Mézes-cukros-fahéjas mandula, dió, mogyoró

Judit már sokszor bizonyította, hogy szeret a konyhában sürögni-forogni és ebben még az sem akadályozza meg, hogy nap mint nap az egyre gyorsabban fejlődő Bobó után rohangál és játszik vele, mesél neki.

Nem is ő lenne, ha nem saját készítésű gasztroajándékkal lepte volna meg Mikulás alkalmából a család felnőtt tagjait. Már hetekkel ezelőtt eltervezte, hogy mézes-cukros-fahéjas mandulát és mogyorót készít. A héten meg is valósította ezt, hogy a Mikulásnak segítsen december 6-án a csizmákba pottyantani az csomagokat.

Karácsonyi ajándéknak is nagyon jó ötlet lehet!

Hozzávalók:
- kb. 25-30 dkg mandula, törökmogyoró, dió, vagy mindez vegyesen
- 2 evőkanál olaj
- 2 evőkanál méz
- 2 evőkanál víz
- 10 dkg cukor
- csipetnyi só
- 1-2 kávéskanál fahéj

A mandulát / mogyorót / diót egy serpenyőben 10-15 perc alatt, gyakran megkeverve, rázogatva megpirítjuk.

Egy tálban összekeverjük az olajat, mézet, vizet és 30 másodperc alatt megmelegítjük a mikróban.

A folyékony keverékkel nyakon öntjük a mandulát, diót, mogyorót és 3 percig, folyamatosan kevergetve "sütjük" a serpenyőben.

A cukrot, fahéjat, sót összevegyítjük és a felével megszórjuk a serpenyőben található csonthéjasokat. Addig pirítjuk, míg elolvad a cukor, vigyázva hogy ne égjen oda. Ekkor hozzáadjuk a fahéjas cukor másik felét is. Ezzel már csak addig sütjük, amíg szép egyenletesen bevonja a mandula, dió, mogyoró külsejét, nem olvasztjuk rá a cukort.

Sütőpapírral leterített tálcára borítjuk, villával széthúzogatjuk és hagyjuk kihűlni. Ekkor már kézzel is szétszedhetjük az esetlegesen összeragadt szemeket.

Judit szép kis tölcsérszerű csomagokat készített a fahéjas csemegének. Bobó pedig szakszerűen leellenőrizte a csomagokat, hogy egészen biztosan jól vannak-e lezárva. :)

Látható, hogy Bobó nem bízott semmit a véletlenre, precízen átvizsgálta az összes ajándékot.

Nagyon köszönöm a receptet Judit, na és persze a cuki képeket! :)

Mézeskalács torta

Karácsonyi torta, bár múlt héten András névnapjára készítettem. Már régóta szemezett vele és megosztotta velünk a linket Citromhab gyönyörű blogjáról, finoman célozva arra, hogy szívesen elfogadná névnapjára.

Nem is volt kérdés, hogy szívesen megsütöm, annál is inkább mert azonnal beleszerettem a kép alapján. Persze rögtön tudtam, hogy én megközelítőleg sem tudok olyan látványos díszítést varázsolni a tetejére mint Citromhab, de gondoltam, majd rögtönzök valamit.

Ilyen lett a végeredmény:

A tojáshabos díszítéssel, írókázással mindig meggyűlt a bajom, így azt a lépést nagyvonalúan átugrottam. Mindössze terülőmázat simítottam rá és ezt szórtam meg cukorgyönggyel és cukorkákkal. Na jó, meg a kimaradt tésztából szaggattam 4 db virágformát.

Citromhab 18 cm átmérőjű tortához írta a mennyiségeket, én nagyobbat szerettem volna készíteni, így másfélszeresére növeltem az adagokat és kisebb módosítással eszerint készítettem a tortát:

Hozzávalók a tortalapokhoz:
- 45 dkg liszt
- 11 dkg porcukor
- 15 dkg olvasztott méz
- 2 kisebb tojás sárgája
- 19 dkg vaj
- 1,5 kávéskanál szódabikarbóna
- 1 púpozott mokkáskanál mézeskalács fűszerkeverék

A száraz hozzávalókat egy tálban összekevertem, hozzáadtam a tojássárgáját, vajat, mézet. Gyorsan összedolgoztam, sima tésztává. Gömböt formáztam belőle és fóliába csomagolva hűtőbe tettem.

Sajnos nem volt sok időm, így nem tartottam benne 2-3 órán keresztül, mindössze addig amíg a krémet elkészítettem.

Hozzávalók a krémhez:
- 4,5 dl tej
- 4,5 evőkanál tej
- 23 dkg vaj
- 15 dkg porcukor
- 1,5 kávéskanál vaníliakivonat

A tejet egy lábasba öntöttem, csomómentesre kevertem a lisztet benne, majd folyamatos keverés mellett sűrűre főztem. Kihűtöttem.

A vajat a cukorral és a vaníliakivonattal kihabosítottam, majd apránként adagolva hozzá a tejes masszát sima krémmé kavartam.

A tésztát öt egyenlő részre osztottam, gömbökké formáztam és egyenként elvégeztem a következő műveletet: a tésztagömböt vékonyra nyújtottam, egy lapostányért fejjel lefelé ráfektettem és körbevágtam. A korongot átemeltem egy sütőpapírral bélelt sütőlapra és 170 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt készre sütöttem. Ekkor még kicsit lágy volt a tészta, de a levegőn megszilárdult.

Mind az öt lapot kisütöttem, a leeső tésztát összegyúrtam, kinyújtottam és virág alakúra szaggattam. Az utolsó lappal együtt megsütöttem.

Amint a tortalapok kihűltek, a krémmel váltakozva rétegezve megtöltöttem. A torta tetejére terülőmázt készítettem.

Hozzávalók a mázhoz:
- 1 tojásfehérje
- kb. 20 dkg átszitált porcukor
- 1 teáskanál étkezési keményítő
- 1 kávéskanál víz

A tojásfehérjét robotgéppel félkeményre vertem, majd fokozatosan adagoltam hozzá a porcukrot és a keményítőt. A végén beledolgoztam a vizet is. Akkor van készen, amikor nagyon lassan folyik le a habverőről.

Ezzel a mázzal vontam be belülről kifelé haladva a torta felső lapját. Kb. 2 órát hagytam a hűtőben dermedni-száradni, majd cukorgyöngyökkel, cukorkákkal és a mézeskalács virágokkal díszítettem.

Másnapra tökéletesen megszilárdult a máz és teljesen megpuhult a tészta. Nagyon-nagyon finom torta, kellemesen édes, fűszeres, szinte szétolvadt a számban.

András nagyon jól választott. Köszönöm a receptet, Citromhab.

Madártej

Imi egyik kedvenc édessége, a madártej következik, úgy ahogyan apukám készíti. Nem sűrűn fordul elő nálunk ez a desszert, leginkább csak hűvös időben. A sok tojás miatt melegben könnyen megromlik, vigyázni kell vele.

Régen a nagymamám privilégiuma volt a madártej, ő már rutinból főzte és akkora habgaluskákat gyártott hozzá, mint egy nagypárna. Soha nem esett neki össze. Az enyém mindig pici lesz miután leszűrtem, apukámnak meg hol így-hol úgy sikerült eddig. De most úgy tűnik, ő is megtalálta a tuti módszert, mert a legutóbbi alkalomkor, Imi névnapján gyönyörű nagy galuskák úszkáltak a vaníliamártás tetején.

Hozzávalók:
- 1,5 liter tej
- 6 tojás
- 15 dkg + 3 evőkanál cukor
- fél rúd vanília vagy vaníliás cukor
- 1 púpozott evőkanál liszt (vagy 2 csomag vanília ízű pudingpor)
- 1 marék mazsola

A mazsolát beáztatjuk vízbe.

A tojásokat kettéválasztjuk. A sárgáját 2 dl tejjel, a 15 dkg cukorral és a liszttel (vagy a pudingporral) kikeverjük. A maradék tejet a vaníliával felforraljuk. Félrehúzzuk a tűzről. 4 evőkanálnyi tejet a tojásos keverékhez dolgozunk, majd azt folyamatosan csurgatva a forró tejhez keverjük. Visszatesszük a tűzre, takaréklángra. Addig főzzük, amíg sűrűsödni kezd. Forrnia nem szabad, nehogy összecsomósodjon a tojás.

Akkor van készen, amikor a kanálról nem fut le, hanem bevonja. Ekkor hozzáadjuk a leszűrt mazsolát is és jól kihűtjük a vaníliamártást.

A tojásfehérjét a 3 evőkanál cukorral kemény habbá verjük. Egy nagy lábasban vizet forralunk. Teáskanállal vagy gyerek evőkanállal galuskákat szaggatunk a habból és a vízbe helyezzük. Egyszerre csak keveset tegyünk bele, mert nagyra nő. Ha jól felemelkedett, megfordítjuk és a másik felét is körülbelül 1 percig főzzük. Szűrőkanállal kiemeljük a habgaluskákat és lecsepegtetjük. Ezt ismételjük addig, amíg el nem fogy a tojásfehérje.

Tálalás előtt a kihűlt vaníliamártásra púpozzuk a habgaluskákat. További mazsolával, reszelt citromhéjjal díszíthetjük a tetejét.

Apu időnként vaníliapudingot szokott liszt helyett belekeverni, ekkor két csomagot használ hozzá. Sűrűbb lesz mint a lisztes változat.

Na és a habgaluska: az eredeti recept szerint a vaníliamártáshoz felhasznált tejben kell kifőzni a tojásfehérjét, nagymamám azonban világ életében vízben főzte meg és szerinte ez a titka, hogy nem esik össze.

Most apu is így csinálta, kiskanállal szaggatta és a végeredmény önmagáért beszél.

Mondanom sem kell, nálunk nem másfél liter tejből szokott készülni egyszerre. :)