Szerencsére vannak jolly joker ételeink, kifejezetten ilyen esetekre. Ezeket akár havonta többször is megfőzhetném, akkor is ugyanolyan jóízűen fogyasztanánk el, mintha évek óta nem ettük volna. Ilyen a paprikás csirke is, ami nemcsak nekünk, hanem Tomi barátunknak is nagy kedvence.
És mostanában felfedeztem, hogy ha marad a csirkéből, "újrahasznosíthatom" és hortobágyi húsos palacsintát készíthetek belőle. De ez majd egy későbbi bejegyzés tárgya lesz.
A legfinomabb paprikás csirkét Vépen szoktam enni. Imi keresztanyuja Erzsi néni utolérhetetlenül főzi: jó szaftosan, tejfölösen. Friss nokedlivel és házi csemegeuborkával kínálja. A szaftosság és tejfölösség megegyezik az enyémmel, az övé mégis mindig sokkal finomabb. Mert azt ő csinálja. :)
Anyukámék időnként kilátogatnak a XVIII. kerületi pestszentlőrinci piacra. Nagymamám Kispesten lakik, így onnan szoktak neki bevásárolni, főleg húsféléket a Vezér-Hús hentesüzletéből. Olyankor megkérdeznek engem is, hogy mire van szükségem és hozzák a csirkét, pulykát, kacsát... Tehát ha vésztervként eszembe jut paprikás csirkét főzni, mert éppen nincs más ötletem, akkor csak benyúlok a mélyhűtőbe és előkapok a combokat és melleket.
Hozzávalók:
- kb. 1,5 kg csirkehús (comb és mellfilé vegyesen)
- 2 közepes fej hagyma
- 1,5 - 2 db paprika
- 2 db paradicsom
- 2,5 dl tejföl
- 2 csapott evőkanál liszt
- őrölt bors
- pirospaprika (esetleg még Piros Arany)
- só
- víz
- olaj
A csirkemell filéket bőr nélkül kisebb darabokra vágom (1 egész mellet 6 darabra szoktam), a combokat, ha egyben vannak, bőrrel együtt kettéválasztom alsó- és felsőcombra.
A hagymát felaprítom, olajon, fedő alatt megpárolom. Félrehúzom a tűzről, megszórom pirospaprikával, felöntöm egy pici vízzel, összekeverem és visszateszem a gázra az edényt. Beleteszem a csirkedarabokat és minden oldalukat fehéredésig pirítom. Hozzákeverem a felkockázott paprikát és paradicsomot, sóval, borssal ízesítem, majd felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje.
Fedő alatt közepes lángon addig főzöm, amíg a hús megpuhul. Ekkor a tejfölt simára keverem a liszttel és apránként hozzáadom a csirkéhez. Jól kiforralom. Ha túl sűrű lenne, akkor kevés vizet adok hozzá és azzal együtt főzöm még kb. 10 percig.
Frissen a legjobb, de akár három napig is meg tudjuk enni, annyira szeretjük. Főtt tésztával tálalom, mert Imi nem nagyon szereti a nokedlit. Én nagyon, de magamnak nem állok neki csinálni. Ugyanannyira szeretem a tésztát is, így nem jelent problémát, ha azzal kell ennem. :) Cserébe én még magamnak teszek rá plusz tejfölt a tányéromon.
És ahogy említettem, időnként előfordul, hogy valamennyi hús marad még a több napi fogyasztás után, ekkor életbe lép a B terv, vagyis elkészül egy adag hortobágyi húsos palacsinta...
