2018. január 29.

Mákos nudli

Facebook bejegyzésem 2018. január 13-áról:


Éppen ma 11 hónapos a kislányunk. Ahogy közeledik az első születésnapja, egyre többet jut eszembe, hogy Nagyi meghalt mielőtt őt láthatta volna. Pedig nagyon várta az első dédunokáját. Tavaly január 8-án hagyott itt minket, Dorottya február 13-án született.

Gyerekkoromban sokszor töltöttük Nagyiéknál a hétvégéket. Ilyenkor mindig jött a kérdés: mit ennétek, mit főzzek? De ezt nevetve kérdezte, mert pontosan tudta, mi lesz a válaszom: szombaton mákos nudli, vasárnap rántott hús, sült krumplival. Az esetek 97%-ában teljesült a kívánság (bár nekik már biztosan a könyökükön jött ki ez a hétvégi menü), a fennmaradó 3%-ban isteni sült húsokat, palacsintát, makarónit, töltött paprikát.... szóval sokféle finomságot kaptunk. De hiába a sok finom falat, a szombat nekem akkor is mákos nudli nap maradt. Egészen kicsi korom óta be voltam fogva segédkezni: sodortam a nudlikat, szitáltam a mákot. És betegre ettem magam belőle.

Amióta felnőttem, ritkán eszem mákos nudlit. Saját készítésűt pedig szerintem talán egyszer ha ettem. Nem is próbálkoztam vele, hiszen ebben Nagyi volt a profi. Ma mégis nekiálltam. Persze csak áltattam magamat, hogy az enyém is lesz olyan finom mint az övé volt. Sem olyan finom, sem olyan szép nem lett. Hiába tudtam pontosan hogy miből mennyi kell bele, hogyan kell sodorni, vágni, kifőzni. Már az első mozdulatoknál éreztem, hogy hiába. Szerintem Nagyi onnan fentről kacagott, és mondogatta, hogy "pedig hányszor...."!

Tavaly nem tudtam megsiratni. Az a nagymama akit én gyerekkoromból ismertem, a sok különféle betegségnek és a még több erre kapott gyógyszernek, kezelésnek "köszönhetően" már réges-rég nem volt közöttünk. Sem fizikálisan, sem mentálisan nem ő volt már. Én az évek alatt már elköszöntem tőle. Tavaly januárban egy olyan nagymama hagyott itt minket, akinek már megváltás volt a földi szenvedés. 
Biztos vagyok bele, hogy valahol itt van a közelünkben, pontosan tud rólunk mindent.

.... De azért mégiscsak megvárhattad volna a várva-várt dédunokád érkezését, Nagyi!!!

És akkor is megeszem a mákos nudlit, ha nem lett olyan szép és finom mint a Tiéd!


Múlt hétvégén, amikor megkérdeztem Imit, mit főzzek, azt válaszolta: szombaton paradicsomlevest mákos nudlival, vasárnap húslevest rántott hússal. Hát nem aranyos? :) Visszarepített a gyerekkoromba ezzel a válasszal. Csak utólag gondoltam bele, hogy szombaton - vagyis pont a mákos nudlim napján - múlt egy éve, hogy nagyit örök nyugalomra helyeztük. Ugye hogy nincsenek véletlenek?

Az ő emlékére álljon itt a nudli receptje, bár pontos mennyiségeket nagyon-nagyon nehéz írnom, hiszen ezt Nagyi is "érzésre" állította össze.

Hozzávalók:
- 60 dkg öreg krumpli 
- kb. 30 dkg liszt
- 1 nagyobb vagy 2 kisebb tojás
- 1 mokkáskanál só + 1-1 csipet a főzéshez
- 1 csapott evőkanál lágy zsír

A tetejére:
- darált mák, porcukor, olvasztott vaj vagy zsír

A krumplit enyhén sós vízben héjában megfőzzük, leszűrjük és megpucoljuk. (Hányszor égette meg a kezem a forró krumpli!) Hagyjuk langyosra hűlni. A lisztet nyújtódeszkára szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, hozzáadjuk a zsírt, beleütjük a tojás(oka)t, beleszórjuk a sót és krumplinyomón áttörjük a tetejére a burgonyát. Alaposan összegyúrjuk. Lágy, de nem ragacsos, szépen formálható tésztát kell kapnunk, a liszt mennyiségével tudjuk szabályozni. Gömbbé formáljuk, picit pihentetjük.

Egy nagy fazékban feltesszük a vizet forrni csipetnyi sóval. Közben előkészítjük a nudlikat főzésre. A nyújtólapot vagy gyúródeszkát meglisztezzük. A tésztánkból lecsípünk egy kisebb darabot, hosszú hengerré sodorjuk a deszkán. Éles késsel kb. 2 cm-es darabkákra vágjuk, majd mindegyiken sodrunk még egyet a tenyerünk segítségével a deszkán. Áttesszük egy finoman lisztezett tálcára vagy ha van helyünk a deszkán is hagyhatjuk. (Nagyinak volt egy hatalmas tálcája, emlékszem mindig arra pakoltuk át a nyers nudlikat.) Addig ismételjük a műveletet míg az összes tészta el nem fogy. 

A lobogó forró vízbe eresztjük a nudlikat - ezt a mennyiséget kétszerre-háromszorra tudjuk kifőzni, mindig várjuk meg míg újra forrni kezd a víz - és megvárjuk míg feljönnek a felszínre. Ez után még 1-2 percig főzzük és szűrőkanállal szedjük hőálló edénybe, amelyben előzőleg kevés vajat vagy zsírt olvasztottunk meg. (Nagyinál szigorúan zsír került alá!) Forgassuk meg benne a tésztát.

Forrón tálaljuk, külön kínálhatjuk mellé a porcukorral elkevert darált mákot, vagy akár rögtön meg is szórhatjuk vele az egészet, ízlés szerint ki hogyan szeretné.


Nem is tudom, hogy gyerekkoromban, lehetett-e darált mákot készen kapni. Mi mindig egy réges-régi öntöttvas mákdarálón daráltuk frissen. Összehasonlíthatalanul más íze van így mint a zacskós, kész darált máknak! Persze manapság már lusta vagyok frissen darálni...

A fenti képeken a január 13-án készült nudlim látható. Múlt szombaton, 27-én sokkal szebbre sikerült, persze mire lefotóztam volna, elfogyott. Tanulság: gyakorlással újra elő lehet hozni a régi tudást. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése