Facebook-os gyors felmérésem alapján megállapítottam, hogy akárcsak nálunk otthon, olvasóink körében is eléggé megoszlik az, hogy ki mivel fogyasztja szívesen a vadast, mégis vezet a zsemlegombóc.
Nálunk otthon apu a nagy zsemlegombócgyártó, ő csak azzal tudja elképzelni a vadast. Gyerekkoromban nem szerettem, kifejezetten miattam kellett tésztát főzni mellé. De nem is értem, mit nem szerettem rajta, amikor olyan finom!
Ahogy előzőleg írtam, amikor Vépen jártunk, Erzsi néni, Imi keresztanyuja előrelátóan tésztát és gombócot is készített a vadas mellé, hogy mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő köretet. Ezért most az ő zsemlegombóc receptjét szeretném bemutatni.
Hozzávalók:
- 4 zsemle
- 6 tojás
- liszt
- víz
- 1 közepes fej vöröshagyma
- só
- 1 csokor petrezselyem
- olaj
Legelső lépésként Erzsi néni kockára vágja a zsemléket, majd kevés olajon megpirítja. Ezt lehet serpenyőben vagy akár tepsiben, sütőben is végezni.
Majd a hagymával ugyanezt teszi: felaprítja és olajon megpirítja.
6 tojásból, kevés vízből és lisztből gyenge nokedlitésztát kever. Hozzáadja a hagymát, a zsemlekockákat, végül sóval, és frissen vágott petrezselyemmel ízesíti. Alaposan kidolgozza. Ha túl sűrű lenne a tészta, kevés vízzel lehet lazítani.
Sós vizet forral egy nagy edénybe és kanállal beleszaggatja a tésztát. Akinek van kedve, kézzel is formázhatja a gombócokat, de kanállal mindenképpen gyorsabb. Rövid idő után feljönnek a víz tetejére. Innentől számítva kb. 5 percig főzi még Erzsi néni, majd leszűri.
Nem bonyolult, ugye? Amíg a vadas megfő, bőven van idő elkészíteni ezt is. Nagyon-nagyon finom, még másnap, harmadnap is. Természetesen Erzsi néni csomagolt nekünk is vadast, amikor eljöttünk tőlük Vépről. Másnap behoztam a munkahelyemre és azt ebédeltem. Mondanom sem kell, a kolléganőim sárgultak az irigységtől... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése