Héjában sült töltött krumpli

Hónapokkal ezelőtt találtam ennek a köretnek a képét a Facebook-on. Még akkor lementettem a gépemre, de vagy nem volt alkalom, amire elkészíthettem volna, vagy elfelejtettem. Amikor anyukámmal és a tesómmal a húsvéti menüt állítottuk össze, akkor viszont kipattant a fejemből, hogy éppen ideje lenne megcsinálni. Így nem is volt kérdéses, hogy a tojásos-kolbászos-paprikás fasírt mellé ez lesz az egyik köret.

És milyen jó döntés volt! Mindenkinek ízlett, szinte az utolsó darabig elfogyott. Érdemes vele bíbelődni egy kicsit, mert amennyire mutatós, annyira finom.

Valójában a tölteléknek szánt dolgok felszeletelése, darabolása a legmunkaigényesebb az egészben. A többi szinte megy magától. Szerencsére, nekem volt egy nagy segítségem, Imi. Amíg én a húsvétra szánt hidegtálakat csináltam - beszámoló érkezik hamarosan azokról is -, addig ő előkészített mindent a bulgurhoz és a töltött krumplihoz. Másnap már csak sütni kellett és töltögetni.

Hozzávalók:
- közepes méretű sárga krumpli, lehetőleg nagyjából egyforma nagyságúak
- olaj
- só
- tölteléknek: kolbász, sonka, sajt, lilahagyma, szalonna, stb.

A krumplikat megmostam, szárazra töröltem és feléig-háromnegyedéig sűrűn bevagdostam. Egymás mellé helyeztem egy üveg sütőtálban és egy szilikonos ecset segítségével sós olajjal jó alaposan megkentem mindegyiket. Figyeltem, hogy a résekbe is jusson az olajból.

Alufóliával letakartam a tálat és 250 fokos sütőben kb. 35-40 percig sütöttem, amíg majdnem megpuhultak a krumplik.

Ekkor kivettem a tálat és jöhetett a töltögetés: az egyik résbe kolbász, aztán sajt, sonka, lilahagyma... Egészen amíg el nem fogyott. Sajnos volt olyan, hogy eltört a krumpli, ahogy feszítettem szét, hogy beférjen például a kolbász. Ezen a technikán még van mit javítani, de szerencsére nagy részt egyben maradtak.

A sütő hőfokát mérsékeltem 200 fokra és most már nem takartam le a tálat. Visszatoltam a sütőbe és kb. 15 percig sütöttem még. Addigra megpuhult a krumpli, a kolbászból kezdett kisülni a zsír, a sajt megolvadt. 

Szépek lettek és finomak. Egy kis változatosság a sült krumpli és a krumplipüré után. Csak vigyázni kell, hogy könnyű húsétel mellé tálaljuk, mert önmagában is elég laktató. Ha valaki szeretné, akár önálló ételként is eheti. Én készítenék hozzá valamilyen tejfölös vagy joghurtos öntetet és máris megvan egy finom vacsora.

Tojásos-kolbászos-paprikás fasírt

Húsvéti menünk folytatódik! A tavaszi tyúkhúsleves után szintén egy kissé tavaszias jellegű, zöldséges étel következett: ez a különleges töltött fasírt. Kicsit hagyománytörő, hiszen nem az egyszerű, egyben sült fasírt és nem is a gombócokká formált, zsemlemorzsával borított.

Sok-sok finom töltelék van benne, ami főtt tojásból, apróra vágott kolbászból és felkockázott kaliforniai paprikából áll. Ráadásul a hús sem csak zsemlével, fűszerekkel és tojással van összedolgozva, hanem még kakukkfű és dijoni mustár is érdekesebbé teszi az ízét. És ha még ez sem lenne elég, elárulom, hogy egy fehérboros-joghurtos-petrezselymes öntetet szokott anyukám kínálni hozzá.

Hozzávalók a fasírthoz:
- 1 szikkadt zsemle
- 4 + 2 db tojás
- só, bors
- 1 piros húsú paprika
- 1 nagy csokor petrezselyem
- 1 nagy fej hagyma
- 4 gerezd fokhagyma
- 10 dkg füstölt kolbász
- 1 evőkanál + 1 kávéskanál olaj
- 1/4 kanál (szárított) kakukkfű
- 1 evőkanál dijoni mustár
- 1 kávéskanál csípős paprikakrém
- 50 dkg darált hús
- 15 dkg sajt

A zsemlét beáztatjuk langyos, sós vízbe. 4 tojást sós vízben keményre főzünk, hideg vízben lehűtjük, majd meghámozzuk és felkarikázzuk. A paprikát kicsumázzuk, kis kockákra vágjuk. A petrezselymet megmossuk, leveleit lecsipkedjük és felaprítjuk. A kolbászt is kisebb kockákra vagdaljuk. A hagymát nagyon apróra vágjuk, a fokhagymagerezdeket áttörjük.

Felforrósítunk 1 evőkanál olajat, a hagymát megfonnyasztjuk benne, majd hűlni hagyjuk.
A zsemlét alaposan kinyomkodjuk, a hagymával, a petrezselyem felével, a maradék 2 tojással, a
kakukkfűvel, a mustárral, a paprikakrémmel és a fokhagymával a húshoz adjuk. Ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, jól összedolgozzuk.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Egy kb. 30 x 40 cm-es tepsit kibélelünk alufóliával, és megkenünk olajjal. Egyenletesen elsimítjuk rajta a húsmasszát, a tetejét megszórjuk reszelt sajttal, majd úgy, hogy a hosszanti széleken 5-5 cm szabadon maradjon, beterítjük a tojáskarikákkal, valamint a kolbász- és paprikakockákkal.

A fólia segítségével szorosan feltekerjük (eltávolítjuk róla a fóliát), betesszük a sütőbe és kb. 45-50 perc alatt szép pirosra sütjük. Tálalás előtt 10 percig pihentetjük, aztán tálra emeljük és felszeleteljük.

Hozzávalók a joghurtos öntethez:
- 2 dl natúr joghurt
- 2 gerezd fokhagyma
- 1/2 dl fehérbor
- 1/4 kávéskanál porcukor
- 2 evőkanál olívaolaj
- 1-2 csipet chillipor
- apróra vágott petrezselyem
- só
- bors

A joghurtot, bort, porcukrot, olívaolajat, chiliport, a maradék petrezselymet és 2 gerezd fokhagymát valamint ízlés szerint sót és borsot turmixgépbe helyezzük és néhány pörgetéssel sűrű péppé keverjük. Jól lehűtve kínáljuk a fasírt mellé.

Szóval ilyen különleges és finom volt a második fogás húsvét vasárnapján. Természetesen anyu nem ekkora adagot szokott készíteni, hanem legalább dupla mennyiségűt, hiszen ha hatan-heten körülüljük az asztalt, mindenkinek bőven kell, hogy jusson belőle. A fenti mennyiségek 4 személyre lettek kalkulálva.

Ezen a képen látható, hogy milyen köretek készültek a fasírthoz. Apukám finom krumplipüréje mellé főztem még egy kis zöldséges bulgurt is és elkészítettem végre azt a töltött krumplit, amit már olyan régen terveztem. Nagyon nagy sikert aratott, erről olvashattok majd a következő bejegyzésben.

Tavaszi tyúkhúsleves

Ez a leves anyu egyik specialitása. Régebben gyakran kértük tőle, hogy ezt főzze, aztán elfelejtettük egy időre. Amikor a húsvéti menüt terveztük, akkor jutott eszembe, hogy milyen régen főzött ilyent. Az utóbbi időben inkább a sima húslevest részesítettük előnyben, de most újra felfedeztük ezt a méltatlanul elfeledett tyúkhúsleves-kistestvért.

Nevezhetnénk akár így is, hiszen jellegét tekintve nagyon hasonlít rá. Ma már bele sem tudok gondolni, de gyerekkoromban nem szerettem a húslevest. Jó, ha két evőkanállal belém tudtak diktálni. Bezzeg most! Akár minden héten ennék. Ha elmegyünk egy vendéglőbe, étterembe enni, akkor az esetek 90%-ában valamilyen húslevesfélét rendelek. A kedvencem lett. Semmi sem esik annyira jól egy hűvös napon mint egy finom, házi húsleves. Pláne ahogy anyu csinálja. Ebből meg aztán tényleg nem sajnálja a belevalókat és mindig egy hatalmas adagot főz belőle, hátha egy egész zászlóaljat meg kell etetnie belőle. :)

Hozzávalók (kevesebbhez, mint amekkora adagot anyukám szokott főzni :) )
- 1 csontos-bőrös csirke- vagy tyúkmell
- 1 csokor újhagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 csokor petrezselyem
- só
- szemes bors
- 1 zöldpaprika
- 1 paradicsom
- egyéb zöldségek: sárgarépa, fehérrépa, karalábé, gomba, borsó, zellergumó
- levesbetétként apró tészta

A húst megmossuk, belehelyezzük egy jó nagy fazékba, felöntjük hideg vízzel és felforraljuk. Az első levet leöntjük róla. Megismételjük az előzőeket és közepes lángon újra felforraljuk a vizet. Ha esetleg hab keletkezik a tetején, leszedjük róla.

Az újhagymát a zöldjével együtt és a petrezselymet csokorba kötjük és amikor a víz felforrt, beletesszük. A megtisztított fokhagymát és a borsot teatojásba zárjuk és ezt is beledobjuk. Így teszünk az egészben hagyott paprikával és paradicsommal is. Sóval ízesítjük a levest. Mérsékelt tűzön félpuhára főzzük a húst.

Közben a zöldségeket megtisztítjuk, felaprítjuk. A répaféléket felkarikázzuk, a gombát felszeleteljük, a zellergumót és a karalábét kockára vágjuk, majd a zöldborsóval együtt a leveshez adjuk és az egészet puhára főzzük.

Eltávolítjuk a teatojást, a paprikát, paradicsomot, a petrezselyem- és újhagyma csokrot. A húst kiemeljük, lefejtjük a csontról és kis kockákra vágjuk. Ezt visszatesszük a levesbe. Apró tésztával gazdagítjuk, friss petrezselyemmel díszíthetjük.

Ahogy már írtam, nagyon szeretjük. Tomi is. :) Egyszer, amikor egy kis adag megmaradt anyuéknál és átküldte a kutyáknak, Tomi megjegyezte: azt a fiiiinom levest a kutyáknak adod?? Hát igen, nálunk Vilma és Frakk is jól él. :)

Ahogy a fenti kép is mutatja, tényleg nincs rossz dolguk nálunk. Vilma időnként párnának használ engem. :)