Rakott hurka és kolbász

Maradékhasznosító ebéd. :) Volt egy kisebb pár hurkám és sütni való kolbászom a mélyhűtőben és ebből terveztem két napra ebédet magunknak. Plusz az egyik napra még bejelentkezett Imi unokahúga, Eszter is, aki azt mondta, hogy nem rajong annyira a hurkáért, de a kolbászt megeszi. Ő egyébként nagy-nagy meglepetés nekem, mert egy vékony, magas, szőke, 19 éves lányból sok olyan étel szeretetét nem nézném ki, amit ő szívesen megeszik és szeret is. Bármit főztem eddig, lelkesen megkóstolta és szinte mindent meg is dicsért, mert nagyon ízlett neki.

Tehát nagyon törtem a fejemet, hogy a hurka és kolbász maradékból hogyan csináljak 5 adagnyit, aztán rájöttem, hogy kicsit megvariálom, kicsit feldobom, nem csak egyszerűen megsütöm, ahogy szoktam.

Előző este kivettem a mélyhűtőből és áttettem éjszakára a hűtőbe a hurkát és kolbászt. Reggelre pont annyira engedett ki, hogy nem volt csonttá fagyva, de még kemény volt, így szépen fel lehetett karikázni viszonylag vastagabb darabokra.

Ezután kizsíroztam egy tepsit, az alját beterítettem egy kisebb fej káposzta felével, amelyet előzőleg csíkokra vágtam (szintén maradék volt). Megszórtam sóval, Szárika Natúr ételízesítővel. 4 db nagyobb krumplit meghámoztam, félbe, majd félkarikára vágtam, valamint 1 nagy fej hagymát is megtisztítottam és kisebb darabokra szeltem.

Elkezdtem a káposzta tetejére sorban lerakosgatni: krumpli, kolbász, krumpli, hurka.... És így tovább amíg el nem fogyott. Az üres helyekre betömködtem a hagymadarabkákat. A tetejét finoman megszórtam sóval - ha valakinek sok lenne, hagyja el nyugodtan - de csak a krumpli miatt, majd lefedtem a tepsit és mehetett be a 250 fokra előmelegített sütőbe. Kb. 30 perc múlva teljesen megpuhult a krumpli, megsült a hurka-kolbász, így fedő nélkül még 10 percig, 180 fokra mérsékelt sütőben grilleztem egy kicsit a tetejét, hogy szép pirosas legyen és már készen is volt.

Tehát akkor még egyszer, a hozzávalók:
- 1 pár hurka
- 1 pár sütni való kolbász
- 1 kanálnyi zsír
- 4 nagyobb krumpli
- 1 nagy fej hagyma
- 1 kisebb fej káposzta (vagy csak a fele)
- só
- Szárika natúr ételízesítő

Mondanom sem kell, bőven elég lett, nem csak 5 adag lett belőle. Eszter háromszor (!) is evett belőle aznap. Először csak megkóstolt egy pár falatnyit, aztán kijelentette, hogy ez így nagyon finom, és akkor szedett rendesen belőle. Majd délután megéhezett és megkérdezte, hogy lehet-e még enni az ebédből. Hát hogyne lehetett volna! :)

Ha valaki extrán laktató ebédet szeretne, akkor javaslom, hogy a káposztát szórja meg még egy maréknyi kockázott bacon-nel. Garantáltan nem lesz éhes utána! :)

A tányéron anyukám brutálisan tormás céklasalátája látható, lehet, hogy erről is írok majd egy bejegyzést.