2012. december 8.

Karácsonyi linzer

Nagyon gyorsan telik az idő, mindjárt itt a karácsony! Hetek óta foglalkoztat a gondolat, kissé frusztrált is vagyok miatta. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. A sok-sok tennivaló nem hagy nyugodni, ráadásul a munkahelyemen is ilyenkor van a főszezon. Egy-két éve kitaláltam - a teljes őrület elkerülése érdekében -, hogy már november elején csinálok magamnak egy kis táblázatot. A novembert csak hetekre bontom le, a decembert viszont napokra. És szépen beleírom a tennivalókat, mikor mit kell csinálnom. Így egy picit nyugodtabb vagyok. Biztos, hogy nem marad el semmi, minden időben be van szerezve, el van készítve.
Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem hatalmas segítség, ha leírok valamit. Olyankor van mihez fordulnom, nem kell az év végén amúgy is leterhelt agyamra hagyatkozni. Nem kell pánikolni, hogy esetleg kimegy valami a fejemből.

Nos, a táblázatomba december első napjaira a következő volt beírva: "2 adag karácsonyi linzert és 2-3 adag pepperkakort megsütni".  Így hát megsütöttem mindkét féle sütit. Először is a karácsonyi linzerről szeretnék írni.
 

Folytatnám Andi magasztalását, mert ezzel a recepttel is ő fertőzött meg. Néhány éve kaptunk tőle karácsonyra két kerek fémdobozt, mindkettő tele volt saját készítésű sütikkel. Két félével. Pepperkakorral és ezzel a karácsonyi linzerrel. Mindkettőt azonnal megszerettük és azóta minden évben elkészítem én is karácsonyra. Hatalmas előnyük, hogy jó előre is meg lehet sütni és nagyon sokáig elállnak lezárt dobozban. Mindig nagy adagot sütök, hiszen ajándékba is tökéletes, ahogyan mi is kaptuk Anditól anno.

Eredetileg Csincsilla-féle karácsonyi linzernek hívják, hiszen Andi Csincsillától tanulta (a két Közös konyha(kert)-es csajszi, ex-blogszerzőtársaim :) ), én viszont lerövidítettem karácsonyi linzerre. Mivel semmilyen másfajta linzert nem szoktam csinálni, ezért nevezhetném simán "A" linzernek is, de maradjon csak az a "karácsonyi" jelző előtte, úgyis csak ilyenkor sütöm minden évben.


Tehát ez a hét a két féle süti elkészítéséről szólt. Méghozzá úgy osztottam be a napjaimat, hogy egyik nap begyúrtam a tésztákat, aztán pihentek egy napot a hűtőben, és másnap kiszaggattam, kisütöttem őket. Harmadik nap újból tésztagyúrás, negyedik nap sütés. Így nem olyan megterhelő, munka után is neki lehet állni.
Főleg, ha az embernek van egy segítsége, aki kiméregeti és összekészíti a hozzávalókat, mire hazaér a munkából. Nálam ez a segítség Imi volt. :) Úgyhogy rám már csak az összegyúrás várt.


Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 25 dkg lágy vaj
- 15 dkg porcukor
- 1 tojás sárgája
- néhány kanál hideg víz

A hozzávalókat összevegyítem és jó alaposan összegyúrom. Annyi vizet adok hozzá, hogy könnyen kezelhető, gyúrható tésztát kapjak. Egy nagy gömböt formálok belőle, folpackba csomagolom és hűtőben pihentetem.

Andi azt írja, néhány órát, de maximum egy napot hagyjam állni. Eddig minden évben kihasználtam a maximumot, az egy napot és így tettem idén is. Viszont úgy vettem észre, hogy most nem tett jót neki ez a sok állás. Nehezen kezelhetővé vált a tészta, ahogy kinyújtottam, összeugrott. Látszik is a képeken, hogy nem maradtak a kiszaggatott formák szabályos alakzatok, nem lettek szép vékonyak, amilyenek szoktak lenni. Talán hamarabb kellett volna nekikezdenem.


Ahogy kiszaggattam a sütiket, sütőpapírral bélelt tepsire rendeztem és 170 fokra előmelegített sütőben 5-7 perc alatt megsütöttem. Egy nagy tálcára gyűjtöttem össze a linzereket és néhány napig félretettem. Ma pedig végre eljutottam odáig, hogy összeragasztgassam őket.

Minden évben más és más féle lekvárt használok a ragasztáshoz. Idén a következő hármat vettem elő: a tavalyi őszibarackos szedret, az idei étcsokis almát és a Lidl-ben vásárolt alkoholos meggyzselét. Mindhárom jó sűrű, linzerösszeragasztáshoz tökéletes lekvár.

Ahogy a képen is látható, lyukas tetejű linzereket is szoktam sütni és olyant is, amit utána csokival vonok be és színes cukorral díszítek. Nekem természetesen a csokis tetejűek a kedvenceim. :)

Először a lyukas tetejűeket rendezem a fémdobozba. Porcukorral meghintek minden sort. Majd a végén a csokis tetejűek következnek. A fémdobozt ezután lezárom és karácsonyig ki sem nyitom. Nagyon-nagyon puha és omlós lesz addigra a süti.


Ahogy látható, nemcsak én készülök a karácsonyra, hanem Vilma és Frakk is. Na nem úgy, ahogy én, ők csak várakoznak. A saját adventi naptárjuk előtt. Mindegyik filc zsebben rejtőzik 4 db jutalomfalat. Egy-egy tőlünk Vilmának és Frakknak és 1-1 a keresztanyjuktól, Mazsitól. :) Éberen őrzik a naptárt, nehogy bárki illetéktelen odamerészkedjen.


Jó készülődést mindenkinek! Legközelebb a pepperkakorral jelentkezem. Ugye tudjátok, hogy mi az?




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése