Először is azt ajánlom a kedves kezdő szakácsoknak és szakácsnőknek, hogy ha fagyasztott hússal akartok dolgozni, akkor ne főzéskor jusson eszetekbe, hogy kivegyétek a fridzsiderből, hanem még reggel, vagy előző nap este. Mi ugyanis Andrással éppen így jártunk, ezért lett az ebédünkből tulajdonképpen vacsora. :)
Ezen kívül az sem árt, ha már nem bizonyosodtatok meg ti sem időben arról, hogy van-e otthon gomba, és nem vesztek, de legalább kölcsön kaptok a testvéretektől, ahogy én, akkor ne hagyjátok azt nála, hanem vigyétek haza. Különben a sógorotok viszi utánatok másnap dél körül, amikor éppen a reggelit (?) fogyasztjátok. És rossz esetben még akkor sem jut eszetekbe, hogy a hús még a mélyhűtőben van. No jó, én ilyet nem feltételezek senkiről, kizárólag rólunk. :)
A nehéz kezdet ellenére délután nekiálltunk az ételnek, amihez a következő hozzávalókat használtuk fel:
6 szelet karaj,
25 dkg gomba,
2,5 dl tejföl,
5 evőkanál olaj,
liszt,
2 evőkanál mustár,
1 csokor petrezselyem,
3 gerezd fokhagyma (mi egy teáskanál fokhagymakrémet használtunk),
ízlés szerint só, fekete bors,
néhány szelet sajt (az eredeti receptben nem szerepelt, de András így kívánta :) )
A visszamaradt zsiradékra öntöttük a megmaradt olajat, és rádobtuk a megmosott, felszeletelt gombát. Megsóztuk, megszórtuk a finomra metélt petrezselyemmel, és egy kevés őrölt borssal. Fedő alatt saját levében puhára pároltuk és zsírjára sütöttük a gombát. Ezután belekevertük a mustárt és a tejfölt. A hússzeletek tetejét vastagon bekentük a tejfölös-mustáros-gombás raguval, és a hat husiból négyre sajtszeleteket helyeztünk. A tálat le kell zárni, mi a tepsit ezüstfóliával fedtük le. A forró sütőben addig pároltuk a húsokat, amíg meg nem puhultak.
Köretként - már az esti harangszóra is figyelemmel - rizst készítettünk, mert gyors és mert szeretjük.
Mindkettőnknek nagyon ízlett, sőt, Benő kutya is megkóstolt némi maradékot, tőle sem hallottunk panaszvaut. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése