Olaszos ebéd

Két hete Olaszországban nyaraltunk Imivel és a pocaklakóval, méghozzá a Garda tónál, ahogyan azt már a penne római módra című bejegyzésemnél említettem. Rengeteg fotót készítettünk, én személy szerint nem tudtam betelni a látvánnyal és a hangulattal. Már sok mindenkinek említettem, de szerintem el fogom mondani még párszor: nekem a Garda tó kategóriákkal felemelőbb élményt jelentett mint az olasz Adria. Remélem, lesz még lehetőségem visszamenni valamikor, újra bámulni a gyönyörű, tiszta vizű tavat, a hatalmas, sziklás hegyeket, sétálgatni a kisvárosokban a középkori várromok körül, a szűk, macskaköves utcákon.

A szállásunk Sirmione városkája mellett volt, ami tulajdonképpen a Garda tó legdélebbi részén egy benyúló félsziget. Sirmionén kívül felfedeztük még Desenzano del Gardát, Torri del Benacot, Malcesine-t is amikor körbeautóztuk a tavat. Megcsodáltuk a hegyvonulatba vájt alagutakat, némelyik 3 kilométer hosszan húzódik, és végig-végig a tó partján autózhattunk. Egyik nap kicsit távolabbra ruccantunk ki, meglátogattuk Maranellóban a Ferrari múzeumot.

Minden olyan szép és jó élmény volt, hogy még mindig ebből töltekezem. Sokat tudnék írni róla, de helyette inkább elmesélem, hogy természetesen vásárolni is jártunk egy boltba, hiszen önellátók voltunk. Magunknak haza nem hoztunk túl sok mindent - a pénzünk is véges volt és az autóban is a helyünk - de a Garda tó mellett készített olívaolajat, a szicíliai paradicsomszószt és a parmezán-ementáli-Grana Padano sajtok keverékéből készült kis csomagot nem hagyhattuk ott.

Ebből készítettem múlt hét végén ebédet, amikor fáradtan hazaértünk vizsláinkkal egy kirándulásról. Én nagyon szeretem a natúr paradicsomszószokat, nekem elég bele egy pici fűszer, és máris ki van elégítve a tésztaszósz igényem. Imi viszont szerette volna, ha valamilyen húsféle is kerül bele, így végül a következőként készítettem az ebédet.

Volt a hűtőben egy kevés kockázott bacon maradékunk, de inkább sonkának mondanám, mert zsír alig-alig volt rajta. Egy lábaskában gyorsan zsírjára pirítottam, öntöttem alá még egy kevés olívaolajat, rákockáztam két keményebb paradicsomot és fedő alatt 2-3 percig pároltam. Ezután jöhetett a Masseria Raciti bazsalikomos szósza, még egy ici-pici oregano és 5-6 percnyi rotyogtatás. Ezzel készen is volt a tésztafeltét. :) A Masseria Raciti egy Szicíliában készülő tésztaszósz, helyes kis üvegekben árulják. Többféle változata létezik, mi az olívaolajjal és bazsalikommal készült variációt választottuk. Nagy előnye, hogy nincs benne semmilyen hozzáadott adalékanyag, színező, ízfokozó és tartósítószer. A termékekről itt lehet bővebben olvasni.

Kifőztem egy adag spagettit, elkevertem egy evőkanálnyi olívaolajjal. Méghozzá olyannal, amelyet a Garda tó mellett készítenek. Ott egyébként nagy hagyománya van az olajbogyó feldolgozásnak, Bardolinóban például egy olívaolaj múzeumot is meg lehet látogatni. Elérhetősége itt, ezen a linken található.

Tálaláskor a Ferrari sajtgyár Gran Mix Classico reszelt sajt keverékével szórtuk meg a finom szósszal meglocsolt tésztát. Ez a sajtkeverék mint már említettem ementáli, Grana Padano és Parmigiano Reggiano vagyis parmezán sajtok mixéből áll. Természetesen ennek a cégnek is van bőven sajtválasztéka, itt láthatjátok. 

Nagyon finom volt, és négy tányérra elegendő mennyiség. Kicsit visszarepültem gondolatban a nyaralásunk idejére, amíg ettem. :)

Végezetül néhány fotó a rengetegből, hátha ti is kedvet kaptok meglátogatni a Garda tavat.