2014. szeptember 5.

Vörösboros marhapörkölt

Lehetne az is a bejegyzés címe, hogy NAGYON vörösboros marhapörkölt. Az biztos, hogy nem marad "józan" a hús, ha nálunk készül pörköltnek, akár bográcsban akár tűzhelyen főzzük. :) Mi ugyanis egy csepp vizet sem adunk hozzá, csak és kizárólag borral öntözgetjük.

Legutóbb a konyhában készítettem, gáztűzhelyen. Kicsit hiányzott belőle az a füstös íz, ami bográcsolás közben bolondítja meg az ételeket, de mondhatom, egészen jól sikerült. Napokig ettük, hiszen jó nagy adagot készítettem belőle.


Hozzávalók:
- 2 kg marhahús (pl. lábszár)
- 2 nagy fej hagyma
- 2 nagyobb vagy 3 kisebb paprika
- 3 paradicsom
- 8 dl - 1 liter vörösbor
- pirospaprika
- só
- bors
- zsír (vagy olaj)

A pörköltet, lecsót gyakran készítem zsírral olaj helyett. Egészen más íze lesz úgy a szaftjának, amit friss kenyérrel olyan jó kitunkolni a tányérból, lábasból. :)


A húst megmossuk, szárazra töröljük, kisebb kockákra vágjuk. Az inakat, hártyákat igyekezzünk eltávolítani róla, hogy hamarabb puhuljon.

A felaprított hagymát egy lábasban megdinszteljük a zsíron vagy olajon. A tűzről félrehúzva megszórjuk pirospaprikával, jól összekeverjük. A tűzre visszatéve hozzáadjuk a felkockázott paprikát és paradicsomot. Gyengén megsózzuk és fedő alatt addig pároljuk, amíg levet ereszt.

Ekkor beletesszük a húst és gyakran megkeverve kb. 5 percig főzzük fedő nélkül nagy lángon. Ezután lefedve, közepes lángon kb. negyed óráig. Majd felöntjük egy kevés borral, pici sóval, borssal ízesítjük.

Fedő alatt főzzük, közepes lángon egészen addig amíg megpuhul. Ez lehet akár 2-3 óra is. A borból mindig keveset adjunk hozzá, hogy viszonylag sűrű lében párolódjon. Ha szükséges, a végén ízesíthetjük még sóval.


Én szeretem, ha egy kicsit szaftosabb. Magamnak mindig úgy szedek a tányéromra, hogy jó sok leve jusson a köretre, ami lehet tarhonya, sztrapacska, főtt tészta, vagy akár burgonya.

Főzelékhez nem szoktam tálalni belőle feltétként, nekem valahogy az erőteljes vörösboros íz nem hozzáillő.


Ahogy a képen látható, legutóbb tarhonyát és túrós sztrapacskát készítettem mellé köretnek. Csalamádéval, csemege vagy kovászos uborkával nagyon finom. A savanyúság elmaradhatatlan mellőle. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése