Sütőben aszalt paradicsom

A képek sajnos nem teljesen tükrözik a valóságot, ezeknél sokkal szebb lett életem első aszalt paradicsoma. Napfény és aszalógép híján sütőben készítettem el, mert úgy hallottam, így is nagyon jó állagot, ízt lehet elérni. Örülök, hogy megfogadtam a tanácsokat és kipróbáltam a sütőben szárítást. Bár nem egy energiatakarékos módszer, hiszen 13 órán keresztül aszaltam a paradicsomokat, de kiszámoltam, hogy még mindig jóval olcsóbban előállítottam, mintha készen venném meg a boltban.

Kicsit későn ébredtem, ezért lemaradtam az igazán finom, húsos magyar paradicsomról, most már csak sokkal lédúsabbhoz jutottam. 3,5 kg-val álltam neki a próbának. Ezeket megmostam, félbevágtam és a vágott felükkel felfelé egymás mellé sorakoztattam kevés olívaolajjal megkent sütőpapírral bélelt gáztepsikre.

Két tepsi lett tele a 3,5 kg paradicsommal.

Mindkét tepsit betoltam az elektromos sütőmbe, a sütő ajtaját egy fakanállal kitámasztottam az ajtaját, hogy a gőz távozhasson belőle szárítás közben. 100 fokra tekertem a hőfokszabályzót és egész éjszaka így hagytam.

Másnap reggel, munkába indulás előtt lekapcsoltam a sütőt, eddigre már szépen összeaszalódtak, jócskán veszítettek nedvességtartalmukból a félbevágott paradicsomok. De még nem voltak az igaziak. Így munka után visszakapcsoltam  a sütőt, most már 120 fokra. További 4 órán át szárítottam - így összességében 13 óra hőhatás kellett nekik - mire úgy ítéltem, hogy készen vannak.

Kissé krémes nagyon jóízű,  nem égett, nem teljesen kiszárított paradicsom lett a végeredmény.

Hagytam, hogy teljesen kihűljön és tiszta, kb. 3 dl-es üvegekbe töltöttem a paradicsomdarabokat, közéjük helyezve különféle fűszereket. Természetesen fűszerek nélkül is tökéletes! Feltöltöttem olívaolajjal, egészen az üvegek pereméig, majd szorosan lezártam.

A 3,5 kg paradicsomból a fenti képeken látható 4 üvegnyi mennyiség lett.