Mantovai hústekercs

Egy olyan étel receptje következik blogunkon, amely - szerintem írhatom Mazsi nevében is - gyerekkorunk vasárnapjainak emlékét idézi fel bennünk.

Valamikor a 80-as években jelentek meg Lajos Mari és Hemző Károly szakácskönyveinek első részei. Anyukám onnantól kezdve megvette az összeset, a mai napig ott sorakoznak szépen egymás mellett a könyvespolcon és sűrűn forgatja is őket. Ha jól emlékszem, a legelső a 99 Húsétel 33 színes ételfotóval című volt. Ez a kedvence, sok mindent kipróbált belőle. A mantovai hústekercsre is abban a könyvben bukkant rá és miután először megfőzte, rendszeres vasárnapi ebéd vált belőle.

Ma is érzem orromban jellegzetes illatát, amely a fehérbornak és a friss petrezselyemnek köszönhető. Előfordult, hogy én segédkeztem a kis húsbatyuk kötözésénél és utána, amikor eltávolítottuk a madzagokat, én kaptam meg, hogy a ráolvadt sajtot lerágcsálhassam róla.

Hozzávalók:
- 8 szelet sertéscomb
- 10 dkg vékonyra szelt mortadella
- 10 dkg szeletelt ementáli sajt
- 10 dkg túró
- 1 db zsíros kockasajt
- 1 csokor petrezselyem
- olaj
- só
- bors
- 3 dkg vaj
- 2 dl fehér bor
- 2 dkg sűrített paradicsom
- 1/2 húsleveskocka vagy ételízesítő

Aki nem szereti a sertéshúst, készítheti akár pulykamellből is. Lényeg, hogy nagyobb szeletek legyenek, hiszen tölteni kell majd, aztán feltekerni.

A hússzeleteket megmossuk, szárazra töröljük, kissé kiklopfoljuk. Egy csipet sóval, borssal megszórjuk az egyik felüket, beborítjuk egy-egy szelet mortadellával majd sajttal. Figyeljünk, hogy a mortadella és a sajt akkora legyen mint a hús.

A túróhoz hozzáadjuk a kockasajtot és a felaprított petrezselymet. Villával alaposan összenyomkodjuk, összedolgozzuk. Megkenjük vele a húson fekvő sajtszeleteket.

Óvatosan feltekerjük a húst, vigyázva hogy a töltelék ne potyogjon ki. Zsineggel szorosan megkötözzük minden irányból. Egy mélyebb serpenyőben megforrósítjuk az olajat és a vajat. Erős tűzön átforgatjuk benne a batyukat, hogy kifehéredjen minden oldala. Meglocsoljuk a borral és fedő nélkül, közepes tűzön addig főzzük, amíg elpárolog a leve.

Közben kevés vízben feloldjuk a leveskockát/ételízesítőt, hozzákeverjük a paradicsompürét és a húsra öntjük. Mérsékelt tűznél fedő alatt puhára pároljuk a batyukat.

Végül kiemeljük a serpenyőből, eltávolítjuk a zsineget és előmelegített tálra szedjük. Meglocsoljuk a saját mártásával. Forrón tálaljuk!

Anyu rizst szokott főzni hozzá, Lajos Mari szerint burgonyakrokettel is finom.

Tehát ez volt az egyik olyan étel, aminek elkészítésében időnként segédkeztem anyukámnak. Nem véletlenül posztolom ezt most, nem véletlen, hogy most jöttek elő gyerekkori emlékeim konyhai ténykedésemről. Ugyanis Facebook oldalunkon még javában zajlik a Kiskukta fotópályázat, amelyre már rengeteg kép érkezett, fel is töltöttük az albumba. Jó látni, hogy manapság is sok gyerek segít szívesen szüleinek, nagyszüleinek sütni-főzni. A lelkes arcocskákban magamra ismertem. :)