Ismét elmúlt az augusztus és vele együtt a Savaria Történelmi Karnevál Szombathelyen. Évek óta ehhez az eseményhez igazítjuk Imi keresztszüleinek, unokatestvéreinek meglátogatását és feltöltődésünket az ott-tartózkodás alatti sok-sok pozitív élménnyel. És étellel...
A tavalyihoz hasonlóan egy fényképes összeállítást készítettem, hogy nagy vonalakban érzékeltessem, milyen jó dolgunk van olyankor, amikor Erzsi néninél és Miki bácsinál vagyunk. :)
Rögtön a paradicsommal kezdeném. Városi lány lévén - akinek nincs veteményese -, nekem mindig különös öröm, ha olyan ételt ehetek, amit a vendéglátó saját maga termelt meg. A vépi kertben a paprikán, cukkinin, fekete szedren, szilván kívül rengeteg paradicsom érik éppen. Erzsi néni nem szereti nyersen, Miki bácsi pedig csak a hagyományos, normál méretűt. Ez a kis pici, koktélparadicsom minden évben magról nő, és csak úgy ontja a gyümölcsöt - hiszen a paradicsom gyümölcs - magából. Nem győzik szedni és elajándékozni valakinek, aki meg is eszi.
Amikor megérkeztünk, egy vödörnyi várt éppen a sorsára. Én rögtön el is kezdtem enni és be sem fejeztem az elutazásunkig. Finom édes, érett ízű paradicsomok voltak. A reggelikhez is fogyasztottam belőle bőven.
Nagy kedvencünk lett a házi nyers, füstölt, érlelt sonka is, amiből jó nagy darab volt még az érkezésünk napján, utána gyors ütemben fogyott. Miki bácsi nem győzte vágni nekünk a kisebb-nagyobb szeleteket.
Erzsi néni pedig rászoktatott minket a fotón látható Vikorn kenyérre, ami a többféle magon kívül hozzáadott vitaminokat - C, B1, B2, B12, vas - valamint ásványi anyagokat tartalmaz és a C vitamin a sütés után is a termékben marad. Na és a frissessége! Erzsi néni szombaton vett nekünk, hogy haza is tudjunk hozni belőle. Ma szerda van és olyan mintha most sütötték volna.
A házi sajtok sem maradhattak ki a kóstolgatásból. Natúr, fokhagymás, füstölt és chilis ízesítésű volt terítéken. Nekem az utóbbi ízlett legjobban. Ezeket ott szokták venni Imi keresztszülei, ahonnan a házi tejet hozzák.
Persze a házi pálinkák is hamar az asztalra kerültek. Meg a nem egészen háziak is. Miki bácsiék nemrég jöttek haza egy erdélyi kirándulásról, és hoztak magukkal néhány üveggel a helyi specialitásokból. Például a lent látható Csíki köményes valamint áfonya pálinkát. A köményest kicsit nehezen kóstoltam meg, tartottam az ízétől, végül be kellett látnom, hogy nagyon finom, édeskés íze van.
Pénteken átautóztunk Ausztriába egy kis bevásárlásra, valamint sétáltunk egyet Léka váránál. Isteni fagyit ettünk egy bevásárlóközpontban, szerintem az olaszok megirigyelhetnék tőlük az elkészítési módot. Az utóbbi évek legfinomabb fagyija volt, pedig Olaszországban nem volt olyan nap, hogy ne ettünk volna, de az ott kóstolt összes fagyi elbújhat az osztrák bevásárlóközponté mögött.
A szabadban ebédeltünk egy kis hideget, majd Vépre visszaérve Erzsi néni máris nekifogott melegíteni a halászlevet, valamint a zöldséglevest kölesgombóccal és elkészíteni a fokhagymás sült oldalast, ami mellé sült krumplit ettünk...
... valamint Imi unokatestvére, Eszti finom savanyúságát, amiben biztos hogy volt zöldparadicsom, káposzta, uborka, sárgarépa és hagyma. Kérdeztem tőle a receptet, de azt mondta, hogy nincs. Csak úgy "érzésre" állította össze.
Szombaton kora estig Sárváron lazítottunk, a fürdőben. Erzsi néninek ki lett adva, hogy ne készüljön semmivel, mert Miki bácsi és Eszti szervezkedtek a vacsora ügyében.
Mint később kiderült, a Kispityer Halászcsárdába hívtak meg minket, ami Szombathelyen található, nem messze a belvárostól. A környék éles ellentétben állt a belvárossal, ahol a karneválra érkező tömegektől mozdulni sem lehetett. Itt nyugalom volt, és hangulatos élőzene a finom vacsora mellé.
Hatan mentünk vacsorázni, hárman ettünk egy-egy csésze húslevest cérnametélttel, majd következtek a főfogások.
Az enyém volt ez a grill fatányéros, ami mellé pirított burgonya helyett vasi dödöllét kértem. Csak mert imádom a dödöllét és ha már a "hazájában" jártam, nem hagyhattam ki.
Eszti a kedvencét ette, pulykaroládod Viczákné módra hasábburgonyával, anyukája, Erzsi néni ugyanezt rizzsel.
Tomi is egy könnyű, szárnyasból készült ételt választott: baconbe göngyölt pulykamellet sajtmártással, steak burgonyával. Nagyon tetszett, ahogy a pulykamell tekercset felszeletelték, majd pálcákra tűzték.
Miki bácsi mi mást választott volna egy halászcsárdában, mint halat? Harcsapaprikást evett túróscsuszával. Ezen gondolkodott Imi is...
... de végül a steak Pityer módra mellett döntött, amit gombával és barnamártással tálaltak. És nem bánta meg, azt mondta, nagyon finom volt.
Mint ahogyan minden más. Úgy elteltünk a vacsorával, hogy desszertként már csak egy adag somlói galuskát tudtunk megenni (fagyival) Imivel, ketten.
A vasárnapi ebédre összegyűlt az egész család, unokákkal együtt. Erzsi néni már kora reggel óta a konyhában sürgött-forgott, hogy délre elkészüljön minden. Elsőként az aranyló húsleves....
... amit sok zöldséggel, több féle húsból főzött.
Majd Imi egyik kedvencét, sült csirkeszárnyat sütött, méghozzá a Tefal Actifry sütőjében, amivel már én is szemezek egy ideje. Minimális olajjal gyönyörű ropogósra lehet sütni benne a húst, a krumplit, és még sok minden mást, és hozzá sem kell nyúlni közben.
Sült csirkecombok is előkerültek közben a sütőből. Imit ezzel a két féle hússal teljesen boldoggá tette Erzsi néni.
Engem pedig a vadassal, ami tavaly annyira ízlett. Ismét rácsodálkoztam, hogy citromkarikával ízesíti. Most nem felejtettem el, és elkértem a receptjét. Zsemlegombócot is főzött hozzá, meg makarónit, mert én tésztával is szeretem a vadast.
Desszertnek citromos krémmel töltött piskótát sütött, amit sajnos elfelejtettem lefényképezni. Eszti pedig kócos krémest hozott, úgyhogy azt sem tudtam, melyiket egyem. :)
Receptek is lesznek hamarosan, hiszen ahogy említettem a vadasét sikerült feljegyeznem. Ezen kívül a zsemlegombócét is, és Eszti is lediktálta a krémes elkészítési módját.
Ismét sikerült néhány kilót magunkra szedni. Néhány hétig nem árt fogyókúráznunk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése