Tökfőzelék

Nem tudom ki hogyan van vele, de én nagyon szeretem a tökfőzeléket. Nem volt ám mindig így! Két dolgot utáltam gyerekkoromban nagyon - többet is, de azokat kevésbé - : a tökfőzeléket és a spenótot.

Azt hiszem, akkoriban még anyukám ízlése dominált bennem, mert ő a mai napig nem eszi meg a spenótot. Na jó, azért ha csinálok valamit, ami spenótos ízesítésű, mindig megkóstol 1-1 falatot belőle és közli, hogy nem is olyan rossz. A családi legendárium szerint, amikor először próbált velem spenótot etetni, ültem vele szemben az etetőszékemben és az első kanálnyit rögtön visszaköptem rá. Büszke is volt, hogy rá hasonlítok és soha többet nem próbált spenótot adni nekem. Néhány éve viszont próbaképpen csináltam magunknak egy kis spenótot és rájöttem, hogy határozottan finom.

A tökfőzelékkel más a helyzet, mert azt anyu azóta megeszi, ha nagyon muszáj, én pedig kifejezetten megszerettem, főleg úgy ahogy apukám szokta készíteni. Ezt mindig azzal magyarázom, hogy 7 évente megújulnak az ember sejtjei, változik az ízlés.

Múlt héten kaptunk Imi kollégájától szép nagy, házi termesztésű tököket, úgyhogy nem volt kérdés, mit fogok főzni. Friss és zsenge volt, úgyhogy nagyon gyors ebéd lett belőle, főleg úgy, hogy volt néhány előre elkészített fasírtom is a mélyhűtőben, azokat csak ki kellett sütnöm mellé.

Sajnos nem igazán van tökgyalum - a nem igazán azt jelenti, hogy van ugyan, de nem szeretem használni, mert mindig elhajlanak a pengéi használat közben és ez idegesít engem - ezért késsel szeleteltem fel. Az egyik ujjamon még látszik a munka nyoma. :) Nem lett olyan szép, mintha legyalultam volna, de a célnak megfelelt.

Hozzzávalók:
- 1 nagyobb tök
- 1 citrom leve
- 1 kisebb fej hagyma
- olaj
- 1 (kisebb) csokor kapor
-  tej
-  2 dl tejföl
- 1,5 evőkanál liszt
- húsleveskocka + víz vagy csontlé
- só

A felaprított hagymát és a szintén felaprított kapor felét olajon megfonnyasztottam. Rádobtam a legyalult (felszeletelt tököt), hozzáöntöttem a citrom levét, és annyi csontlét, hogy ellepje az egészet.

Fedő alatt addig főztem, amíg a tök megpuhult. Jelen esetben kb. 20 perc kellett hozzá, mert nagyon friss volt. Ekkor csomómentesre kevertem a tejfölben és egy pici tejben a lisztet és hozzáadtam a tökhöz. Jól kiforraltam. Ha szükséges, ekkor sózzuk, savanyítsuk még, és ha túl sűrű lett, engedjük fel tejjel.

Hozzáadtam a maradék kaprot és kb. 2 perc múlva már tálalhattam is az időközben kisütött fasírttal együtt.

Ennyire egyszerű. Az előkészület tovább tart, mint maga a főzés. :)

Azoknak, akik nem szeretik a tökfőzeléket, szeretettel küldöm a következő képet, hogy valami jó is legyen ebben a bejegyzésben. Frakk-kal és Vilmával pihenünk a hétvégi királyréti kiránduláson egy jó kis labdázás után, ami a 35 fokban nem is volt olyan egyszerű. Még az örökmozgó kutyáknak sem.