Tudom, hogy vége már a farsangi időszaknak, de fánkot enni nemcsak olyankor szabad. Egész évben, bármikor jólesik, főleg hogy annyi féle variációja létezik: szalagos, sütőben sült túrófánk, párnacsücske, tarkedli, képviselőfánk édes és sós változata, valamint burgonyafánk - hogy csak azokat említsem, amelynek receptjei blogunkon már megtalálható.
Egy elég népszerű változatról azonban még nem esett szó idáig. Gyerekkorom egyik meghatározó süteménye a csöröge- vagy más néven forgácsfánk, amelyet nagymamám készített mindig. Én pedig amikor lehetett, segítettem neki, hiszen nagyon élveztem a száz éves, rézből készült derelyevágóval formázni a tésztacsíkokat.A csörögefánk lényegesen gyorsabban készül el mint például a szalagos fánk, hiszen nem élesztős, kelt tésztából áll. Rövid ideig kell csak pihentetni, addig például felmelegíthetjük az olajat, amelyben azután kisütjük.
Nevét az alakjáról kapta, a hosszúkás, középen bemetszett és ezen a nyíláson átfordított tészta forgácsokat formáz.
Hozzávalók:
- 25 dkg liszt
- 3 tojás sárgája
- 1 evőkanál porcukor
- 1,5 dl tejföl
- 5 dkg vaj
- csipetnyi só
+ sütéshez olaj
Öntsük egy tálba a lisztet, morzsoljuk bele a vajat, majd adjuk hozzá a porcukrot, tejfölt, sót és a tojások sárgáját. Gyúrjuk össze sima, egynemű tésztává, formázzuk gömbbé és tegyük hűtőbe kb. negyed órára.
Kezdjük el melegíteni az olajat.
A tésztát lisztezett felületen nyújtsuk néhány milliméter vastagságúra és derelye- vagy pizzavágóval vágjunk belőle hosszúkás, négyzet alakú darabokat. Mindegyik közepébe metsszünk egy csíkot és ezen fordítsuk át a tészták egyik végét.
Forró olajban süssük aranybarnára a fánkok mindkét oldalát.
További termékinformáció ezen a linken olvasható a Méhes-Mézes lekvárokról.
Langyosan a legfinomabb! A tejfölnek köszönhetően azonban nagyon puha tésztája van ennek a fánknak, így másnap is fogyasztható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése