2017. március 27.

Szalonnás-tökmagos rudak

Múlt héten a névnapomat ünnepeltük családilag, amire apukámtól a szokásos lúdláb tortát kértem. El is készült rendje-módja szerint, és olyan finom lett mint mindig! Csokis piskóta csokis krémmel... nyami!

Viszont úgy gondoltam, hogy előtte-utána jól fog esni egy kis sós rágcsálnivaló, ezért körülnéztem a kamrában, miből tudnék összeállítani valamilyen pogácsafélét. Volt egy kis maradék tökmagom, szalonnám, szénhidrátcsökkentett lisztem, úgyhogy ezekből álltam neki a kreatívkodásnak. Szerencsére az akkor 5 és fél hetes kislányom elég nagylelkű volt, sokat aludt aznap, így mindenféle sietség nélkül tudtam sütni.



Anyu tökmagos pogácsájának a receptjét hívtam segítségül, ez adta az alapot, a végeredmény pedig ebből állt össze:

Hozzávalók:
- 30 dkg liszt (nálam szénhidrátcsökkentett)
- 10 dkg kukoricaliszt
- 25 dkg vaj
- 1 tojás
- 4 evőkanál tejföl
- fél dl tej
- 3 dkg élesztő
- 1 kávéskanál cukor
- 1 evőkanál só
- 10 dkg hántolt tökmag
- 10 dkg kockázott szalonna zsírjára sütve (a zsírjával együtt)
+ a kenéshez 1 tojás

Az élesztőt a cukorral elkevert langyos tejben felfuttattam. A liszteket gyúródeszkára öntöttem, közepébe mélyedést készítettem. Ebbe ütöttem bele a tojást, tettem bele a tejfölt, a durvára vágott tökmagot és a szalonnát a zsírjával együtt, sót, valamint a szobahőmérsékletű vajat. Hozzáadtam az élesztős tejet is. Az egészet alaposan összegyúrtam, kidagasztottam.

Letakarva fél órát pihentettem, kelesztettem. Ezután ujjnyi vastagra kinyújtottam, alulról-felülről, majd jobbról-balról három részre osztottam és meghajtogattam. 10 percig pihentettem, majd újra nyújtottam és hajtogattam.

10 perc múlva kb. 1 cm vastag téglalappá nyújtottam, késsel kb. 1,5 cm széles, változó hosszúságú rudakat vágtam belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztattam és felvert tojással megkentem a tetejüket.

180 fokra előmelegített sütőben barnás-pirosasra sütöttem.



Nagy sikere volt, már langyosan elkezdtük enni. Másnapra el is fogyott, pedig elég szép adag lett belőle. Puha tésztájú, jó ízű sós vendégváró, máskor is biztosan elkészítem.

Végül pedig: íme a mi királykisasszonyunk, az éppen 6 hetes, 4 kilós Dorottya Emmánk. :)






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése