Sokan nem ezen a néven ismerik ezt az igazán finom palacsinta-fánk házasítást, hanem talkedliként, cseh fánkként vagy kőttes fánkként. Nálunk otthon mindig tarkedli volt a neve, gyerekkoromban Nani viszonylag gyakran sütött jó nagy adagot belőle. Aztán hosszú évekre elfelejtődött. Szerintem a mai napig nem jutott volna eszembe, ha valaki nem posztol egy fotót róla a Facebook-on néhány hónappal ezelőtt.
Én inkább kelt mini palacsintaként gondolok rá mint fánkként. Mi mindig serpenyőben sütöttük, méghozzá olyanban, amelyben 3 mélyedés van kialakítva. Tükörtojás készítésére is megfelelő és tarkedli sütésére is. De lehet kapni kifejezetten tarkedlisütő edényt, amelyben félgömb alakú mélyedések vannak, sőt kapható kifejezetten tarkedlisütő gép is.
A jó öreg és klasszikus Horváth Ilona-féle receptet használtam.
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 5 dl tej
- 2 dkg élesztő
- 2 tojás
- 10 dkg cukor
- csipetnyi só
+ a sütéshez olaj
A lisztet egy tálba tettem, szobahőmérsékleten hagytam egy kicsit melegedni. Közepében kialakítottam egy kis mélyedést. Ebbe beleöntöttem 2 dl langyos tejet, egy kevés cukrot és az elmorzsolt élesztőt. Meleg helyen kissé megfuttattam.
A tojásokat kettéválasztottam, a fehérjét visszatettem a hűtőbe, a sárgáját pedig hozzáadtam az élesztős liszthez a maradék cukorral, csipetnyi sóval és a 3 dl meglangyosított tejjel együtt. Robotgéppel alaposan elkevertem.
A tálat letakartam és egy órán keresztül meleg helyen kelesztettem. Ezután kemény habbá vertem a tojásfehérjét és belekevertem a kelt tésztába. További 10 percig pihentettem.
Végül a tarkedlisütőt kiolajoztam és kanálnyi adagokat helyeztem a tésztából a mélyedésekbe. Mindkét oldalukat pirosra sütöttem.
Frissen a legfinomabb, fahéjas cukorral megszórva, lekvárral meglocsolva.
Egy kiadós leves után tökéletes második fogás! Vagy reggelire, vacsorára, desszertként... Szóval bármikor fogyasztható, mindig nagyon jól esik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése