2013. január 13.

Mézespuszedli, ahogy Emma néni csinálta

A mézespuszedli szerintem szerves tartozéka a karácsonynak. Erre sajnos csak 2012-ben jöttem rá, évekig megfeledkeztünk erről az egyszerű, de nagyon finom sütiről. Eleinte anya nem is mert gyakran próbálkozni vele, mert olyan finomra és puhára nem sikerült elkészítenie, ahogy Emma néni, anya nagynénje csinálta. 

A recept:

20 dkg cukrot, 2 egészt tojást, 1 kávéskanál szódabikarbónát, fahéjat, szegfűszeget, 2 evőkanál olvasztott mézet, és annyi lisztet, amennyit a tészta felvesz, dolgozz össze, nyújtsd ki 1/2-1 cm vastagra, szaggasd ki pogácsaszaggatóval, nyomj a tetejükre egy- egy mogyorót vagy egy-egy fél diót, és 180 fokra előremelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben süsd meg őket! Ennyi lenne. :)


Tavaly december közepén kevés rábeszélés után anya úgy döntött, megsüti a mézes puszit, ahogy a neve a régi-régi kézzel írt receptben szerepelt. Olyan gyorsan ment, hogy nekem csak a mogyorók és diók rányomkodásában kellett segítenem. 
Amikor néhány nappal később, karácsonykor elővettük a gondosan elzárt puszedliket, szomorúan tapasztaltuk, hogy olyan kemények, hogy gyémántot lehetne velük csiszolni. Úgy gondoltam, hogy a fém doboz nem zár elég szorosan, így átpakoltuk őket egy műanyag dobozba. Nagyjából 10 db nem fért bele ebbe a dobozba, így azokat betettük a diócska (illetve idén mogyorócska) sütik mellé, mert ott volt még valamennyi hely.

Egy kis finomság itt is látható :)
Pár nap elteltével ellenőrzést tartottunk, de a műanyag dobozban sajnos semmilyen változás nem történt. Apa viszont meglepve tapasztalta, hogy azok a darabok, amik a mogyorócskák mellett kaptak helyet, megpuhultak. Mi ebből sajnos nem sokat tudtunk meg, mert ha már megpuhultak, a nagy részüket meg is ette. :)

Ezzel egyértelművé vált, hogy valamit a puszedlikhez kell tenni, amitől elszívhatják a nedvességet, és meg tudnak puhulni. Egy kapott jó tanács szerint almát vagdostunk a puszedlik közé, és vártunk. Ennek végre meglett a hatása. Bár már elmúlt karácsony és túl voltunk a szilveszteren is, idén végre olyan puhák lettek a mézespuszedlik, hogy alig bírtuk ki, hogy ne együk meg őket egyszerre. :)

Anyukám két nagynénje: Ilonka és Emma néni, nagybátyja: Laci, és Bea meg én Iszkázon

Idén már rutinosak leszünk, nem várunk heteket az ehető puszedlikre. Lehet, hogy telepakoljuk a dobozokat almával! :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése