Áfonyalekvár

Igazi ritkaság a mi konyhánkban az áfonya, olyannyira, hogy amikor visszanéztem a blogon a receptjeinket, nem is találtam bejegyezve áfonyás ételt. Ennek ellenére nagyon szeretjük! Sajnos a környezetünkben senkinek nincs áfonyája, a piacon pedig elég drágán mérik. Múlt héten több helyen is végeztem egy gyors felmérést, hogy mennyiért tudnék venni néhány kilót, de kissé elkedvetlenedtem. Itt Budapesten két piacon 1600 és 2500 Ft között mozgott akkor kilója, hétköznap! Hétvégén általában néhány száz forinttal emelkedni szoktak ezek az árak....

Tesómmal úgy döntöttünk, hogy akármennyibe is kerül, 3 kilónyit veszünk közösen és befőzzük lekvárnak. Évek óta halogattuk ezt a projektet, mindig arra számítottunk, hogy majd lesz olcsóbb is. Persze lett minden évben, de az már olyan minőségű volt, hogy nem érte volna meg megvenni, mert a felét a kukába dobhattuk volna. Most viszont még gyönyörű áfonya van a piacokon és anyukánk vállalkozott is a feladatra, hogy kiballag az újpestire és megveszi nekünk a befőznivaló mennyiséget.

Hogyhogy nem, éppen Mazsi volt osztálytársával-barátunkkal, Ernővel futott össze a piacon, aki egy barátjának segít be és időnként árusként tevékenykedik ott. Mondanom sem kell, náluk volt a leggyönyörűbb áfonya, így anyu gyorsan eldöntötte, hogy nála fog vásárolni. Ráadásul amikor Ernő megtudta, hogy mi szeretnénk Mazsival felhasználni, különös gonddal mérte ki nekünk a 3 kilót. Elgondolkodtam rajta, hogy vajon szemenként át is nézte? Hiszen másnap, amikor előkészítettük a gyümölcsöt a befőzéshez, mindössze 7-8 szemet kellett kidobni belőle, a többi tökéletes volt.

Hozzávalók:
- 3 kg fekete áfonya
- 6 evőkanál cukor
- 2 csomag 3:1-es dzsemfix (elhagyható)

Ez egy igazi közös áfonyalekvár-befőzés volt, mert nemcsak közösen vettük a gyümölcsöt, de együtt is dolgoztuk fel Mazsival.

Kisebb adagokban háromszor átöblítettük hideg vízben az áfonyát és gyorsan átnéztük, hogy találunk-e közte kidobnivaló szemet. Mint említettem, minimális volt a veszteség, tényleg csak pár darab. Egy lábasba öntöttük a gyümölcsöt és rászórtuk a cukrot. Lassú tűzön kezdtük főzni.

Amikor már jól összeesett és levet eresztett az áfonya (kb. 25 perc), beleszórtam a dzsemfixet és botmixerrel néhány pördítéssel kissé pépesítettem a gyümölcsöt. Természetesen hagytam benne egész szemeket is, hiszen úgy szeretjük a lekvárt, ha nemcsak érezzük, hanem látjuk is hogy miből készült. :)

Sűrűn megkeverve további 10 percig forraltam, majd Mazsi segítségével gyorsan kifertőtlenített üvegekbe zártuk a lekvárt, néhány percre fejre állítottuk és ezután újságpapírba csomagolva mehetett néhány napra szárazdunsztba.

Hogy miért is szeretjük annyira az áfonyát? Nemcsak az íze, illata, gyönyörű lilás-bordós színe miatt, hanem mert nagyon egészséges.

Többek között:

- tudományosan elfogadott szer a látószerv megbetegedéseire

- baktériumölő hatással rendelkezik

- a levele teának elkészítve vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó, köhögéscsillapító

- a vörösáfonya levelei húgyúti fertőtlenítőként használhatók

- visszér és aranyér kezelésére is alkalmazzák

- rengeteg antioxidánst tartalmaz, amelyeknek védő hatásuk van a rákkal valamint szív- és érrendszeri betegségekkel szemben

És ez csak néhány a rengeteg jótékony hatásai közül. További hasznos információkat az eletcentrum.hu oldalon olvashattok róla.

Az elkészült üvegek már feldíszítve sorakoznak a kamrapolcomon. :) Illetve egy kis üveget már meg is bontottunk a hétvégi palacsintázás során és csak pozitívan tudok nyilatkozni róla.

A 3 kiló gyümölcsből 10 db különböző méretű kicsi üveg lekvár készült.

Habos kávétorta

Nem vagyok nagy kávéfogyasztó és nem is szeretnék rászokni. Viszont a kávé illata és a kávés édességek bármikor levesznek a lábamról. Az egyik kedvenc csokim a Kapucíner és Mazsi cukormentes kávés kekszét is bármeddig tudnám enni. :)

De úgy tűnik, ezzel nem vagyok egyedül, mert tesóm névnapjára - Mónika napra - kávés tortát kért, amelynek a receptjét a Vidék íze magazinban találta. Nagyon jól választott!

Az egész családnak nagyon ízlett a torta, Imi egyből azt mondta, hogy majd decemberben az ő szülinapjára is meg lehet csinálni, ne is gondolkodjunk másban. Éppen ezért nem értem, hogyan feledkezhettünk meg róla annyira, hogy május eleje óta nem került fel a receptje blogunkba. Múlt hétvégén, a fotók rendezgetése közben találtam meg a gépemen a lementett képeket és máris pótolom a lemaradásunkat.

A magazinban 18 cm-es tortaformához írják a hozzávalókat, anyuék 24 vagy 26 cm-esben készítették, így a piskótához rögtön a dupláját vették az eredeti recepthez képest. Én ezt a változatot írom le.

Hozzávalók a piskótához:
- 6 tojás
- 15 dkg cukor
- 14 dkg liszt

A tojásokat egy tálba ütjük - nem választjuk szét - és a cukorral együtt habosra kikeverjük. A lisztet beleszitáljuk és óvatosan beleforgatjuk a masszába. Ezután egy kivajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt kerek tortaformába öntjük a tésztát és 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütjük.

Ne nyissuk ki közben a sütőajtót! Ahogy letelt a 20 perc, tűpróbával ellenőrizzük, hogy megsült-e a piskótánk. Ha igen, akkor egy tálra borítjuk, lehúzzuk róla sütőpapírt és hagyjuk kihűlni.

Amint kihűlt, vágjuk 3 - vagy ha sikerül 4 - felé.

Amíg a piskóta hűl, elkészítjük a kávés krémet. A Vidék ízében természetesen a 18 cm-es tortaformához adták meg a hozzávalók mennyiségét. Anyuék ennek a másfélszeresét vették.

Hozzávalók a kávés krémhez:
- 4,5 dl tej
- 1,5 csomag vaníliás cukor
- 15 dkg cukor
- 9 teáskanál neszkávé
- 4 nagyobb vagy 5 kisebb tojás sárgája
- 4,5 teáskanál liszt
- 4,5 dl tejszín
- 30 g instant zselatin

A tejet a tojások sárgájával, a cukorral, a vaníliás cukorral, a neszkávéval és a liszttel csomómentesre keverjük egy lábasban. Folyamatos keverés közben forrásig hevítjük, majd átszűrjük és hagyjuk teljesen kihűlni.

Ha kihűlt, a tejszínből és a zselatinból kemény habot verünk és összeforgatjuk a kávés krémmel.

Az első piskótalapot tányérra rendezzük, megkenjük a krém harmadával vagy negyedével, attól függően, hogy hány felé vágtuk. Majd ráborítjuk a következő lapot és elsimítjuk a következő adag krémet. Addig folytatjuk, míg el nem fogy és a torta tetejét krém borítja. Ha marad, az oldalát is bevonhatjuk vele. Hűtőbe helyezzük a tortát.

Most már csak a díszítés van hátra.

Hozzávalók a díszítéshez:
- 3 tojásfehérje
- 1 csomag vaníliás cukor
- 17 dkg cukor
- csipetnyi őrölt fahéj és porcukor

A tojásfehérjéből - fokozatosan adagolva hozzá a cukrot, vaníliás cukrot - kemény habot verünk. Csillagcsőrös habzsákba töltjük és a torta tetejét, esetleg oldalát ízlés szerint kidíszítjük.

Szakácsfáklyával vagy grillsütőben néhány másodperc alatt halványbarnára pirítjuk a hab tetejét. Őrölt fahéjjal és porcukorral megszórjuk, majd tálalásig hűvös helyen tároljuk a tortát.

Egy szóval tudnám jellemezni: isteni! A lágy piskóta, a hűvös kávés krém és a pirított hab a tetején tökéletes összeállítás. Ez a torta biztos hogy előfordul még nálunk néhány ünnepen. :)

Mentás-lime-os almakompót

Gyerekkorom íz-emlékeihez tartozik a fahéjas-szegfűszeges almakompót. Drága nagymamánk, Nani rengetegszer csinált sült húsok mellé vagy csak simán desszertnek. Ugyanis csak úgy önmagában, jól behűtve kitűnő hűsítő a meleg nyári napokon.

Persze ő nem cifrázta. Hol volt akkoriban lime? Maximum citromot tett bele, de mentát egészen biztosan nem. Ez csak az én fantáziám szüleménye, mert a múlt hétvégi 38 fokos kánikulában már azon gondolkodtam kínomban, hogy mit pakolhatnék még az almakompótba, ami hűsítene. Kézenfekvő volt, hogy citromfüvet vagy mentát, esetleg mindkettőt, de nagyon gyorsan rádöbbentem, hogy idén nem ültettem citromfüvet a balkonládáimba. Így maradt a menta.

Tudom, kissé ellentmondásos az, hogy hűsítő fűszernövényt keresek, miközben a fahéj köztudottan melegítő hatású, nem véletlen, hogy annyi téli jellegű süteménybe, teába kerül bele. :)

A lime-ot pedig nem flancolásként főztem az almakompótba citrom helyett, inkább maradék hasznosítás volt a cél. Néhány hete tartottuk ugyanis anyuék szülinapi ünnepségét, és kitaláltam, hogy milyen menő lenne, ha koktélokat fogyasztanánk miközben sülnek a grillen a húsok, zöldségek. Ez meg is történt, viszont néhány lime megmaradt még akkorról. Úgy döntöttem, hogy itt a tökéletes alkalom felhasználni közülük egyet.

A recept nagyon egyszerű, tényleg nyárra való, amikor az embernek nincs kedve negyed óránál többet állni a tűzhely mellett.

Hozzávalók:
- 1 kiló alma
- 2 evőkanál citromlé
- 1 lime
- 1 teáskanál őrölt fahéj
- 10-15 db szegfűszeg
- cukor ízlés szerint
- 8-10 mentalevél
- 2,5 liter víz

Egy nagyobb lábasba vizet öntöttem, elkevertem benne a citromlevet és a meghámozott, magháztól megtisztított, nagyobb kockára vágott almát ebbe dobtam bele. Hozzáadtam a karikára vágott lime-ot, a szegfűszeget, fahéjat és a cukrot és forralni kezdtem.

Cukrot mindenki ízlése szerint tegyen bele, hiszen az édesítés szükségessége attól is függ, hogy milyen almából készítjük a kompótot.

Forrástól számított 15 percig főztem, majd lehúztam a tűzről, belekevertem a megmosott mentaleveleket és félretettem hűlni. Amint langyosra hűl, máris hűtőszekrénybe helyeztem, mert én csak jéghidegen szeretem.

Jó volt egy kicsit nosztalgiázni, hiszen legalább 15 éve nem ettem almakompótot. Most viszont eszembe jutott a gyerekkorom és természetesen Nani, ahogy örömmel készíti nekünk ezt az egyszerű, de nagyszerű finomságot.

Tiramisu

Mióta ismerem a tiramisut, azóta kedvelem. Ettem már sok finomat, és több kevésbé jót is. Az a tapasztalatom, hogy egész sokféleképpen el lehet készíteni. Én egészen eddig nem mertem megpróbálni, pedig mondták, hogy könnyű és sütni sem kell. Júniusban viszont úgy döntöttem, hogy anya és apa szülinapi kerti partyjára tiramisu lesz Bea Eperhabos máktortája mellé.

Egyszer már gondoltam rá, hogy kereszttesóm, Ági névnapjára elkészítem, de idő és önbizalom hiányában megfutamodtam. Most valamivel több volt mindkettőből, így nyomozni kezdtem egy megfelelő, már kipróbált recept után. Sok ajánlatot nem kaptam, de azok többsége is a Szarvasi mascarpone dobozán lévő receptet ajánlotta. Egyik ismerősöm azt javasolta, hogy egy picit változtassak a recepten, amivel egyetértettem.

Íme a recept, amivel dolgoztunk Andrásommal. Mivel meglepetésvendégként keresztszüleim is jelen voltak a kerti partyn, összesen nyolcan voltunk, ezért dupla adagot készítettünk, azt írom le.

Hozzávalók:

6 tojás,

6 evőkanál cukor,

4-5 dl erős, hideg feketekávé,

2 csomag vaníliás cukor,

2 csomag babapiskóta (kb. 40 db)

6 evőkanál rum (jelen esetben kb. 1 evőkanál aroma)

kakaópor

500 g mascarpone

Én első lépésként a tálat (illetve sütőformát, mert csak az volt szögletes) teleraktam babapiskótával, hogy tudjam előre, hány darabra lesz szükség.

A tojásokat szétválasztjuk, a sárgájukat 4 evőkanál cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a mascarponét. A tojásfehérjéket 2 evőkanál cukorral kemény habbá verjük, majd óvatosan a krémhez keverjük. A kávét kevés cukorral, ízlés szerint rummal (jelen esetben rumaromával) ízesítjük. A babapiskótákat a kávéba mártjuk néhány másodpercre, vigyázva, hogy nehogy szétázzon. Egy négyszögletes tál alját kirakjuk vele. Ezután a piskótára egy réteg mascarpone krémet teszünk, meghintjük kakaóporral. Újból egy sor beáztatott babapiskóta réteg következik, rá pedig a mascarpone krém. Ha kész, betesszük 2-3 órára, vagy akár egész éjszakára a hűtőbe. Tálalás előtt megszórjuk a tetejét kakaóporral. 

Mindig félek attól, hogy esetleg nagyképűnek tűnök, de hazudnék, ha nem azt írnám, hogy szerintem életem eddigi legfinomabb tiramisuját ettem. Igazán büszke vagyok magunkra, nagy sikere volt a sütinknek. :)

Morzsás meggyes pite

Amíg van friss meggy, addig érdemes elkészíteni ezt a finom, linzertészta alapú meggyes pitét. Nagyon jó ízű, egyetlen hátránya van csak: kissé morzsálódik. Ha valakit ez zavar, finomíthat az arányokon - több meggyel, kevesebb darált keksszel, vagy friss meggy helyett befőttel is készülhet -,  nekem így is nagyon ízlik.

Felül ropogós, alul puha, középen nagyon gyümölcsös. Kell ennél több? :)

A recepttel már régóta tartozom, hiszen lassan egy hónapja készítettem anyuék szülinapjára. Szerencsére még nem késtem el vele, mert ma reggel is láttam a piacon meggyet, úgyhogy ha valakinek megtetszik, már el is készítheti a sütit.

Hozzávalók a tésztához:
- 25 dkg vaj
- 37 dkg liszt
- 5 dkg porcukor
- 1 csomag vaníliás cukor

A lisztet egy tálba öntjük, hozzáadjuk a porcukrot, vaníliás cukrot és belemorzsoljuk a hideg vajat. Igyekezzünk minél gyorsabban összegyúrni egynemű tésztává, mielőtt teljesen felmelegedne a vaj.

A tészta egyharmadát leválasztjuk a többiről, gömbbé formáljuk, celofánba csomagoljuk és betesszük a mélyhűtőbe. A kétharmadát szintén gömbbé formáljuk, becsomagoljuk és a hűtőbe helyezzük.

Hozzávalók a töltelékhez:
- 75 dkg magozott meggy (vagy meggybefőtt)
- 10 dkg darált keksz
- 2 teáskanál őrölt fahéj
- 15 dkg cukor

A meggyet megtisztítjuk, kimagozzuk (ha befőtt, akkor lecsöpögtetjük) és egy tálban összekeverjük a cukorral, fahéjjal, darált keksszel.

Kivesszük a hűtőből a tésztánkat és lisztezett deszkán akkora kör alakú lappá nyújtjuk, hogy egy kerek sütőforma oldalára is jusson a tésztából. Óvatosan beleemeljük a formába, jól belenyomkodjuk. A tészta alját szurkáljuk meg villával, majd a tálat helyezzük 200 fokra előmelegített sütőbe kb. 8 percre.

Ezután az elősütött piténkbe simítsuk bele a meggyes keveréket és a mélyhűtőből kivett tésztát almareszelő segítségével reszeljük egyenletesen a gyümölcs tetejére.

Süssük további 20-25 percig, amíg a teteje szép piros-barna lesz.

Ha valaki szereti, tálalás előtt megszórhatja a tetejét fahéjas porcukorral. Nekem nélküle is tökéletes volt, inkább a savanykás meggy domináljon benne mint a sok cukor.

Körülbelül 2 nap pihentetés után az igazi, amikor már kellően összeért a meggy a linzertésztával.

Cseresznyés / meggyes piskóta

Igazi klasszikus gyümölcsös süti. Gyerekkoromban a június-július nem telt el úgy hogy legalább kéthetente ne készült volna cseresznyés vagy meggyes piskóta. Az indok nagyon egyszerű: a habkönnyű tésztát negyed óra alatt ki lehet keverni, maximum ugyanennyi idő kimagozni a gyümölcsöket és már sülhet is sokak kedvence, amit általában még langyosan felfaltunk, mert nem bírtuk kivárni, hogy kihűljön. Soha nem maradt egy morzsa sem belőle.

Érdekes módon az elmúlt években viszont egyáltalán nem jutott eszembe ez a sütemény. Hamarabb készítettem gyümölcslevest ha maradék cseresznyét vagy meggyet kellett felhasználni.

Legutóbb viszont Iminek eszébe jutott, hogy milyen régen sütöttem piskótát, így el is dőlt, hogy mibe teszem bele az otthon lévő összesen kb. fél kilónyi meggyet és cseresznyét. Bizony, most mindkét gyümölcs került a sütibe és szerintem így sokkal finomabb lett mintha csak az egyikből csináltam volna.

Ketten gyorsan kimagoztuk a gyümölcsöket és hamarosan már sült is a finom illatú süti.

Hozzávalók:
- 6 tojás
- 6 + 3 evőkanál liszt
- 6 evőkanál cukor
- fél kg cseresznye és meggy
- csipetnyi só

A kimagozott gyümölcsöket egy tálba helyeztem, megszórtam 3 evőkanál liszttel és összekevertem. Ez azért szükséges, hogy ne süllyedjenek le a piskóta aljára sütés közben.

A tojásokat kettéválasztottam. A fehérjéből egy csipetnyi sóval kemény habot vertem. A sárgáját a cukorral együtt addig kevertem, amíg felhabosodott és szinte kifehéredett.

2 evőkanálnyi lisztet és a tojásfehérje hab egyharmadát óvatos mozdulatokkal, mindig egy irányba forgatva hozzádolgoztam a sárgájához. Ezt addig ismételtem amíg el nem fogytak a hozzávalók.

Sütőpapírral bélelt tepsibe borítottam a masszát, egyenletesen elterítettem. Beleszórtam a gyümölcsöket, figyelve arra, hogy mindenhova egyformán jusson, hiszen ki szeretné, ha az ő szelet sütijében mindössze 1 szem meggy vagy cseresznye árválkodna?

A tepsit 180 fokos sütőbe toltam és 25 percig sütöttem úgy a piskótát, hogy addig nem nyitottam ki a sütőajtót, nehogy összeessen a tészta. Eközben szépen megemelkedett, elkezdett pirulni a teteje. A 25 perc leteltével tűpróbával ellenőriztem, hogy teljesen átsült-e. (Ha nem sült meg, akkor toljuk vissza a sütőbe rövid időre, figyeljünk, nehogy elégjen, de legyen szép piros-barna a teteje).

Amint elkészült a süti, zárjuk el a sütőt és nyissuk résnyire a sütőajtót, hagyjuk benne kihűlni. Minél lassabban hűl a piskóta, annál nagyobb az esélye hogy nem esik össze. Ezután vágjuk kockára, rendezzük tányérra és szórjuk meg a tetejét porcukorral.

A tésztájába lehet keverni reszelt citromhéjat is. Előfordul, hogy én is teszek bele. Az igazán ínyencek pedig szórják meg fahéjjal a kimagozott gyümölcsöt és ezután keverjék el a liszttel. Nagyon feldobja a süteményt! Én még soha nem készítettem így, mert akkor nekem nem lenne az az igazi, "békebeli" cseresznyés / meggyes piskóta íze, de hallottam, hogy van aki így csinálja.

Mondanom sem kell, megint nem maradt egy morzsa sem belőle. :)

Amerikai káposztasaláta - coleslaw

Dius barátnőnk nemcsak jó orvos, hanem kitűnő háziasszony is. Nagyon finomakat tud sütni-főzni, az édességei ráadásul igazán látványosak szoktak lenni. Sajnálom, hogy eddig még nem mutattam be semmit tőle, de mivel minden esetben pillanatok alatt elkapkodjuk a remekműveit, ezért mindig lemaradok arról, hogy lefényképezzem és feltöltsem oldalunkra.

Grillpartijainkra általában azt kérjük tőle, hogy amerikai káposztasalátát csináljon, mert teljesen beleszerettünk a salátájába, amikor először hozott belőle egy szép nagy adagot hozzánk. Mindig elfelejtettem elkérni tőle a receptet, de szerencsére néhány héttel ezelőtt észbekaptam és megszereztem. Így anyu és apu szülinapi kerti partijára már én is el tudtam készíteni.

Az amerikai káposztasalátával, vagy más néven coleslaw-val (kiejtve kolszló) először a KFC-ben találkoztam, és gondolom ezzel nem vagyok egyedül. Kicsit furcsa volt nekem, hogy a nyers káposzta és sárgarépa majonézzel van elkeverve, de amikor megkóstoltam, akkor rájöttem, hogy nagyon is jó ez a párosítás.

Mi magyarok rengeteg ecetes savanyúságot, salátát eszünk, gondoljunk csak bele: csemege uborkát, ecetes almapaprikát, fejes salátát ecetes lében, csalamádét, uborkasalátát, paradicsomsalátát, és bizony káposztasalátát is. Talán az ecet a legmeghatározóbb salátaízesítőnk. Nos, aki még nem kóstolta a coleslaw-t, annak jó hírem van: a majonéz mellett ecet is szerepel a hozzávalók között. :)

Dia receptje a következőképpen néz ki.

Hozzávalók:
- 1 kisebb fej káposzta
- 2 sárgarépa
- 2 fej vöröshagyma
- 1 tubus majonéz (160-180 g)
- 1 nagy pohár tejföl (375 - 400 g)
- só
- őrölt fehérbors
- 1 evőkanál ecet (tárkony vagy alma)

Én egy kicsit nagyobb káposztából és 3 szál sárgarépából készítettem a salátámat. Így értelemszerűen valamivel több majonézt és tejfölt kevertem hozzá. Valamint csak sima ecetem volt otthon, azzal is nagyon finom lett a végeredmény.

A káposztát és a sárgarépát lereszeljük, a vöröshagymát felaprítjuk és egy mélyebb edénybe helyezzük. (Én igénybevettem az aprítógépem segítségét, így az összes zöldséget kb. 8 perc alatt egészen kicsire daraboltam, ahogy a képeken is látszik). 

A majonézt kikeverjük a tejföllel, ecettel, ízlés szerint sóval és fehérborssal. A keveréket ráöntjük a zöldségekre és alaposan összedolgozzuk.

A tálat lefedjük és néhány órára hűtőbe tesszük mielőtt fogyasztanánk a salátát.

Ilyen egyszerű. Természetesen mindenki kísérletezze ki a számára legmegfelelőbb arányokat, hiszen lehet bele több hagymát, kevesebb sárgarépát tenni, ecetesebbre ízesíteni, vagy pici cukrot keverni bele.

Na és persze az is megengedett, hogy kicsit nagyobb darabokban kerüljenek bele a zöldségek. Nekünk így volt tökéletes állagú.

Köszönöm a receptet, Dia!

Gyümölcsleves, ahogy Anya készíti

Ha a kedves olvasó úgy fogja érezni esetleg, hogy kissé összecsapott ez a bejegyzés, joggal érezheti, és ezúton is elnézést kérek érte. Már fejben és egyébként is a holnapi utazásra készülök, de mivel éppen kánikula van, megosztanám veletek anyukám gyümölcslevesének a receptjét, amit én napokig tudok enni a nagy melegben.

Hozzávalók:

fél kg cseresznye,

fél kg meggy,

fél kg sárgabarack,

fél kg őszibarack,

(lehet benne szilva és körte is, de legtöbbször ezekből készül)

1 l tej,

3 ek. liszt,

2 rúd fahéj,

kb. 20 szem szegfűszeg,

1 lime vagy citrom

Megtisztítjuk, kimagozzuk a gyümölcsöket, a barackokat négy felé vágjuk. Fazékba tesszük őket, majd felöntjük vízzel. Teatojásba tesszük a szegfűszeget és a fahéjat, majd belerakjuk a teatojást is a fazékba. Egy lime-ot vagy citromot ketté vágva szintén a levesbe helyezünk. Egy csipet sóval és ízlés szerint cukorral ízesítjük.

Ha megpuhultak a gyümölcsök, behabarjuk a levest: a tejet elkeverjük a liszttel, majd szitán keresztül a levesbe öntjük. Már kész is, lehet behűteni és jó sokat enni belőle! :)

Eperhabos máktorta

Szülinapot ünnepeltünk múlt hét végén, méghozzá egyszerre kettőt is! Anyukám 60 éves lett, apukám pedig 65. Erre a jeles napra egy igazán szép és finom tortát szerettem volna összehozni, mégpedig olyant amit még soha nem csináltam. Valami egyedit, különlegeset. Azt sem bántam, ha olyan, aminek az elkészítése sok időt vesz igénybe, hiszen a szüleim igazán megérdemlik, hogy ezen a kerek, valamint 5-össel végződő évfordulón a tőlem telhető legszebb tortát süssem meg nekik.

A megoldást Csincsilla, kedves exblogszerzőtársam szolgáltatta egy néhány héttel ezelőtt posztolt receptjével. Itt is szeretném megköszönni neki az ötletet és azt, hogy olyan gyönyörű képet töltött fel a tortáról a bejegyzésben, hogy azonnal beleszerettem. Mármint a tortába. :)

Csincsilla 24 cm-es tortaformához adta meg a hozzávalókat, nekem viszont csak 26 és 28 cm átmérőjű formáim vannak. Gyorsan döntöttem: a 28 cm-est használtam a sütéshez és szinte minden alapanyag másfélszeresét vettem. Nem mindennek, hiszen az 1 tojásból nem tudtam 1,5-öt csinálni. :)

A torta három rétegből áll: egy mákos tortalapból, egy joghurtos mákkrémből és egy tejszínes-joghurtos eperhabból. Időrendi sorrendben haladva írom a teendőket, tehát először a tortalapot kell megsütni.

Hozzávalók a mákos tortalaphoz (egy 28 cm átmérőjű tortaformához):
- 1 nagy tojás
- 1,5 dl darált mák
- 1,5 dl liszt
- 0,75 dl cukor
- 1,5 dl joghurt
- 1,5 kávéskanál sütőpor
- 1 csipet só
- 2 evőkanál olaj

Ez a fázis volt a legegyszerűbb, ugyanis itt mindent bele kell tenni egy tálba és jól összekeverni. Én robotgéppel végeztem ezt a feladatot, Csincsilla fakanállal.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra és amíg melegedett, a kapcsos tortaformát kibéleltem sütőpapírral  és beleöntöttem a mákos masszát. Kb. 20-25 percig sütöttem, tűpróbával ellenőriztem, hogy készen van-e.

Amint megsült, ráborítottam a tortalapot arra a tálra, amelyen tálalni szándékoztam, lehúztam róla a sütőpapírt és hagytam kihűlni.

A tortaforma oldalát elmostam és összezárt állapotban visszahelyeztem a tészta köré.

 

A mákkrém következett.

Hozzávalók a mákkrémhez:

- 20 dkg darált mák

- 15 dkg porcukor

- 7 dkg fehér csokoládé

- 0,75 dl hideg víz

- 0,75 dl forró víz

- 3 evőkanál joghurt

- 30 g zselatin

+ az összeállításhoz 1 kis üveg eperlekvár

A zselatint beleszórtam egy kislábasba és összekevertem a hideg vízzel. Rövid ideig állni hagytam.

Egy tálban összevegyítettem a mákot a porcukorral. A fehér csokit aprítógépben felaprítottam és ezt is belekanalaztam a tálba. Ráöntöttem a forró vizet, majd a joghurtot és jól kikevertem. A zselatint a gáztűzhelyen felmelegítettem és ezt is hozzáöntöttem. Alaposan összedolgoztam.

A kihűlt tortalapot megkentem a lekvárral és rásimítottam a mákos krémet. Hűtőbe tettem, hogy megdermedjen.

Amíg hűlt a torta, addig elkészítettem az utolsó réteget, a tejszínes-joghurtos eperhabot.

Hozzávalók az eperhabhoz:
- 1 kg eper
- 3,5 dl tejszín
- 3 dl joghurt (én epreset használtam, de natúr is jó)
- 2 + 3 evőkanál porcukor
- 0,75 dl hideg víz
- 30 g zselatin

A zselatint az előzőekhez hasonlóan kislábasba szórtam, elkevertem a vízzel és állni hagytam.

Az epret megmostam, megtisztítottam és összeturmixoltam. Amikor már pépes volt, hozzáadtam a joghurtot és a 3 evőkanál porcukrot és ezzel is összeturmixoltam. Nekem elég volt bele 3 evőkanálnyi cukor, mert nagyon édes epret sikerült venni.

Ráadásul még a tejszínbe is tettem 2 evőkanálnyi porcukrot, így vertem kemény habbá. A zselatint felmelegítettem, és hőkiegyenlítéssel hozzádolgoztam a joghurtos eperhez. Kis ideig hűtőbe helyeztem és amikor már kezdett megkötni, óvatosan beleforgattam a tejszínhabot is.

Ekkorra már megkötött annyira a mákkrém is a tortán, hogy rá tudtam önteni az epres krémet. Nekem is maradt ki egy desszertespohárnyi belőle, ahogyan Csincsillának.

Kicsit izgultam, hogy szépen megdermedjen az eperhab is, nehogy lecsorogjon a torta oldalán, vagy híg maradjon a közepe.

Néhány órára hűtőbe helyeztem és szorítottam, hogy megkössön. A desszertespohárban hagyott adagot is mellétettem és ez nagyon jó ötletnek tűnt. Amikor abban teljesen megszilárdult a hab, akkor úgy gondoltam, hogy a tortán is olyan állapotban lehet.

Most már csak a díszítés volt hátra. Néhány nagyobb szem epret félbevágtam, ezzel raktam ki a torta szélét. Tejszínhabrózsákat nyomtam a körön belülre és cukorvirágokat szórtam a torta közepére.

Így várta a tortám a másnapot a hűtőben, amikor egy kis családi grillparti keretében megünnepeltük és felköszöntöttük anyut és aput.

Bár az én tortám rétegei nem lettek olyan szép egyenletesek mint Csincsilláé, az összhatás ennek ellenére egészen jól sikerült. Hála Istennek teljesen megdermedt az eperhab is. A tortaformát egészen a tálalásig rajtahagytam, csak akkor vettem le róla, amikor már meggyújtottuk a gyertyákat. 

Nagyon finom volt!

A fenti képen a tortaszeletelésen kívül még valami más is látszódik az alsó-középső részen. Egy másik nagyon jól sikerült és ugyancsak először készített édesség: tiramisu. Ez Mazsiék büszkesége, ők készítették titokban, de mindenki teljes megelégedésére. Remélem, hamarosan olvashatunk róla. :)

MÉG EGYSZER ISTEN ÉLTESSE ANYUKÁMAT ÉS APUKÁMAT MÉG NAGYON SOKÁIG, JÓ EGÉSZSÉGBEN, BOLDOGSÁGBAN!

Kávés keksz cukormentesen

Szoktam gondolkodni azon, hogy mint édesszájú, sütikedvelő nőszemély, gyakrabban kellene cukor helyett valamilyen édesítővel sütnöm, hogy a bűn kisebb legyen. :) Sajnos azonban legtöbbször a bizonytalanságom és rutintalanságom győz, és inkább a jól ismert cukornál maradok.

Ennél a keksznél viszont vettem a bátorságot, és a cukrot, valamint a porcukrot egyaránt folyékony édesítővel helyettesítettem. Okozott egy kis aggodalmat, de a végeredmény szerintem egészen jó lett, még ha van is mit alakítani rajta. Az eredeti receptet a Nosalty-ról néztem ki.

Hozzávalók a tésztához:

18 dkg finomliszt

10 dkg vaj

2 teáskanál folyékony édesítőszer (vagy 5 dkg cukor)

20 ml feketekávé

A krémhez:

20 dkg vaj

2 teáskanál folyékony édesítőszer (vagy 5 dkg porcukor)

1 kávéskanál vaníliaaroma (vagy 1 csomag vaníliás cukor)

25 ml feketekávé (eredetileg 20 ml)

Elkészítés:

A tésztához valókat összegyúrjuk. Nekem egy picivel több vaj kellett az összegyúráshoz, nem akart összeállni rögtön. A tésztát kb. fél cm vastagra kinyújtjuk, majd karikákat, vagy ahogy én, virágokat szúrunk ki belőle. Előmelegített, 160 fokos sütőben megsütjük. 

A krémhez a vajat összekeverjük az édesítővel, az aromával és a kávéval. Összeragasztjuk vele a kekszeket.

A krém készítése előtt gondolkodóba ejtett az édesítő használata, mivel az folyékony, az eredeti recept pedig porcukrot ír, ami száraz hozzávaló. Féltem tőle, hogy szét fog folyni a krém, mert nem fogja majd össze semmi. Aztán arra jutottam, hogy ha hűtőben fogom tartani, akkor a vaj biztosan keményebb marad, nem kell izgulnom. Így is lett. :)

Érdemes a krémet megkóstolni, Andrásom nagyon kevésnek találta a kávét, abból a recepthez képest kicsit többet tettünk bele. Az édesítők sem ugyanolyanok, amiatt is célszerű kóstolást beiktatni a kekszek összeragasztása előtt.

Ebből az adagból nagyjából 25 keksz jön ki, én természetesen mindent duplán mértem. :)

Ropogós sült csirkeszárny

Vegyétek úgy, hogy ez a bejegyzés a "férfi főz (süt)" rovatba tartozik, hiszen Imi készítette ezeket a gyönyörű, ropogós sült csirkeszárnyakat. Most én tolmácsolom szavait, lediktálta nekem, mit hogyan csinált, így hitelesen tudom átadni nektek.

Mivel én nem szeretem a csirkeszárnyat, ezért ő szokta bepácolni, megsütni magának, egyszerre minimum 6-8 darabot. Az én feladatom maximum a köret elkészítése, mint ahogy legutóbb is az volt: petrezselymes krumplit kapott a hús mellé.

Hozzávalók:
- 8 db csirkeszárny
- kókuszolaj / étolaj / olívaolaj
- 2-5 gerezd zúzott fokhagyma
- só / ételízesítő
- őrölt bors
- pirospaprika
- cayenne bors
- hot salsa szósz

A fenti hozzávalókból páclevet készítünk, ízlés szerint adagoljuk a fűszereket, ha valaki nem rajong a kókuszolajért sima étolajat vagy olívaolajat is használhat. Akik szeretik a csípős ízeket, ne sajnálják belőle a cayenne borsot és a hot salsa szószt.

A csirkeszárnyakat egy tálba helyezzük és leöntjük a páclével. Jól összeforgatjuk, hogy mindenhol érje a húst.

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Amíg melegszik, addig békénhagyjuk a csirkeszárnyakat. Azután átrendezzük egy sütőzacskóba a páclével együtt, majd átemeljük a lezárt zacskót egy tepsibe és megszurkáljuk a tetejét, hogy a forró gőz távozhasson belőle sütés közben.

Ha nincs otthon sütőzacskó, akkor sem kell kétségbe esni, mert simán egymás mellé fektethetjük a szárnyakat egy sütőtálban is. Ilyen esetben célszerű már a pácolást is ebben a tálban végezni, hogy megspóroljunk magunknak egy plusz mosogatnivalót.

A tepsit / lefedett sütőtálat az előmelegített sütőbe toljuk és kb. 25 percig nem nyúlunk hozzá. Amikor már finom sült hús illat terjeng a konyhában, akkor (felvágjuk a sütőzacskót ha abban sütjük, és) villával vagy hústűvel leellenőrizzük, hogy megpuhult-e már a hús. Amennyiben nem, tovább sütjük lefedve.

Amikor már puha a hús, grill fokozatra tekerjük a sütőnket, a szaftjával meglocsoljuk a húst és visszatoljuk a sütőbe kb. 5-10 percre, amíg szépen megpirul. Vigyázat, nehogy elégjen!

A végeredmény: fűszeres, ízletes, kívül ropogós bőrű, belül omlós húsú csirkeszárnyak, amelyből Imi frissen jó néhány darabot meg tud enni mindenféle köret nélkül.

Időnként sörös páclevet is szokott készíteni a szárnyakhoz, na meg finom mártogatóskat ezekről is hírt adok majd. :)