2014. szeptember 24.

Karfiolleves

Eddigi életem során sok féle karfiollevest ettem már, kezdve az óvodai, erőleves-szerű alapban főtt karfiolos változattal, amibe emlékeim szerint apró kockatészta volt belefőzve, anyukám tejfölös-galuskás karfiollevesén át a buggyantott karfiollevesig, amelybe a nevéből adódóan buggyantott tojás kerül.

Én egy sokadik variációt szoktam készíteni, úgy is mondhatjuk, hogy magyarosan, hiszen pirospaprikával fűszerezem. Na és persze a petrezselyem sem maradhat ki belőle!


Ezen kívül semmi különlegeset nem tudok elmondani róla, mert végtelenül egyszerű levesről van szó. Én nem szoktam sem tésztát sem galuskát belefőzni. A legutolsó alkalommal, kivételesen tettem bele tarhonyát - nem a söréttarhonyát, hanem a reszelt változatot - de mivel Imi annyira megszokta, hogy a zöldségeken kívül nincs benne semmi, ezért jelezte is, hogy legközelebb nem kellene.

Hozzávalók:
- kb. 1 kg karfiolrózsa
- 3 db sárgarépa
- 1 nagy csokor petrezselyem
- olaj
- 1,5 evőkanál liszt
- 1 teáskanál pirospaprika
- só
- bors
- apró tészta, ha valaki szereti a levesben


A megtisztított, kisebb darabokra szedett karfiolrózsákat és a karikára vágott sárgarépát egy fazékban, felhevített olajon néhány perc alatt megpirítom. Közben rászórom a lisztet és a pirospaprikát és folyamatosan kevergetem.

Ezt a módszert Erzsi nénitől, Imi keresztanyujától tanultam, hogy ne kelljen külön rántást csinálni a levesekbe. Így kevesebb zsiradék kerül bele.

A zöldségeket felöntöm bő vízzel, sóval, borssal ízesítem. Félig lefedve felforralom, majd hozzáadom az apróra vágott petrezselymet is. Amikor a zöldségek majdnem megpuhultak, beleszórjuk a száraztésztát - aki szeretne tenni bele - és fedő nélkül puhulásig főzzük a levest.


Ennyi az egész. Nagyon gyorsan el lehet készülni vele, és nem igényel különösebb odafigyelést sem, amíg fő, addig a második fogással is foglalkozhatunk. Például egy jó kis grízes tészta vagy császármorzsa tökéletes párosítás lehet mellé.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése