2012. július 10.

Étteremajánló: Anno Taverna, Balatonszárszó

Ismét véget ért egy balatoni nyaralás a barátokkal. Évek óta hagyomány, hogy Balatonszárszón töltünk 3-4-5 napot, egy hetet, kinek hogyan sikerül kivenni a szabadságát. Van köztünk olyan, aki már 11. éve jár vissza. Ami fix, az a helyszín: Szárszó. Mindig ugyanannál az idős házaspárnál szállunk meg és innen indulunk nap mint nap gyalogtúránkra, ugyanis kb. 2,5 km-re fekszik a Balaton a háztól. Dombnak le... Aztán este vissza. Dombnak fel... :) De kell is a séta, mert ezek a nyaralások nem a koplalásról szoktak szólni. Ilyenkor előkerülnek a házi készítésű dolgok: lekvár, töpörtyűkrém, tojáskrém, kolbász, sonka, szalonna. És még sorolhatnám. És sorolom is, de ez majd egy másik bejegyzés tárgya lesz.

Most viszont az új rovatunk címéhez hűen éttermet szeretnék ajánlani. Szárszó legjobb éttermét, ahol szinte mindig telt ház van. Nem is nagyon mernénk csak úgy odaállítani, anélkül hogy ne foglaltunk volna asztalt. Az Anno Taverna félúton fekszik a szállásunk és a part között, a főút mellett, egészen pontosan a Szóládi út 1. szám alatt.


Tehát a strand felé menet szoktuk lefoglalni asztalunkat, utána egész nap azon gondolkodunk, hogy ki mit fog enni este. Egyes emberek - például én :) - még itthon, a nyaralás előtt elkezdik bogarászni az étterem holnapján látható étlapot és jó előre eldöntik, hogy tuti azt kérik az első vacsorán. Azért "első", mert előfordul, hogy nem egyszer vacsorázunk ott egy nyaralás alatt. Így történt ez most is, amikor háromszor sikerült betévednünk hat nap alatt...

Elkezdtem gondolkodni, hogy vajon hány éve lehet nyitva az Anno? Eszembe jutott, hogy 3-4 éve biztosan oda járunk, de a kedves felszolgáló kisasszonyunk, Viki említette, hogy ő már 6 éve dolgozik ott. Aztán kiderült, hogy 2001 óta várja a vendégeket az étterem. Azóta csak szépül, bővül, fejlődik és ez meg is látszik azon, hogy mindig rengetegen vannak, pedig körülbelül 120 főt tudnak elhelyezni kint és bent.

A külső, kerthelyiség mediterrán hangulatot áraszt a leanderekkel, világos színekkel...


... a belső termek pedig tele vannak régi képekkel-tárgyakkal, aminek köszönhetően úgy érezhetjük, visszarepültünk az időben és nosztalgikus hangulat áraszt el bennünket. Az egyik falon például rengeteg olyan kép van, ami az 1900-as évek elején készült Szárszón vagy éppen valahol máshol a Balaton partján.


Ő Viki, aki már 6 éve dolgozik az Anno-ban és tavaly is, idén is sikerült az ő asztalaihoz kerülnünk. Ahogy említettem, idén 3 estén is ő foglalkozott velünk, nagyon precízen, gyorsan, kedvesen, mosolygósan. A fenti csoportképet is ő csinálta rólunk, kérés nélkül ajánlotta fel, hogy szívesen elkészíti, hogy mindannyian rajta lehessünk.

Az Anno-ban egyébként mindenki kedves, figyelmes, némelyik pincér vicces, amivel jó hangulatot tud teremteni. Viki egyik kollégája például egy fiatal pártól úgy kérdezte meg, hogy hozhat-e még a főétel után valamit, hogy "esetleg egy kis desszert, fagyi, süti, vattacukor, szotyi, mogyi, töki?" :):)


A borkedvelők hatalmas és minőségi kínálatot találhatnak a borlapon, mi viszont pálinkások lévén inkább a különleges, Zamárdiban készülő Zimek pálinkáknak örülünk. A fiúk rendszerint egy-egy Zimek Irsai Olivérrel koccintanak, most viszont Dávid újított és ő földiszeder pálinkával ünnepelte meg unokaöccse aznapi születését...


... és utána a következő alkalommal is azt kért, míg Tomi maradt az Irsai Olivérnél.  Na meg a sörnél.

Aki nem akart alkoholt inni, az választhatott a sok féle üdítő, a bodza- és málnaszörp valamint limonádé közül. Nálam a bodzaszörp volt a nyerő.


Most pedig beszéljenek a képek. Íme néhány étel fotója, azok közül, amelyeket megkóstoltunk a három nap alatt.

A heti ajánlatban sárgabarack krémleves szerepelt.



Az első napi vacsorám Penne A'la Caruso volt, amelyben cukkini, padlizsán, pritaminpaprika van összeforgatva egy tejszínes-fokhagymás szósszal.



Itt pedig a Nyár slágere látható. A kedves vendég kiválaszthatja, hogy csirke- vagy pulykamellet, esetleg tarját grillezzenek neki, ezt fűszervajjal és salátátával tálalják.


Cordon bleu pulykamellből és a háttérben látható a friss, tejfölös uborkasaláta.



Egy "könnyű" nyári vacsora: malacsült párolt káposztával és sült burgonyával. Akármilyen meleg van, érdemes megkóstolni.


De ha valaki tényleg valami könnyűre vágyik, azt is megtalálhatja az étlapon. Grillezett csirkemellfilé camembert-el csőben sütve, friss gyümölcsökkel, áfonyaszósszal.



Itt pedig az Ínyenc nyárs látható, amiben szűzérmék, bacon, pulyka, hagyma, uborka, paprika szerepel. Röszti és egy hideg mártás jár hozzá.



Nagyon sajnálom, hogy a nagy favoritot, a Tepsiben sült mézes pikáns oldalast nem sikerült lefényképezni, ugyanis ez az az fogás, amit évek óta legalább két ember, legalább egy alkalommal biztos hogy rendel közülünk  Hatalmas adag, és mindig ugyanolyan finom. Na, majd legközelebb.



Végezetül szeretném leírni, hogy azért is kedveljük az Anno Tavernát, mert:
1. A személyzet tökéletesen végzi a munkáját.
2. Nagyon hangulatos hely, akár a kinti akár a benti részben ülünk le.
3. Az ételek minősége, mennyisége évek óta változatlan, vagyis kitűnő.
4. A minőséghez és mennyiséghez valamint ahhoz képest, hogy egy népszerű, balatoni étteremről van szó, az árak nagyon is megfelelőek. Nem a legolcsóbb hely Szárszón, de nem is mondanám túl drágának.

Visszamegyünk. :)



1 megjegyzés:

  1. Többször jártunk már a Tavernában és nagyon elégedettek voltunk, de a mai esetünk után többet a lábunkat be nem tesszük erre a helyre!Érkezésünkkor nem fogadott senki, így mivel kellemes idő volt bátorkodtunk az egyik semmiféle "foglalt" jelzésű asztalhoz leülni. 10 perc utan kifaradt egy idősebb pincér majd köszönés nélkül ránk förmedt, hogy van e foglalásunk. Válaszoltuk, hogy nincs de szeretnénk ebédelni, mire felemelt hangon közölte, hogy az összes kinti asztal foglalt, csak éppen nincs "foglalt táblájuk" majd egy pofavágás és vállrántás között elénk dobta az étlapot. Szíves vendégfogadása után megkérdeztem, hogy esetleg elüljünk-e (a beltéri részen lett volna hely bőven), de kérdésemet meg sem várva az ajtóból kiáltotta vissza lekezelően, hogy már teljesen mindegy, mert már nem állíthat fel minket... Ezek után természetesen nem maradtunk tovább. Sajnos nem volt alkalmam személyesen elmondani a véleményem ezért itt írom le, hogy a minősíthetetlen viselkedése helyett egyszerűen megkérhetett volna minket, hogy fáradjunk át egy beltéri asztalhoz, na persze ehhez kellő udvariasság és intelligencia is szükségeltetett volna! Remélem, minden foglalt asztalhoz megérkeztek a vendégek!

    VálaszTörlés