Szentesi kifli

Hétvégén Anyáék valami sósat gondoltak sütni azzal a céllal, hogy ha finom, akkor a nyaralásuk előtt is ezt készítenek és visznek az útra magukkal. Már az elején elárulom, hogy visznek, azt hiszem már 3 darab sincs a 48-ból. :) Az eredeti recept a Vidék íze augusztusi számában olvasható.

Kelleni fog hozzá:

1 kg finomliszt,

50 dkg fagyos vaj,

5 dl tej,

5 dkg élesztő,

3 tk. só,

cukor,

2 dl olaj,

1 tojás a kenéshez,

15 dkg reszelt sajt a tetejére.

Egy deci langyos cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet egy nagy tálba szitáljuk. A többi tejet is meglangyosítjuk, hozzáöntjük az olajat. A liszthez adjuk a sót, beleöntjük a felhabzott élesztőt, és a tejes olajjal összedolgozzuk. Akkor jó, ha elválik a táltól és a kezünktől. Hat egyenlő részre osztjuk, külön-külön is jól kidolgozzuk. Tálba rakjuk, ruhával letakarjuk, Ha megkelt, minden kis cipóból egy-egy kerek lapot nyújtunk A körlapokat 8 cikkre vágjuk. A cikkeket nyújtófával kicsit átsodorjuk, hogy megnyúljanak, így több tekerés lesz rajta, és ezáltal foszlósabb lesz a sütemény. A vajat hosszúkás csíkokra daraboljuk (kb. 1 dkg legyen mindegyik.) A körcikkek vastag felére rakunk egy-egy vajrudacskát, majd feltekerjük a  tésztát. Sütőpapírral bélelt tepsire rakjuk, megkenjük a felvert tojással, megszórjuk reszelt sajttal, és 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük. Nem kell megijedni, ha kifolyik belőle a vaj, azt majd magába szívja, ha kivesszük a sütőből.

A recept beküldője, Hödör Antalné egy szentesi barátnőjétől kapta a receptet, erről kapta a sós süti a nevét, ami kiváló sör- és borkorcsolya, illetve egy nagy bögre tea is jól illik hozzá.

Málnás őszibaracklekvár

Napok óta a legolvasottabb bejegyzésünk az őszibarack lekvárról szóló, amelyet még 2012-ben posztoltam, amikor elkészítettem életem első őszibarack lekvárját. Ahogy ott olvasható, az nem lett tökéletes állagú, de azóta már finomítottam rajta. Tavaly például két féléből is főztem be: sárga és fehér húsú barackból.

Idén pedig különlegességekbe szántam az őszibarackot. Például fügelekvárt dúsítottam-ízesítettem vele, most pedig málnával párosítottam össze. Azt hiszem, az idei lekvárjaim közül ez utóbbi viszi el a prímet!

Sajnos a málna nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, pedig nagyon szeretem. Csak viszonyításképpen: 3 kg barackból készítettem ezt a lekvárt és 30 dkg málnát adtam hozzá, tehát a 10 százalékát. És ugyanannyiba került 3 kg barack mint a 30 dkg málna! :)

Az arányokat szerintem egészen jól eltaláltam. Az én ízlésemnek szerint pont megfelelő mennyiségű málna került bele. Nem nyomja el a barack ízét, de jól kiérződik a lekvárból.

Hozzávalók:
- 3 kg őszibarack (tisztítva, magozva)
- 30 dkg málna
- 15 dkg cukor

Az őszibarackot megmostam, meghámoztam, kimagoztam és kisebb darabokra vágva egy nagy lábasba tettem. Megszórtam cukorral és fedő alatt közepes lángon főzni kezdtem. Miután felforrt és bő levet eresztett, mérsékeltem alatta a lángot és gyakran megkeverve fedő nélkül főztem tovább, addig amíg teljesen megpuhult a barack. Ekkor botmixerrel pürésítettem, de azért hagytam benne egészben is barackdarabokat, mert én úgy szeretem.

Tovább főztem még körülbelül negyed órát, hogy minél több levét párologja el, majd hozzáadtam a megmosott, lecsepegtetett málnát és összekevertem. Már csak összerottyantottam, hogy éppen csak szétessenek a málnaszemek benne.

A forró lekvárt előre kimosott üvegekbe töltöttem, majd lezártam és 5 percre fejreállítottam. Újságpapírba csomagolva dunsztba tettem a lekvárosüvegeket.

Még csak melegen kóstoltam, de határozottan ízlik! Hidegen biztosan még finomabb lesz.

A fenti mennyiségből 7 db kicsi üveg lekvár készült.

Nektarinos-túrós szelet

Szüleim általában július végén mennek nyaralni kedvenc helyükre, Hajdúszoboszlóra. A napi programjuk itt a gyógyfürdő látogatása szokott lenni, reggeltől késő délutánig ingáznak a medencék között. Azaz inkább apu teszi ezt, anyukám a medencék partján is el szokott tölteni elég sok időt keresztrejtvényt fejtve, olvasgatva. Könyvekkel és különböző magazinokkal szereli fel magát, mindig egy köteg gasztroújsággal tér haza a pihenésből. :) A Vidék Íze magazin természetesen nem hiányozhat az alapolvasmányok közül.

Úgy esett, hogy nyaralásuk utolsó napjaiban éppen megjelent az augusztusi szám, így mire hazaérkeztek, már el is döntötte, hogy mi lesz az első recept, amit kipróbál belőle. Ez a süti volt az. :)

Hozzávalók a tésztához:
- 1,25 dl tej
- 0,5 kávéskanál + 5 dkg porcukor
- 3 dkg élesztő
- 30 dkg liszt
- csipetnyi só
- 1 tojás
- 8 dkg lágy vaj vagy margarin

A tejet a fél kávéskanál porcukorral meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk. A lisztet egy tálba szitáljuk. Hozzáadjuk az élesztős tejet, a tojással elkevert maradék cukrot, csipetnyi sót és a lágy vajat. Alaposan összegyúrjuk, hólyagosra dagasztjuk. Végül a tetejét megszórjuk kevés liszttel és a tálat letakarva, meleg helyen duplájára kelesztjük a tésztát.

Amíg pihen a tészta, elkészítjük a gyümölcsös réteget.

Hozzávalók a rakományhoz:
- 8 db babapiskóta
- 2 kg nektarin
- 75 dkg túró
- 25 dkg tejföl
- 15 dkg porcukor
- 1 csomag vaníliás cukor
- csipetnyi só
- 1 csomag vaníliás pudingpor
- 4 tojás
- 1 citrom reszelt héja
+ a tetejére: fahéjas porcukor

A babapiskótát egy vastagabb nejlonzacskóba kötve nyújtófával finom morzsává törjük, vagy aprítógépben morzsásítjuk. A nektarinokat megmossuk, félbevágjuk, kimagozzuk, majd vékonyan felszeleteljük és egy tálban félretesszük.

A túrót áttörjük, hozzáadjuk a tejfölt, a porcukrot, vaníliás cukrot, sót, pudingport, a tojásokat és a reszelt citromhéjat és jól összedolgozzuk.

A megkelt tésztát lisztezett felületen a sütőtepsinél nagyobb méretűre nyújtjuk. A tepsit sütőpapírral kibéleljük és a tésztát a nyújtófára csavarva átemeljük a sütőformába, belesimítjuk, a belső oldalára felmagasítjuk. Megszórjuk babapiskótával, egyenletesen beterítjük nektarinnal. Majd rásimítjuk a túrókrémet.

200 fokra előmelegített sütőbe toljuk és körülbelül 1 órán át sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy átsült-e. Ha a teteje nagyon pirulna, takarjuk le alufóliával.

Amint kihűlt, szórjuk meg a tetejét fahéjas porcukorral és vágjuk tetszőlegesen kockára vagy hosszúkás szeletre.

Az újságban nektarinos-túrós kockaként szerepel, de mivel én a fotókon látható hosszúkás szeletekben kaptam a kóstolót, kissé átkereszteltem. A lényegen nem változtat. Finom, de a túró miatt elég laktató süti. A magazinban olvasható ötletek alapján szilvával is elkészíthető. Vagy akár hagyományos őszibarackból, persze én azt meghámozva tenném bele.