Málnás eperlekvár

A málnáról mindig a gyerekkori nyarak jutnak eszembe. Kinga barátnőm nagyszülei Vámosmikolán laktak, gazdálkodtak. Hatalmas földjeik voltak, vagy csak én láttam annak, gyerekszemmel. Kinga és öccse nyaranta sok időt töltöttek náluk, és ilyenkor persze időnként ők is besegítettek a zöldségek-gyümölcsök leszüretelésében, feldolgozásában.

Egy-két nyáron én is velük tartottam néhány napra, valahogy sikerült mindig málnaszezonra időzíteni a vendégeskedésemet. Én, mint városi lány örömmel vetettem bele magam a málnabokrok közé, hogy a hatalmas, édes, lédús szemeket óvatosan leszedjem a kosárkámba.

Kingával minimum fél napokat töltöttünk a málnásban, jókat szórakoztunk, több gyümölcsöt ettünk meg, mint amennyit a kosarainkban hagytunk. :)

Azóta sem jutottam hozzá olyan finom és sok málnához. A piacon horror áron van, tényleg csak annyit tudok megvenni, amit egy-egy süteménybe beleteszek, vagy azonnal megesszük. Több üveg lekvárra való mennyiség számomra már elég húzós összegbe kerül.  De mivel nagyon szeretem a málnalekvárt is, ezért kitaláltam, hogy más gyümölccsel egészítem ki - vagyis a más gyümölcsöt egészítem ki málnával. :)

Múlt héten eperlekvárt készültem befőzni, ezért adott volt, hogy kicsivel többet veszek belőle és néhány maréknyi málnát. Így két legyet ütöttem egy csapásra.

Az eperlekvárt a szokásos módon készítettem, úgy ahogy két éve leírtam. 3 kiló eper felhasználásával 7 db kicsi lekvárosüveget tudtam megtölteni.

A málnás eperlekvárból pedig mindössze 3 üvegnyi lett, összesen 1,5 kiló gyümölcsből főztem.

Hozzávalók:
- 1,2 kg eper
- 30 dkg málna
- 1 csomag 2:1-es dzsemfix
- 2 evőkanál cukor

Az epret bő vízben többször átmostam, lecsumáztam, és egy edénybe helyeztem. A málnát szintén megmostam, rászórtam az eperre. Hozzáadtam a cukrot is. Kis lángon melegíteni kezdtem, és amikor már kezdett levet ereszteni a gyümölcs, egy kissé magasabbra vettem a gázt alatta.

Mivel szép, érett gyümölcsöket vett nekem anyu a piacon, nem kellett sokáig várnom, hogy összeessenek, pépesedjenek. Ezután belekevertem a dzsemfixet és sűrűn kevergetve kb. negyed óráig rotyogtattam a lekváromat. Botmixerrel tovább pürésítettem a gyümölcsöket, de csak kettőt-hármat pörgettem benne.

Még forrón beletöltöttem az előre kimosott-kifertőtlenített üvegekbe, celofánnal és az üveg tetejével lezártam, 5 percre fejreállítottam, majd újságpapírba csomagolva mehetett a dunsztba néhány napra.

Egy pici kimaradt belőle, ami már nem fért az üvegekbe, ezt megkóstoltuk, miután kihűlt. Már most tudom, hogy nagyon-nagyon kevés lesz az a 3 üvegnyi lekvár... Jövőre többet kell csinálnom belőle. :)