nem igazán van szezonja. Most jöhetnek a kicsit nehezebb, laktató ételek, raktároznia kell szervezetünknek télre. A káposzta nálam tipikusan őszi-téli zöldség, így hát az ősz beköszöntével eszembe jutott, hogy nem csak könnyű, paradicsomos spagettiféléket főzhetnék.

A káposztás tésztában egyedül azt a mozzanatot nem szeretem, amikor le kell reszelni a káposztát... Kicsi vagyok, kicsi a kezem is, nem igazán fér bele nagy darab káposzta, ha meg feldarabolom, akkor széthullanak a rétegek reszelés közben. Szerencsére Imi "önként" szokott vállalkozni erre a feladatra. :)

Hozzávalók:
- 1 fej (nálam kicsi) fehér káposzta
- 1 kis fej vöröshagyma
- 1 csapott evőkanál kristálycukor
- olaj
- só
- bors
- tészta

Tehát a káposztát nagylyukú reszelőn lereszeljük - a szerencsésebbek aprítógéppel végzik ezt a műveletet -, majd besózzuk és kb. 20 percig állni hagyjuk.

A cukrot olajon karamellizáljuk, vigyázva, hogy ne égessük el, csak halványbarna legyen. Hozzáadjuk a nagyon apróra vágott vöröshagymát, összekeverjük és lefedve néhány percig pároljuk.

A káposztát kicsavarjuk és rádobjuk a hagymára. Közepes lángon pirítani kezdjük, gyakran megkeverve. Keverés után mindig fedjük le, hogy puhulhasson is. Ez a folyamat elég hosszadalmas, 40-45 percet is igénybevehet, természetesen attól függően, hogy mennyire friss a káposzta és hogy ki mennyire szereti pirosan. Őrölt feketeborssal és ha még szükséges, sóval ízesítjük.

Amíg pirul a káposzta, kifőzzük a KOCKAtésztát, azzal az igazi. A végén az egészet összekeverjük, összepirítjuk.


A káposztás tésztáról mindig eszembe jut Alfonzó és fia, Markos György közös Mozart-paródiája, ahol Alfonzó a német nyelvtudásával remekel, beleszúrva mondandójába a káposztás cvekedlit és a grenadírmarsot is. :)


Erről jut eszembe: egy jó kis krumplis tésztát is szívesen megennék.



2012. október 16.

Csemege uborka Keleti Andrea módra

Tavaly készítettük el legelőször a csemegeuborkát. Néhány üveggel vettünk a boltban is, hátha nem sikerül jól a házi készítésű ubi. Ahogy azt már többször említettük, anya gyakran forgatja a Vidék íze újságot, így az első uborkás receptet is ebből nézte ki. Egy "táncos" uborkát nézett ki, ugyanis az újság Keleti Andreának tulajdonította a csemegeubi receptjét.



Idén már nem vettünk "pótuborkát", mivel ezen kívül készítettünk még egy fajta uborkát, és olyan finomak lettek, hogy nem is vágytunk a boltira. Hamar el is fogyott, úgyhogy idén nagyjából 60 üveg csemegeuborka készült. Természetesen ebből jut Beáéknak, Nagyinak és néhány ajándéknak is jó lehet. 



Így szól a recept a befőző automata gépezet használata nélkül:

Hozzávalók 12 db 7,2 dl-es üveghez:
5 kg 6-8 cm-es uborka
3 l víz
4 dl 10 %-os ecet
5 evőkanál cukor
2 evőkanál só
babérlevél
kapor
fűszerkömény
feketebors
mustármag
koriandermag



Az apró uborkákat megmosom, kefével vagy szivacsdörzsivel is megsikálom. Az üvegek aljába kaprot teszek és szorosan egymás mellé állítom az uborkákat. Üvegenként fűszerezem. A 7,2 dl-es üvegekbe 2 babérlevelet, 6-8 szem fűszerköményt, 3-4 szem feketeborsot, 8-10 szem mustármagot és ugyanennyi koriandermagot teszek.
Elkészítem az alaplevelet: hidegen elkeverem a vizet, sót, cukrot és az ecetet, majd szétmerem az üvegekbe. Fogok egy nagy, lapos lábost, aminek az aljára konyharuhát teszek, belepakolom az üvegeket, majd az üvegek feléig feltöltöm hideg vízzel a lábost. Amikor már majdnem forr a víz, tehát gyöngyözik, el lehet zárni a tűzhelyet. Az üvegeket be kell fedni tállal, vagy bebugyolálni konyharuhákkal. A lényeg, hogy melegben maradjanak. Néhány nap után ki lehet a dunsztból csomagolni az üvegeket és kitenni a kamra polcára.


Idén ketten is részt vettünk a készítésnél. Én szorgosan tépdestem a kaprot az üvegekbe, anya a magokat szórta, majd hárman, Andrásommal kiegészülve dugdostuk szorosan az uborkákat az üvegekbe.



2012. október 15.

Imi tésztája (bemutatja : "a férfi főz" sorozat)

"Aki szeret enni, szeret főzni!" - mert én mindig ezt mondom Mrs. Lipton.....

Prológus: Történt pár éve, hogy egy  hétvégi napon hősünk épp a tv előtt bámészkodva váltogatta a csatornákat. Tekintve a "magas színvonalú" sugárzott műsorokat ez nem is csoda. Az egyik helyen egy főzőműsor közepébe kapcsolt éppen. És amit ott látott maga volt a csoda. Mindenféle friss halat készítettek tésztás körettel. Ennek fele sem volt tréfa, meg is jött egyből a gusztusa valami finomat enni. Igen ám, de otthon a friss hal nem egy szokványos termék, így elindult az agyalás mit is kéne készíteni, főleg abból ami épp otthon a rendelkezésére állt........

Így jött az ötlet, a hozzávalók szülték a receptet. A halat semmiképpen sem akartam olyan hússal helyettesíteni amivel még külön pepecselni kell, ezért választottam a sonkát. A fokhagyma nálam alapfűszer, nagyon szeretem, került is bele bőségesen. Aztán paradicsom, fehérbor és össze is állt minden. Előszőr gondolkodtam még a petrezselymen kívül milyen fűszert tegyek bele, de szerencsére az összeset elvetettem, így lett az igazi.

A neve ezért is lett Imi tésztája, mert nem plagizáltam sehonnan.



Lássuk tehát a hozzávalókat:

-  sok fokhagyma (5-8 gerezd)
- 1 fej hagyma (lila, ha nincs jó a vörös de nem az igazi)
- kb. 1-1,5 kg paradicsom
- 2-3 csomag csirkemellsonka
- száraz fehérbor (ha nincs otthon száraz, jó a félédes is)
- sok apróra vágott petrezselyem
- tészta (kb. 500 g)
- olaj
- só
Az elkészítése igen egyszerű, a kezdőknek is jó szívvel ajánlanám, de sajnos az előkészítés sok munkával jár és aki nem járatos benne, hamar elunhatja. Ha azon túl van, onnantól nagyon gyorsan megy.

Íme:

Az áttört fokhagymát és az apróra vágott hagymát megpároljuk az olajon, ebbe beletesszük és megpirítjuk a csíkokra vágott sonkát. Ezután a pici darabokra vágott paradicsomot beleszórjuk és öntünk rá egy kis bort (kb. 1-2 deci). Fedő alatt főzzük, rövid ideig forraljuk, fűszerezzük sóval, petrezselyemmel. Tovább főzzük, amíg szósz állaga lesz, ízlés szerint öntünk hozzá még bort. A végén belekeverünk kicsivel több főtt tésztát, mint amennyi a szósz, és petrezselyemmel meghintve tálaljuk.



A végeredmény egy könnyed ám laktató étel. Eddig akárkinek csináltam, attól csak pozitív kritikát kapott.Így hát rajta emberek csinálja mindenki bátran, és fogyasszátok egészséggel!

"A férfi főz" rovatot mindenképpen jó ötletnek tartom, főleg azért mert nem csak a nők privilégiuma a főzés. Nálunk is általában megosztva történik.

De ha bográcsolunk, ki nem adnám a kezemből a fakanalat :)





2012. október 14.

Mascarponés-mandulás kávétorta

Nemrég, amikor Juditék nálunk jártak, hoztak nekünk egy nagyon szép és nagyon finom tortát, ami az utolsó morzsáig elfogyott. Különleges citromos-krémes töltelék volt a diós-mandulás piskótalapok között. Már akkor elkértem Judittól a receptet, amit le is írt nekem és most változtatás nélkül bemásolom az ő szavait.


"Íme a torta receptje. Ez az eredeti, én annyit változtattam rajta, hogy a vaníliás cukrokat igazi vaníliára cseréltem, és mivel nem volt elég a mandulám (15 dkg volt otthon), kipótoltam dióval. A mandulát elvileg saját kis kezemmel kellett volna pucolni, forrázni, hámozni és őrölni, de ehhez nem sok kedvem volt, így a Lidl-ben kapható mandulaliszttel helyettesítettem, ami pont jó is volt hozzá, mert kissé darabos.

Tészta:
12 dkg liszt
20 dkg aprított mandula
8 tojás
15 dkg cukor
1 tasak bourbon vaníliás cukor
1 kiskanál sütőpor
1 csipet só
1 dl erős kávé

Krém:

50 dkg mascarpone
3 dl tejszín
1 citrom leve
5 dkg porcukor
1 tasak bourbon vaníliás cukor

+ a tetejére kakaó



A tojásokat szétválasztjuk, a sárgájukat a porcukor felével és a vaníliás cukorrral kikeverjük, majd hozzákeverjük a lisztet és a sütőport.
A fehérjéket a maradék porcukorral és a sóval keméyn habbá verjük és a mandulával együtt beleforgatjuk a tojássárgájás masszába.

A tésztát kb 26 cm-es kivajazott, kilisztezett formába öntjük és 170 fokon sütjük 55-60 percig.

Ha kihűlt szurkáljuk meg villával, vagy fapálcával és itassuk át a kávéval.

A tejszínt a porcukorral verjük habbá és forgassuk bele a citromlével kikevert mascarponét.


A tésztát 3 részre vágjuk és megtöltjük a krémmel, úgy hogy jusson a tetejére is. Végül szórjuk meg kakaóval.



A recept Marton Levente Konyhanyelv c. könyvéből származik, amiben jó kaják és szép fotók vannak, no meg piros színű háztartási gépek amikhez betegesen vonzódom, de mikor megnéztem a könyvben szereplő gépek árát a neten (Kitchen Aid) majdnem elájultam. :)"


A könyv különlegessége - természetesen a recepteken kívül -, hogy az a Béres Dávid készítette a gyönyörű ételfotókat, aki Judit és Tamás esküvőjén fényképezett. Tamás pedig volt olyan gavallér, hogy megvette Juditnak a szakácskönyvet. Ha jól hallottam, lesz még más is, amit Judit elkészít belőle és megkóstolhatunk. :)




2012. október 10.

Mediterrán babos-boros egytál

Egy igazi őszi egytálétellel jelentkezem most. Nem feltétlenül azért, mert mindenhol javában zajlik a szüret és ez a finom babos étel bort is tartalmaz. Inkább azért, mert nagyon laktató, fűszeres és ez az amire szervezetünk vágyik egy-egy esős, hűvös napon.

Valójában én most csak tolmácsolok, mert nem az én művem volt, hanem anyukáméké. Ők főzték és ették én csak fotóztam. Nagyon mutatósnak találtam, ezért úgy gondoltam, ide vele, blogra való étel. Nagyjából egy éve a szüleim beruháztak egy laptopra és internetre és azóta anyukám nagyobb receptgyűjteménnyel rendelkezik szerintem, mint egy sokat megélt nagymama. Ha akarnám, minden nap más ételt posztolhatnék itt a blogon, mert rengeteg újdonsággal találkozom náluk. Ez sem volt ismerős nekem. Mindannyian dicsérték, ezért feltétlenül megörökítem az utókornak. :)  


Hozzávalók:
- 1 kg sertéshús
- 1 nagy fej hagyma
- 2-3 gerezd fokhagyma
- 20 dkg szalonna
- 1 nagyobb zellerzöld
- 2 dl fehérbor
- 1 nagyobb konzerv paradicsompüré
- 2 konzerv vörösbab
- babérlevél
- rozmaring
- só
- cukor
- olaj

A fokhagymát összezúzzuk, a hagymát felkarikázzuk, a szalonnát és a hús felkockázzuk, a zellert felaprítjuk. Ezzel kész is az előkészület. :)

Az olajon megfuttatjuk a fokhagymát, rádobjuk a karikára vágott hagymát és a szalonnát. Kevergetve zsírjára sütjük a szalonnát, eközben párolódik a hagyma is.

Ezután hozzáadjuk a húst és fehéredésig pirítjuk. Felöntjük a borral, paradicsompürével és fűszerezzük a zellerzölddel, babérevéllel, pici cukorral, sóval és rozmaringgal. Jól összekeverjük és időnként megkeverve, lefedve főzzük amíg a hús teljesen megpuhul.

Ekkor hozzáadjuk a leszűrt babot, és még 5-10 percig főzzük. És már tálalhatjuk is!

Még a tesómnak is ízlett, pedig ő nem igazán rajong a babos ételekért. Azon gondolkodtam, hogy akár marhahússal is el lehetne készíteni, de akkor vörösbort öntenék bele fehér helyett.


A fenti képen Mazsi Benője vigyorog a fényképezőgépbe. A kis gombszemű schnauzer úgy tűnik nagyon jól érzi magát Andrással játék közben. Már növeszti a téli bundáját, mert ő is érzi, hogy megérkezett az ősz. Szegényke nem nagyon szereti a hideget. Meg tudom érteni.



2012. október 8.

Töki pompos

A töki pompost úgy is hívhatnánk, hogy "vicces nevű, nagyon finom étel". Tulajdonképpen ez az, amit vásárokban kemencés lángosként vehettek meg, vagy esetleg langallóként hirdetik. Hogy miért is töki pompos lett a neve, arról az interneten különböző oldalak különböző dolgokat írnak, de nagy valószínűséggel azért "töki", mert egy Tök városában élő család védette le a kenyérlángos receptjét, illetve nevét.

Nem nagyon merültem bele a kutakodásba, mert valójában nem szeretnék egyik állítás mellett sem állást fogalni - ami a származását illeti - annál is inkább mert töki pompos receptből is ezerféle kering a neten. Az biztos, hogy én mindig egyféleképpen készítem, és mindig nagy sikert aratok vele. Igaz, hogy nincs kemencém, de a sütőben is gyorsan elkészül és éppolyan finom lesz.


Múltkor, amikor Juditékat meghívtuk ebédre ezt sütöttem a madártejberizs mellé, mert gondoltam, egy kis sós is jól jön az édesség mellé. Természetesen Imi tésztája volt aznap a fő szenzáció, hamarosan annak is jön a receptje. A töki pompost csak egy kis nasinak gondoltam.

Anditól tanultam a receptet, ő volt a Közös konyha(kert)-es blogéletemben az egyik blogszerzőtársam és mindig olyan finomakat főzött. Rengeteg mindent átvettem tőle, a töki pomposért különösen hálás vagyok neki.

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 2,5 dkg élesztő
- 2 db közepes burgonya héjában megfőzve
- 1 teáskanál só
- 2 dl langyos víz

+ feltétnek:
- tejföl
- szalonna
- hagyma
- sajt
- esetleg fokhagyma

Ez az adag nálunk egy nagy gáztepsiben fér el.


A krumplit előfordul, hogy nem héjában főzöm meg, hanem megpucolom, felkockázom és úgy teszem fel sós vízben.
Egy jó mély edényben elkeverem a liszttel a sót, hozzáadom a forrón áttört krumplit majd a langyos vízzel elkevert élesztőt. A robotgépem dagasztókarjával alaposan átdolgozom, és ezután mehet meleg helyre kelni.

Jó 1 órás pihentetés után sütőpapírból levágok egy akkora darabot, ami beleillik a gáztepsimbe és azon pontosan akkorára kinyújtom a tésztát. Beleemelem a tepsibe és 250 fokra előmelegített sütőbe tolom.

A szalonnát és a hagymát felkockázom - mindenki ízlés szerinti mennyiséget használjon - a sajtot lereszelem.
A 10 perc alatt elősütött tésztát vastagon megkenem tejföllel, megszórom a szalonnával és hagymával, beborítom sajttal. Ne spóroljunk a feltéttel, mert ettől lesz igazán finom.

Visszatolom a sütőbe és még 15-20 percig sütöm, amíg a sajt szépen rápirul, a hagyma kissé megfonnyad és a szalonna kiengedi a zsírját. Isteni már az illata is!


Ennyi az egész. Forrón és hidegen is imádom. Nekem nem szokott olyan egyenletes, lapos lenni a tésztája mint a vásárokban kapható kemencés lángosé. Itt-ott megnő, felpúposodik, de ez senkit nem szokott zavarni. Mindenhogy fogy. :)



2012. október 5.

Madártejberizs

Ahogy a neve is mutatja, ez az édesség a madártej és a tejberizs kereszteződése. Én nem rajongok a madártejért, de ebben a formátumban még nekem is nagyon ízlik. Aki külön-külön is szereti ezt a két édességet, az feltétlenül készítse el ezt is - vagy esetleg készíttesse el anyuval, feleséggel, barátnővel, férjjel, stb. - és miután megkóstolta, mondja el a véleményét, nagyon kíváncsi vagyok rá. Azt hiszem, előre borítékolhatom, hogy a többségnél ezentúl gyakori desszert lesz a madártejberizs. :)

Mi először a szüleimnél kóstoltuk. Mivel anyukám nagy rajongója a Vidék Íze magazinnak, elég sok mindent kipróbál azok közül, ami ott megjelenik. Így készült el a madártejberizs is. Utána megfőztem én is és mivel mindkettőnknek ízlett, ezért abban maradtunk Imivel, hogy máskor is elkészíthetem.


De aztán jött a nyár és a meleg miatt elfelejtődött mindenféle madártejjel kapcsolatos dolog. Múlt héten jutott eszembe ez a desszert, amikor azon gondolkodtam, mivel kínáljam meg Juditékat. Meghívtuk őket vasárnapra ebédre, és a főfogás Imi reszortja volt. Remélem rá tudom venni, hogy írja meg a bejegyzést, mint "vendég blogszerző" a különleges tésztájáról, mert ha nem, kénytelen leszek én megtenni. :)

A desszertet én vállaltam és napokig gondolkodtam, hogy mi legyen, ami édes, egyszerű, de mégis kiadós és előző nap is elkészíthetem. Így jutott eszembe a madártejberizs.

Hozzávalók:
- 8 evőkanál rizs
- 1 liter + 8 dl tej
- só
- 15-20 dkg kristálycukor
- 10 dkg tej- / étcsokoládé (vagy 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor)
- 3 tojás
- 2 evőkanál liszt
- 1 csomag vaníliás cukor
+ aki szereti: reszelt citromhéj
+ díszítéshez csokiforgács

1 liter tejben csipetnyi sóval megfőzzük a rizst. Amikor puha, hozzáadunk 5 evőkanál cukrot, belereszeljük a 10 dkg csokoládét, vagy hozzákeverjük a kakaóport (én az utóbbit használtam), majd lefedve hagyjuk állni, tovább puhulni.

A tojások sárgáját simára keverjük 5 dkg cukorral, a vaníliás cukorral, a liszttel és a reszelt citromhéjjal.

Felforraljuk a 8 dl tejet és közben a tojások fehérjét kevés cukorral kemény habbá verjük. Evőkanállal a forró tejbe szaggatjuk, mindkét oldalát megfőzzük. Szűrőkanállal kiemeljük, jól lecsöpögtetjük és félretesszük a habgaluskákat.

A kikevert tojássárgáját lassan a forró tejhez keverjük és kis lángon besűrítjük. Vigyázzunk, hogy ne forraljuk fel.


Ezután desszertespoharakba adagoljuk a csokis tejberizst, rákanalazzuk a sűrű madártejet. Mindegyiknek a tetején elhelyezünk habgaluskákat, majd csokireszelékkel megszórjuk. Egy éjszakára nyugodtan betehetjük a hűtőbe, mert jól lehűtve az igazi.

De aki türelmetlen, az már néhány óra után megkóstolhatja. :)


Mivel nem csak Juditék jöttek át vasárnap, hanem összesen nyolcan voltunk, és ismerem a társaság étvágyát, ezért rögtön dupla adagot készítettem. Rengeteg lett, 18 különböző méretű desszertespoharat tudtam megtölteni. Utólag áldottam magamat, hogy nem csak szimpla adagot főztem, ugyanis mindössze 2 kis pohár maradt meg hétfőre, a többi elfogyott.

Miközben főztem a tojásos krémet, azon gondolkodtam, hogy liszt helyett vaníliás pudingporral is be lehetne sűríteni. Legközelebb kipróbálom, mert szerintem úgy még finomabb íze lesz. Majd beszámolok az eredményről.



2012. október 3.

Darás dödölle

Ahogy a cukkinis tócsninál említettem, apukám gyakran meglep azzal, hogy készít valami olyant, amiről úgy gondolja, hogy ízlene nekem. Szerencsére eléggé egyezik az ízlésünk, így neki ez tiszta haszon: ő is megkóstolhatja. :)

Van egy nagyon jó kis dödölle receptje, mindig nyúzom, hogy azt csinálja meg. Nem mintha én nem tudnám, hiszen pofonegyszerű ételről van szó. De mégiscsak más az amikor ő készíti. Olyan apás... Olyan, ahogyan csak ő tudja, mert beleteszi szívét-lelkét.

Mindig megveszem a Nők Lapját, ami elolvasás után a szüleimnél landol. Az egyik számban négy magyar tájegységet mutattak be. Az egyik ezek közül az Őrség volt, tehát Magyarország nyugati, zalai része. Egy-egy receptet is közöltek a tájegységek leírásánál, az Őrségnél egy búzadarával készült dödölle szerepelt. Mi más is szerepelhetett volna? Hiszen az Őrséget nevezik a dödölle hazájának. Amikor anyu elolvasta, azonnal jelezte apunak, hogy "ezt megcsinálhatnád Bebinek" és az én apukám nem ellenkezett.


Hozzávalók:
- 1/2 kg burgonya
- 20 dkg búzadara
- annyi liszt amennyit felvesz
- vöröshagyma
- kevés zsír vagy olaj
- só

A hámozott burgonyát nagyobb kockákra vágjuk, és sós vízben forrásig főzzük. Belekeverjük a búzadarát, pépesre főzzük, ha kell, további sóval ízesítjük. Beledolgozzuk a lisztet is, hűlni, szikkadni hagyjuk.

A vékony szeletekre vágott vöröshagymát zsiradékban kissé megpirítjuk, majd abból kiszedjük. A visszamaradt zsiradékot szétterítjük egy tepsin. Erre kanállal rászedjük a pihent krumplis-darás masszát, kis halmokat csinálunk belőlük.

Előmelegített sütőben (180 fok) pirulásig sütjük, végül a tetejére helyezzük a sült hagymakarikákat és még kb. 2-3 percig sütjük.

Köretnek is kiváló, de én csak úgy magában szoktam felfalni a dödöllét. Esetleg ennek a tetejére is rakok egy kis tejfölt mint a cukkinis tócsnira, de ez mindig a hangulatomtól függ. :)


Ahogy említettem, ez nem apu szokásos dödölle receptje. Abban nincs búzadara, de ez így is nagyon ízlett nekem. Magyarországon ahány ház... annyi dödölle, tájegységenként változhat az elkészítése. Azt olvastam róla, hogy régen a szegények eledelének is nevezték, hiszen nem kellett megvásárolni hozzá az alapanyagot, azt mindenki megtermelte otthon. Krumpli, zsír, hagyma... Alig kell bele más.

Van ahol cinkének, máshol gánicának, vagy gancának nevezik. Bárminek is hívják, finom és egyszerű.



2012. október 1.

Sütőtök a sütőből

Ez a gyors bejegyzés részben azért jött létre, hogy megmutassam nektek Mazsi szép őszi tökös-virágos kompozícióját. Szerintem kezdjünk ráhangolódni arra, hogy ma már igenis október van, még ha az időjárás nem is ezt mutatja. Itt az ősz, és tudom, hogy sokan nem szeretik, de próbáljuk megtalálni benne a szépséget.
Például ilyent:


Az ősszel együtt megérkezik étrendünkbe a sütőtök is, aminek felhasználási területe hatalmas és nem a halloween-i töklámpásra gondolok. :)
Nyersen saláták, sütve-főzve pedig levesek, sütemények, tészták, lekvárok, rizottók húsokhoz panír is készülhet belőle.

Ezt például tudtátok róla?

"A magja nagy mennyiségű olajat tartalmaz, a 30-38 százalékot is eléri. Tápértéke nagyobb, mint a spárgatöké, szénhidráttartalma, karotin- és C-vitamin tartalma is felülmúlja a többi tökfajtát. Ásványi anyagok bő forrása is, például magas kálium-, foszfor-, vas-, réz-, mangántartalma miatt. Káliumtartalma miatt vérnyomáscsökkentő és vízhajtó hatása is van. Az antioxidánsok és karotinoidok pedig megkötik a szabad gyököket, erősítik az immunrendszert, így hozzájárulnak a keringési betegségek és a daganatok megelőzésében. A tökmagolaj kedvező élettani hatású, hiszen omega-3-zsírsav van benne.....

Csaknem kizárólag sütve szokták fogyasztani, pedig számos más felhasználási módra lenne lehetőség. Felhasználja a cukrászipar és a konzervipar is, például kedvelt bébiételek, ivólevek készülnek belőle. Édeskés, de nem markáns ízű, így sokféle fűszert alkalmazhatunk hozzá, például a belőle főzött leveshez szerecsendió, római kömény, koriandermag, curry és gyömbér is illik. Krumplit kiváltható köret, püré is készülhet belőle alkalmanként, ez esetben rozmaringgal is lehet ízesíteni. Édességként a hagyományos téli fűszerek, a gyömbér, a szerecsendió, a fahéj és a szegfűszeg adhat aromát neki.
Magja pörkölve finom és egészséges "rágcsa", a tökmagolajat pedig salátákba használhatjuk.
A sütőtök sárga, tölcséres virágai is ehetőek, például palacsintatésztába forgatva, olajban sütve különleges csemegét lehet készíteni belőle.
Gyümölcsízekbe is főzik, hogy egy-egy aromásabb, de drágább gyümölcsből készült lekvárnak, íznek tömeget adjon. Otthon elkészíthető különlegesség lehet a töklekvár, vagy tökdzsem: cukorral, citrommal, fahéjjal, szegfűszeggel főzve."


Forrás: HáziPatika.com


Én most a legegyszerűbb, mindenki által ismert felhasználási módját szeretném bemutatni: a sült sütőtököt.
Nagyon sokáig nem szerettem, Imi viszont igen. Ezért mindig rá hárult az elkészítése. De aztán nem tudtam ellenállni sütőből szálldogáló finom, édes illatoknak és mindig belekóstoltam. Mára már ott tartok, hogy elmondhatom: szeretem a sütőtököt. Frissen, forrón az igazi.

A sütőtököt megmossuk, két felé, majd kisebb darabokra vágjuk. Magját kikaparjuk. Egy tepsibe egymás mellé helyezzük a tököket, vizet öntünk alájuk, tetejüket megszórjuk porcukorral (nem sokkal, hiszen a sütőtök elég édes). A tepsit lefedjük és 150-180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Addig sütjük, amíg az illata elkezd szállingózni a lakásban. Ekkor általában már puha, de ha nem, akkor süssük tovább puhulásig.
Ez után a tepsit fedetlenül toljuk vissza a sütőbe és grill fokozatra kapcsolva pirítsuk meg a tökök tetejét. Vigyázzunk, nehogy megégjen!


A képen látható az ősz másik nagy ajándéka is: a dió. Ennek nálunk leginkább Vilma és Frakk örül. Naphosszat tudnak állni a fa alatt és várni, hogy lepotyogjon egy-egy szem, amit ők utána - nem ám ott helyben - a teraszon feltörhetnek és megehetnek. Mi meg nem győzünk kijárkálni az udvarra, hogy megelőzzük a kutyákat és legalább néhány szemet megmentsünk magunknak is. :)