Meg kell, hogy mondjam, rutinom az már van. Lassan 20 éve én vagyok a családban a "kókuszgolyógyáros", ez az én feladatom. A pályafutásom még általános iskolás koromban kezdődött...
Nem tudom, mostanában és más iskolákban hogyan történik, de nálunk hatodikos korom körül kezdett kialakulni egy hagyomány: minden évben karácsonyi vásárt rendeztek az osztályok, ami arról szólt, hogy saját készítésű dolgokat árultunk a "standunkon", vagyis a folyosóra kipakolt iskolapadokon. Ez egy komoly esemény volt, szülőket, barátokat vártunk, és sok-sok bevételre számítottunk tőlük. A befolyt pénz az osztálykasszába került és közös kirándulásra, közös élményekre fordítottuk. Nagyon érdekes termékeket árultak az osztályok: sütiket, különböző csomagolópapírral bevont ajándékdobozokat, egyedi készítésű ékszereket. Például olyan hajcsatot, amin szárított citrom vagy narancs volt. Kézzel készített karácsonyfadíszeket és hasonló kreatív dolgokat. Mindenki lelkesen készült valamivel, a szülők pedig még lelkesebben látogatták ezt az eseményt.
Valószínűleg bennem már akkor megmutatkozott a sütés-főzés szeretete, hiszen az első vásárra is sütivel készültem. Méghozzá egy kókuszos sarokkal. Sajnos már nem emlékszem pontosan a receptre, csak arra, hogy az anyukámnak előző évben karácsonyra vásárolt Dr. Oetker süteményeskönyvéből néztem ki és egyből megtetszett, mert annyira jól nézett ki. Mondanom sem kell, a kivitelezés hagyott maga után kívánnivalót, az én sütijeim nem lettek túl mutatósak. De elfogyott a vásárban és nekem ez volt a lényeg.
Következő évben már áthívtam Kinga barátnőmet segítségnek, hiszen ő is kezdett egyre otthonosabban mozogni a konyhában. És a mi konyhánkban is, szó szerint MOZOGNI. Jó hangulatú táncos, éneklős fiestát rendeztünk kókuszgolyókészítés közben - úgy látszik, ez a kókuszos vonal valamiért megmaradt nálam előző évről. Nagyjából 1993-at írtunk ekkor, üvöltött a magnóból DJ Bobo, a 2Unlimited, Haddaway és a többiek. Na meg Cherokee-től a Cherry Coke. :)
A kókuszgolyóink fantasztikusan sikerültek, mind elfogytak és szép kis bevételt hoztak az osztálykasszára. Azóta is, akárhányszor csinálom, mindig eszembe jut. És az is, hogy akkor még puskáznom kellett a receptjét és pontosan kimértünk mindent Kingával.
Hozzávalók:
- 75 dkg darált keksz
- 20 dkg vaj
- 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
- 4 személy részére elegendő kávé
- 3 evőkanál porcukor
- 1 evőkanál rum
A darált kekszet az olvasztott vajjal, lefőzött kávéval, kakaóporral, porcukorral, rummal alaposan összegyúrjuk. Golyókat formálunk, közepükbe 1-1 szem (rumos) meggyet rejtünk és kókuszreszelékben megforgatjuk. Egy éjszakát hűtőben állni hagyjuk majd mind megesszük. :)
Azóta már nem méregetek, csak érzésre öntöm egymáshoz a hozzávalókat. De ami nem változott: csak rumos vagy valamilyen alkoholos meggyet vagyok hajlandó beletenni, hiszen az a lényeg benne. :)
Anyukám általában minden évben tesz el jó pár üveg rumosmeggyet, hogy legyen a kókuszgolyóba, lúdláb tortába. Viszont volt olyan év is, amikor újított és narancsos konyakos meggy került fel a kamrapolcra. A legutóbbi kókuszgolyó gyártásnál ezt használtam fel, illetve a saját készítésű, pálinkában érlelt meggyet.
Ezekkel sem volt rossz, de rumossal az igazi. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése